Manapság már bárkinek lehet show-műsora? - szólt Hajós első showja, a Magánszám szlogenje. Nos, úgy tűnik, tényleg mindenkinek lehet, csak éppen neki nem. A Viasat3 megszüntette a Késő este Hajós Andrással című show sugárzását.

Frontember egy népszerű zenekar élén, lemezei a minimális rádiós játszás ellenére fogynak, szerepel a legsikeresebb embereket felsoroló presztízslistákon, a legrokonszenvesebb médiaszemélyiségként Magyarországot képviseli egy londoni EU-rendezvénysorozaton, s most, hogy nincs műsora, tele van vele a média. Hajós showjából viszont nem kér a Viasat3 televízió.

Személyét, műsorvezetői magatartását és komikusi attitűdjét mintha nehezen emésztené meg a hazai kereskedelmi média. A Tv2-ről eltűnt Magánszám című műsora, most pedig a Viasat3 jelentette be, megszünteti a Késő este Hajós Andrással című műsor sugárzását. A Tv2-nél Hajós bontott szerződést, ezúttal azonban a Viasat3 nem kért belőle, mondván, nézettsége elmarad a várakozásoktól, a vállalt számoktól. Hajósék arra hivatkoznak, hogy a csatorna nem segítette a műsort kellő reklámmal, változtatgatták a kezdési időpontokat is és nem adtak elegendő kifutást az új műsornak.

A vita és nyilatkozgatás vélhetően még eltart egy darabig. Ám marad egy kérdés. Adva van egy intelligens és bizonyos körben népszerű (sőt, már-már kultikus) showman, aki valamiért nem találja a helyét a jelenlegi hazai kereskedelmi médiában. A nézőknek, a hirdetőknek, vagy magának a médiának nem kell?

A Viasat3 szerint az első a helyes válasz, s az AGB számai igazolják is őket. A "nem kell a közönségnek"-érvnek azonban némileg ellentmondani látszik, hogy a megszüntetés bejelentése utáni válogatás-show verte az eddigi nézettségeket. Tehát ha szó van a műsorról, nézni kezdik. A további "best of" adások majd talán megmutatják, tartós-e ez a "posztumusz" érdeklődés a show iránt. Éppenséggel annak a csúcsnézettségű Fábry-shownak, amelyben a hazai médiavilág számos sztárja felvonult, az volt a legnézettebb mozzanata, amikor Hajós és Fábry együtt szerepeltek.

Hogy a hirdetőknek kell-e, ez egyelőre kérdéses. Valóban, ha kicsi a nézettség, nem jönnek a hirdetők. Támogatók viszont voltak a műsorban, a Zwack aranyfokozatú támogatóként állt a műsor mellé, s ez talán azt jelzi, a "prémium termékeket" fogyasztó nézők kedvelnék a műsort és annak emblematikus showmanjét. Az AGB-nél azonban -Brecht szavaival élve - egy fő az egy fő: a jómódú fogyasztó és a csak a tévén élő, kispénzű, szórakozni nem (és vásárolni se igen) járó néző is. Igaz, a tévé tömegműfaj, s a tömeget egyelőre ők jelentik.

"Hogy van-e Hajós műsorvezetői személyiségének létjogosultjága a hazai médiában, az legalább annyira fontos kérdés, mint hogy hibázott-e a produkció, vagy a csatorna. Egyébként úgy érzem, mindketten hibáztunk" - nyilatkozta a hvg.hu-nak Kocsis Attila, a Viasat3 vezérigazgatója. Műfajteremtő kísérletnek nevezte a műsort és megjegyzete, elképzelhető, hogy a stáb nem volt megfelelő nagyságú egy ekkora munkához. Kocsis szerint Hajós stílusa "talán túl intellektuális" a kereskedelmi média jelenlegi kínálatában. Szerinte az a "fan club", vagyis rajongói kör, amely kedveli Hajóst, megtalálta és nézte is a műsorait, de nem tűnt úgy, hogy nőne ez a tábor; nem bővítette, hanem szűkítette a csatorna közönségét. Mindazonáltal úgy gondolja, Hajós tehetséges, és egyelőre nem sikerült kihozni a képességeiben rejlő maximumot úgy, hogy az üzletileg is igazolja műsora létét. Egyben kizárta, hogy a mostani "best of" adások esetleges sikere nyomán a csatorna felülvizsgálná döntését.

Hogy maga a média hogyan viszonyul Hajós személyéhez, az talán a legnehezebben megválaszolható kérdés. Hallani a média köreiből olyan véleményt is, hogy a hazai műsorvezetői mezőnyből kilógó személyiségeket "kiveti magából a közeg". Pontosabban nem tudja használni, mert meglevő sémákba akarja szuszakolni őket. Puszta jelenlétükkel pedig rámutatnak az átlagos színvonal gyengeségére. Sikerük pedig a színvonaltalan, de könnyen és olcsón tömegtermelhető műsorok létét kérdőjelezné meg.

Nyakatekert okfejtés? Meglehet. Ám az jól látható tendencia, hogy a kereskedelmi tévék a legritkább esetben indulnak ki a személyiségből. Arcokat vesznek, amelyeket saját sémáikba erőltetnek, amíg aztán a szerep helyettesíti a személyiséget. Stohl Andrástól a Pa-Dö-Dö-n át Alföldi Róbertig sorolhatók a példák: ki jobban, ki rosszabbul alkalmazkodott a skatulyához.

Ahogy Hajós az Indexnek nyilatkozta: "Kaptunk egy huszonhárom pontos listát arról, hogy min kell változtatnunk. Ebben szerepeltek olyan pontok, mint például, hogy legyenek rövidebbek és kevésbé intellektuálisak a monológjaim, és többet beszéljek szerelemről, divatról".

Ha megfogadta volna a fenti direktívákat, épp az arcát vesztette volna el a műsorvezető. Úgy állna a dolog, hogy jelenleg az egyéniség megőrzése és a sikeresség a hazai kereskedelmi tévékben kizárják egymást?