szerző:
hvg.hu

Miközben a kormány az adórendszer adminisztrációs terheinek csökkentésére hirdetett programot, 2006-tól vitathatatlanul növekedni fog a vállalkozások adóbevallási kötelezettsége - írja elemzésében az Ernst & Young tanácsadó cég.

A nyári jogalkotás keretében az országgyűlés nemcsak a természetbeni juttatások utáni társadalombiztosítási járulékterhek növeléséről döntött, hanem elfogadta az adózás rendjéről szóló törvény módosítását is, amelynek következtében januártól alapjaiban fog megváltozni a vállalkozások bevallási kötelezettsége a munkabér utáni adók és járulékok vonatkozásában.

A jelenlegi előírások szerint a vállalkozások az alkalmazottaiknak kifizetett bruttó jövedelemből levonják az adókat, és járulékokat; az így levont, illetve a vállalkozást terhelő adókat és járulékokat havonta, negyedévente, vagy évente bevallják, valamint havonta befizetik az államkasszába. Év végén pedig vagy jövedelemigazolást adnak a dolgozóknak, vagy azok nyilatkozata alapján megállapítják az alkalmazottak adókötelezettségét, és elszámolnak velük.

A dolgozó a kapott jövedelemigazolások alapján saját maga készíti el, és nyújtja be a személyi jövedelemadó bevallását. Ezt a rendszert egészítette ki az adóhatósági adómegállapítás intézménye 2004-ben, amely korántsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: nagyon kevesen éltek ezzel a lehetőséggel.

A jelenlegi rendszert sok kritika érte. Főleg azt sérelmezik sokan, hogy egy vállalkozásnak az általa kifizetett adóköteles jövedelmek után miért kell évente alapesetben tizenegyféle közterhet (személyi jövedelemadót, munkaadói-, munkavállalói nyugdíj-, és egészségbiztosítási járulékot, munkaadói járulékot, munkavállalói járulékot, százalékos és tételes egészségügyi hozzájárulást, szakképzési hozzájárulást, rehabilitációs hozzájárulást) különböző időpontokban adminisztrálnia.

Ezen túlmenően minimum 90 banki átutalás is szükséges, viszont az átutalt összeg megfelelő ”szétosztását” az adóhatóság rendszere is elvégezhetné.

Gyakorlati problémaként merült fel továbbá, hogy munkáltatói adómegállapítás esetén nincs lehetőség a bevallás utólagos ellenőrzésére, mivel nincs valódi bevallás, amelyet a dolgozó adott volna be a saját kötelezettségéről. 

A magyar adóbevallási rendszer munkáltatói adómegállapítási módszere, amely a személyi jövedelemadó, mint adónem bevezetése óta alapja a rendszernek, egyébként más országokban nem igazán ismert.

Ennek igen egyszerű oka van: az adóbevallást annak az adózónak kell elkészíteni, illetve az adóval annak az adózónak kell elszámolnia az adóhatósággal, aki az adott adónemnek az alanya, márpedig a személyi jövedelemadó esetében már az adónem nevében is benne van, hogy a természetes személy kötelezettségéről van szó.

A kormányzat a naprakész járulék-nyilvántartás kialakításával ezt a két problémát kívánja orvosolni, illetve az egészségügyi kiadások kontrollálását próbálja megoldani.

Hatalmas terhet jelenthet az új adatszolgáltatás (Oldaltörés)

Az új szabályok szerint a vállalkozásokat egyelőre méretüktől függetlenül egységesen arra kötelezné, hogy havonta részletes adatokat valljanak be személyenkénti bontásban az általuk a foglalkoztatottak, vagy megbízottak részére kifizetett jövedelmekről.

A nyári módosítás 2006. januárjában lép életbe. Ez a szokatlanul hosszú felkészülési idő akár elégséges is lehetne a vállalkozások számára, hogy módosítsák az általuk eddig alkalmazott elszámolási szoftvereket, sajnos azonban az adóhatóság a mai napig nem tette közzé azt a bevallásmintát, amelynek megismerése ennek a munkának a megkezdéséhez elengedhetetlenül szükséges lenne. Az Ernst & Young információi szerint erre november elejénél előbb nem is kerül sor.

A bevallás személyenkénti adattartalma elvileg lehetőséget adhat arra, hogy mind a személyi jövedelemadó bevallást, és az ahhoz kapcsolódó adatszolgáltatást helyettesítse, mind az eddigi külön társadalombiztosítási adatszolgáltatást (pl. a NYENYI-lapot) kiváltsa.

A nagyobb részletezettségű bevallás várhatóan nagyon nagy terheket fog a vállalkozásokra róni, mert az SZJA-törvény rendkívül szerteágazó, bonyolult kedvezményrendszere megnehezíti az adókalkulációt. Ahhoz, hogy az adóhivatal tudja megállapítani az adót, rendkívül részletes adatszolgáltatásra kell számítanunk.

