Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Két héttel ezelőtt megjelent A mindennapi kenyerünket keressük című írásunk nyomán a hozzászólások és a szerkesztőségbe érkezett levelek nem rengették meg a szerző állításait, és jól mutatták, hogy kenyér ügyben mindenkinek megvannak a napi szokásai, a tuti befutói. Most lássuk, miként gondolkodnak a szakemberek a pult túloldalán .
|
|
A klasszikus kenyér elsősorban vidéki háztartásokban – ahol a megtermelt kenyérgabonát a gazda apránként őrlette le a helyi molnárnál – volt hozzáférhető. A gazdasszonyok fateknőkben hosszú tésztavezetés, azaz érés mellett kemencébe sütve, saját kovásszal vastag kérgű, jelentős sótartalmú 3-5 kg-os, tömörszerkezetű 6-9 napig is fogyasztható kenyere ma már csak emlék.
"Ezt a terméket, amely kívül kormos, szenes, hamus vastag, kemény héjat mutatott, belül pedig tömött, a mai felfogás szerint rettentően egészségtelen, magas sótartalommal bírt, nehezen tudnám elképzelni tömegcikké válva a mai fogyasztók körében" – állítja Jankó Miklós, a STAMAG-IREKS vezetője.
|
| Fotó: MTI - H. Szabó Sándor |
Másik megkérdezettünk, Polgár Ádám pék pedig így vélekedik: "A most termelt búzákból készült lisztekhez elengedhetetlen, hogy ne tegyük hozzá a sütőszereket, amellyel tulajdonképpen olyan természetes anyagokat adunk a liszthez, ami nem tudott a búzában kialakulni. Az adalékanyaggal készítve is készülhet szép kenyér, A kenyér minőségromlásának az első oka, a búza minősége. A következő hiba, hogy már nincs meg az a szakmai hozzáértés, ami korábban volt."
Sajnos – és ezt több helyütt is megerősítették – komoly probléma, hogy a modern üzemekben a betanított, nem szakmai munkaerő alkalmazása, jelentős minőségi ingadozást okozhat. És itt elérkeztünk a pénz kérdéséhez, jó kenyeret olcsón nem lehet előállítani, mert az alapanyagok és a folyamatok során hozzáadott értékek, energia, munkaerő, technológia mind-mind költségtényező. Ha ezzel spórolnak, az bizony meglátszik a minőségen.
Persze igen fontosak a megváltozott fogyasztói szokások is. A már említett masszív kenyér helyett inkább többféle pékterméket vásárolunk, melyektől elvárjuk, hogy egészségesek legyenek (például alacsony energia- só tartalom), kis kiszerelésben is kerüljenek forgalomba, tartósak legyenek és az is jó, ha előre vannak csomagolva. A „békebeli kenyér” azonban nem felel meg ezeknek az elvárásoknak. Például ha csomagolva kerül forgalomba, nem lesz friss, mert csomagolás előtt ki kell hűlnie, a zacskóban, pedig elveszti ropogósságát. Minden megelőzhető, így a morzsálódás és a kiszáradás is, de a ennek ára van, amit sajnos a hazai fogyasztók többsége nem tud vagy nem akar megfizetni.
"Mint a 2010-ben, Riminiben bajnoki helyezést elért magyar Pékválogatott csapatkapitánya és a sütőipari ágazatnak beszállító világszerte ismert vállalkozás magyar vezetője is, megerősíthetem, hogy a jó magyar Fehér Kenyér – mely védett név – hungarikum, amire méltán lehet büszke ez az ország. Tőlünk nyugatra ezért az egy kilónyi élvezetért akár 600-700 forintnak megfelelő összeget is képesek a háztartások kiadni" – mondja Jankó Miklós.
Ahogy az önök leveleiből is kiderült, szerencsére egyre több helyen nyílnak igényes termékeket előállító pékségek, és egyre nagyobb a választék a fehértől a rozskenyéren át a legkülönfélébb kukoricás, tönkölyös, burgonyás produktumokig. Reméljük, egyre többen lesznek, akik meg is engedhetik – megengedik, mert rájönnek, hogy igenis az olcsóbb a drágább – maguknak ezeknek a vásárlását. Addig azonban sokaknak nincs más választásuk, mint a multik által forgalmazott gyengébb minőségű termékek.
Kinyomtatom
Elküldöm
