szerző:
Megyeri Zsuzsanna

Kapolcsra és környékére nem enni jár az ember, de ha már ott van, eszik is. És milyen jól teszi! A bejáratott helyeken évről évre ugyanazt kapjuk a pénzünkért. Slambuc, lángos, kolbász, zsíros kenyér és a perec. De mit főznek, esznek a völgylakók?

Ha valami autentikusabbra vágyunk, térjünk be a magánházak udvarára. A „vendégasztal” nevű szolgáltatást azok nyújthatják, akik állandóra bejelentett lakosok és őstermelői igazolványt váltottak ki. Így a jövedelmük 600 ezer forintig adómentes. Taliándörögdön tavaly még alig volt udvar, ahol a kiadó pajták és sátorhelyek mellett ételt is kínáltak, idénre kicsit megpezsdült a vendéglátás. A kapukon sebtében összetákolt, suta táblák hirdetik a napi kínálatot. A hivalkodástól teljességgel mentes vendégcsalogatás meglehetősen diszkrét.

Kerítéskiállítás

Találomra választunk, a Lőke kúriaként ismert portára támad kedvünk benézni. A zöldbabgulyás, a cukkinis lecsó, a medvehagyma leves mellé kosárnyi kenyér kerül, amit nem számolnak fel. A langyos, somlekvárral töltött buktához pedig extra cseresznyelekvárt is kap a kedves vendég.

A kerítést időjárásálló plexire nyomott festmények díszítik, mert – ha eddig nem vettük volna észre – a füstöskonyhában kiállítás van. Az udvaron is ülnek néhányan, ugyanis a rögtönzött „irodalmi szalonban” verseskötet-bemutató zajlik. A nagyérdeműnek zsíros kenyérrel, hagymával megrakott asztal - jól megfér egymás mellett a költészet és az evészet.

Költészet és evészet

De ezzel még nincs vége a kulináris örömöknek, mert érkezik a háziak specialitása: bundás zsömle – gyönyörű herendi porcelántálban, itatóspapírral kibélelve, ahogy kell. A zsömlékben a legelképesztőbb töltelékek: juhtúrós-spenótos, paradicsomos-mozzarellás, rukkolás, medvehagymás, kapros. A reggeltől estig kapható bundásokhoz menta- és citromfű teát ajánlanak. Aki egy kis rum után áhítozik – tekintettel a 16 fokra –, már kiissza magát a vendégasztal kereteiből, viszont néhány házzal arrébb a kocsma.

Töltött bundás zsömle

Útközben érintjük az Ősök házát, ahol a kemencében épp kisült pár vekni, 300 forintért már vihetjük is a kilós kenyeret. Hónunk alá csapva, de leginkább menetközben tépkedve, törve, szaggatva tömjük magunkba a langyos kenyeret, épp annyira neveletlenül, mint amennyire anyáink tiltották. Mire elérünk a szeszkimérésbe, csak a sercli marad, amit egy szembe jövő ideiglenes völgyalakó kezébe nyomunk. Hálája jeléül egy félliteres kólásüvegből kínál minket unikummal. Ilyen ez a völgyélet: művészet, evészet és testvériség.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!