Az új rendszerben részben megoldódna az átutalások kérdése, mivel az ezzel a bevallással lefedett adónemek tekintetében (személyi jövedelemadó, nyugdíjbiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék, munkaadói járulék, munkavállalói járulék, százalékos és tételes egészségügyi hozzájárulás), egyetlen összeget kell majd az adóhatóságnak átutalni és ezt az összeget az adóhatóság fogja az egyes adófolyószámlákra lekönyvelni.

Milyen hatásai lehetnek a rendszer bevezetésének? (Oldaltörés)

Hogy milyen bonyolult lesz az új rendszer, és összességében jól járunk-e majd, az csak novemberben derülhet ki, amikor közzéteszik a nyomtatványt. Előre láthatóan azonban megszűnhet évi akár 77 átutalás is, és ezzel várhatóan csökkenni fog a vállalkozások bankköltsége. A havi részletes bevallás kiváltja a korábbi adatszolgáltatási kötelezettségek jelentős részét, és megszünteti a munkáltatói adómegállapítás rendszerét.

A magánszemélyek a rendszer bevezetését követően automatikusan az adóhatósággal fognak elszámolni személyi jövedelemadó kötelezettségükről, ha csak kifizetőtől származó jövedelemmel rendelkeznek. Ha azonban személyi jövedelemadó bevallást szeretnének benyújtani, vagy erre kötelezettek, mert nem kifizetőtől származó jövedelmük is van, akkor azt a jelenlegi rendszer szerint tehetik meg.

Az adóhatóság gyakorlatilag folyamatosan részletes információval fog rendelkezni a magánszemélyek adóköteles jövedelmeiről, és a rendszer jellegéből adódóan vélhetően jelentősen csökken majd az év végi személyi jövedelemadó bevallások száma.

Egyelőre viszont nem világos az sem, hogy az állam tovább kíván-e lépni abban, hogy felderítse, kik veszik igénybe tb-járulék fizetési kötelezettség nélkül a tb-rendszer szolgáltatásait. Ezzel a bevallási rendszerrel ugyanis már minden adat a rendelkezésére fog állni ahhoz, hogy végre előrelépés történjen ezen a területen. Az adatszolgáltatás várható bonyolultsága kikényszerítheti a személyi jövedelemadó-kedvezmények megszüntetését, vagy egyszerűsítését is.




Ernst & Young

hvg.hu Gazdaság

Uniós szabályokba ütközik a magyar üzemanyagáfa csökkentése

A kormány javaslata szerint az üzemanyagok általános forgalmi adója (áfa) az eddigi 25-ről 20 százalékra csökkenne október 1-től. Ezzel a kormány bevezeti a negyedik áfakulcsot Magyarországon, ami az uniós szabályok szerint nem lehetséges – írja elemzésében az Ernst & Young tanácsadó cég.

Gazdaság

Szigorított eva ellenőrzések

A második fél évben fokozottabban ellenőrzi az adóhatóság az evásokat, annak ellenére is, hogy az evabevételek május végéig meghaladják az időarányosat – írja a Világgazdaság.

hvg.hu Gazdaság

Visszamenőleg is levonható lesz a telefonáfa?

Egy, az Európai Bizottság által a közelmúltban Olaszország ellen indított eljárás nyomán komolyan felvetődik egyes távközlési szolgáltatások tekintetében az előzetesen felszámított általános forgalmi adó (áfa) teljes összegének levonhatósága – áll az Ernst & Young elemzésében.

Gazdaság

Lesújtó áfaváltoztatási tervek

Nemrég látott napvilágot az a javaslat, hogy álljon vissza az import áfa kivetéses rendszere, mégpedig már július 1-től. Az Ernst & Young tanácsadócég véleménye szerint ez a lépés nem csupán meggondolatlan, hanem kifejezetten káros lenne.

hvg.hu Gazdaság

Egészségügyi ellátás csak járulékfizetés esetén?

Úgy tűnik, járulékoldalon az eddig nem fizetőket is meg kívánja adóztatni az állam. Az innen származó pluszbevételek tehetik ugyanis lehetővé, hogy a foglalkoztatás terhei általánosan csökkenhessenek - írja az Ernst & Young. Viszont ehhez ki kell alakítani a megfelelő nyilvántartási rendszert, ami egyelőre nem létezik.

hvg.hu Gazdaság

Megszűnt a nagybefektetők adókedvezménye?

A kormány június végén elfogadott, a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének szabályait módosító rendelete a legnagyobb magyarországi befektetőknek szánt kedvezményt olyan feltételekhez köti, amelyek a cégek többsége számára gyakorlatilag vállalhatatlanok.