szerző:
-in-

A legmagasabb minőségű borok készítésére, a szőlőtelepítéstől a borkészítésig az átláthatóságra, az etikus magatartásra szövetkeztek annak idején az 1990-ben alakult Pannon Bormíves Céh tagjai. A mostani elnök, Jekl Béla borász többek között arról beszélt a hvg.hu-nak, hogy a korábbi célok felélesztésével, újult erővel tevékenyen részt vennének Magyarország imázsépítésében.

 

hvg.hu: Miben más ez a szervezet, mint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Vindependent (Magyar Független Szőlő-és Bortermelők Országos Szövetsége Egyesülete) vagy más szőlészeti, borászati tömörülések?

J.B.: Minket nem az állam alapított, hanem annak idején tíz termelő összefogásából született meg az egyesületünk. Az alapítók között volt Tiffán Ede, Szeremley Huba, Thummerer Vilmos, a néhai Gál Tibor és még néhány más, kiváló borász. Engem nyolc éve fogadtak maguk közé,most már 34 tag van,  de nem ártana további bővülés, vérfrissítés.

©

hvg.hu: Miért jött egyáltalán létre az egyesület?

J.B.: A minőségi bortermelés ügyét és a magyar bor nemzetközi megítélésének javítását tűzte zászlajára annak idején elsősorban Szepsy István, aki gyakorlatilag megfogalmazta az alapító okiratot, amit a tagok mind aláírtak. Most útkeresésben vagyunk, szeretnénk újra a legfontosabb célokra koncentrálni. Ami a magyar borok külföldi presztízsnövelését illeti, nagy jelentőséggel bír, hogy két alelnökünk is határon túli borász: Bott Frigyes a Felvidéken, Balla Géza Erdélyben termel kiváló borokat.

hvg.hu: Legutóbbi nagyobb rendezvényüket karácsony előtt tartották a Hotel Corinthiában. Mi a célja egy-egy ilyen közös megmutatkozásnak?

J.B.: Több száz főt hívtunk meg, és csak azok jöhettek el, akiket a céh tagjai javasoltak. Ezzel erősítjük egymás pozícióját is, hiszen a saját pincészetünk rajongói így társaink boraival is megismerkedhetnek. Kis túlzással a tagjaink véd- és dacszövetségben vannak egymással. Ráadásul, rengeteg csúcsborász van közöttünk, korábbi Év bortermelői, sőt, érzésem szerint a jövőbeliek is. Az is különlegességünk, hogy nem lehet ide csak úgy belépni, kell hozzá más tagok ajánlása.

hvg.hu: Az alapítólevélben foglaltak szerint a tagok életformája a gazdálkodás, sőt, itt képzelik el a gyerekeik jövőjét is.

J.B.: Így van, ezt nem fogalmazza meg sem a HNT, sem más szövetség sem.

hvg.hu: Korábban volt saját versenyük is, a Pannon Bormustra, amiről jó ideje nem sokat hallani.

J.B.: Igen, ez nemzetközi borverseny volt, de elég nagy anyagi áldozatot követelt tőlünk. Most, mondhatni, egyesültünk a Magyar Borversennyel, amit 2015-ben először Magyar Bormustraként rendeztek meg. Az ön által is említett Pannon Borkarácsony pedig teljesen saját rendezvény. Idén a határon túli alelnökeink külföldi megjelenéseket is szerveznek nekünk, megjelenünk például Pozsonyban egy elég jó szakmai kiállítással.

hvg.hu: Ahogyan említette is, nem könnyű bekerülni a céhbe. Ha viszont valaki felvételt nyer, milyen előnyökkel jár a tagság?

J.B.: Azt szeretnénk, ha valóban presztízs lenne közénk tartozni. Közös a hitvallásunk, megvan a formaruhánk,  és évente többször találkozunk. Pannonhalmán is összejövünk egyszer, az újbor szentelésén. (Várszegi Asztrik főapát a Pannon Bormíves Céh tiszteletbeli tagja – a szerk. megjegyzése). Erre az alkalomra minden borász visz ajándékba 33 palackot ugyanabból a borából, és szétosztja a többiek között. Minden ilyen alkalommal több mint harminc borral jövök haza. Ez nagyon szép, közösségerősítő gesztus. A borainkon keresztül aztán folyamatosan jelen vagyunk egymás életében. Valódi közösség vagyunk.

hvg.hu: Elnökként mi a feladata?

J.B.: Sok az adminisztratív dolog: az új elnökség bejegyeztetése a pécsi cégbíróságon, szervezések, egyeztetések. A közgyűlések témáit is én határozom meg, és persze figyelemmel kísérem a jogszabályi változásokat, a HNT ügyeit, amelyekre egyesületi szinten mi is reagálunk. A legfontosabb azonban talán mégis az, hogy javaslatokat fogalmazzak meg, így a jövő útjait keressük. Most éppen a VinCE boreseményre készülünk, ahol közös arculattal jelenünk meg, sőt, lesz olyan workshop is, amelyen csak a mi tagjaink vesznek részt: külföldi szakértők fognak arról előadást tartani, hogyan lehet nyugaton brandet építeni, és milyen „szájjal” kóstol a zsűri a legnagyobb versenyeken – a magyar borok kóstolásakor konkrét tanácsokat is adnak majd a tagjainknak.

hvg.hu: Mit látnak, érzékelnek mindebből a fogyasztók?

J.B.: Azt szeretnénk elérni, hogy – mivel közös, kereszttel ellátott szőlőfürtös logó is díszíti a tagjaink palackjait – aki meglátja ezt a szimbólumot, magabiztosan vegye le a bort a polcról, mert tudhatja, hogy kiváló minőséget kap a pénzéért. Át kellene értelmezni a bort a fogyasztóknál: amit mi készítünk, az bor, nem pedig alkohol. Ha mindezt külföldön is el lehetne terjeszteni, azt hiszem, meg lenne oldva az országimázs problematikája is.

hvg.hu: Az 1999-es megalakulásukkor még elsősorban családi pincészeteket fogadtak maguk közé. Ma is így van ez, amikor 34-en vannak?

 J.B.: Igen, csak most már a szülők után a gyerekek is folytatják a munkát. Én annak idején a Villányi Borvidéken közel 400 hektár szőlészeti munkáért feleltem, míg 20 évvel ezelőtt saját, családi borászatot alapítottam. Nemrég múltam 60 éves, és itt van Flóra lányom, aki immár tíz éve Il Primo márkanéven kitűnő borokat készít. Így a családi vonal nálunk is elég erős. Ami pedig a céh-tagok minőség iránti elkötelezettségét illeti, abban nagyjából hasonlóak vagyunk mindannyian.

  

 

 

Cikk megosztása
Címkék