Változások várhatók a hazai nyugdíjrendszerben?

A magyar tőkepiac szakmai szervezetei szerdán eljuttatják a kormánynak és a parlamenti pártok képviselőinek a Budapesti Értéktőzsdével (BÉT) együtt kidolgozott koncepciót a negyedik nyugdíj-pillérről- mondta Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke.

A szervezetek azt kérik a törvényhozóktól, hogy 2006-tól mindenki számára legyen hozzáférhető a nyugdíj-előtakarékossági számla - tette hozzá. Az elképzelés kidolgozásában részt vett a BÉT, a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége (BSzSz) és három támogató szervezete: a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSz), a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISz) valamint a Stabilitás Nyugdíjpénztári Szövetség.

Az elképzelés a tőkepiac élénkítését, a lakosság hosszú távú megtakarítási hajlandóságának erősítését célozza és nem jelenti a nyugdíjrendszer reformját, nem befolyásolja Magyarország riasztó demográfiai folyamatait, nem egyetlen letéteményese a makro-gazdasági stabilitásnak - mondta Szalay-Berzeviczy Attila.

Az egyszerűség kedvéért 4. pillérnek nevezett nyugdíj-előtakarékossági számlára - a javaslat szerint - tetszőleges összeget lehetne befizetni, a számlatulajdonos választana a befektetési instrumentumok (termékek) közül és a megtakarításhoz a nyugdíjkorhatár betöltésekor férne hozzá vagy egy összegben vagy járadék formájában.

Az ösztönzés nem adókedvezmény, hanem - a lakástakarék-megtakarításokhoz hasonlóan - a számlán történő jóváírás lenne. A koncepció szerint a támogatás javasolt mértéke: az önkéntes nyugdíjpénztárakéhoz hasonlóan évi 100 ezer forint, vagy a befizetés 30 százaléka.

A BÉT külön javaslata az, amit két héttel ezelőtt Gyurcsány Ferenc kormányfővel már ismertetett: ha a nyugdíj-előtakarékossági számlán éves átlagban a megtakarítás 70 százaléka részvényben van, akkor 150 ezer forint lehetne a jóváírás felső értéke. A kedvezmény önálló lenne, nem vonnák össze más önkéntes megtakarítás kedvezményével.

A nyugdíj-előtakarékossági számla megszűntetése esetén a kedvezmények visszafizetésére köteleznék a tulajdonost. Ugyanakkor a megtakarítás a támogatással együtt örökölhető lenne, de ennek részletei még vita tárgyát képezik - tette hozzá a tőzsdeelnök.

A Bamosz elnöke, Holtzer Péter kiemelte, hogy a nyugdíj-előtakarékossági számla segítene a lakosság nyugdíj-tudatosságának növelésében és hozzájárulna a befektetési kultúra javításához. A befektetési formák közül kizárnák a spekulatív, többek között a derivatív termékeket, de korlátozott mértékben bankbetét is lehetne a számlán. A részletekkel kapcsolatban ismertette: a jogi feltételek megváltoztatásával a számlavezetésre jelenleg is jogosult hitelintézetekhez, befektetési társaságokhoz hasonlóan a biztosítótársaságok is kapnának számlavezetési jogot. Ilyen feltételek mellett a biztosítók is támogatják a negyedik nyugdíjpillért - mondta Kepecs Gábor.

Nagy Csaba közölte: az önkéntes nyugdíjbiztosításhoz képest egészen más megtakarítást jelent a nyugdíj-előtakarékossági számla, többek között azért is, mert a negyedik pillérben a nyugdíjkorhatár eléréséig nem lehet kifizetést teljesíteni, míg az önkéntes nyugdíjpénztáraknál tíz év után lehet. Az önkéntes nyugdíjpénztárba a munkáltató is befizethet, mint ahogy az itt összegyűlt megtakarítások döntő hányadát ez teszi ki. A nyugdíj-előtakarékossági számlára pedig csak magánszemély fizethet be és - hangsúlyozottan - egyéni döntés alapján fektetheti be a számlán lévő megtakarításait.

Cselovszki Róbert szerint nemcsak a hosszú távú befektetéseket ösztönözné a nyugdíj-előtakarékossági számla, hanem új terméket is jelentene a megtakarítási lehetőségek között.