Egy év alatt 3,7 százalékkal nőttek az árak

A fogyasztói árak az idén szeptemberben 0,2 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 3,7 százalékkal haladták meg a 2004 szeptemberi szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.

Az elemzők 3,8 százalékos 12 havi fogyasztói áremelkedést vártak szeptemberre. Az idén az első kilenc hónapban az árak 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A maginfláció szeptemberben 0,1 százalék, 12 havi összehasonlításban 1,5 százalék volt.

A fogyasztói árak az idén augusztusban 3,6 százalékkal haladták meg a 2004 augusztusi szintet. A szezonálisan kiigazított "alapdrágulás", a maginfláció 0,3 százalék volt, 2004 augusztusához viszonyítva 1,7 százalék. Tavaly szeptemberben a 12 havi infláció 6,6 százalék volt.

Az elemzők értékelése szerint kedvezően alakult az infláció szeptemberben, a
3,7 százalékos 12 havi index alacsonyabb a piaci várakozásnál, és különösen kedvező a maginfláció 1,5 százalékos értéke, ami történelmi mélypontot jelent.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője azt emelte ki, hogy az üzemanyagár emelkedés ellenére az inflációs adat csak kis mértékben emelkedett szeptemberben az előző hónaphoz képest. Véleménye szerint alapvetően kedvezőek az inflációs folyamatok Magyarországon: ebben az évben stabilan 4 százalék alatt van a fogyasztói árak emelkedése, és kedvezőek az inflációs kilátások is, jövőre az áfa csökkentés hatására 2 százalék alatt lehet egész évben a fogyasztói árindex.  

A kilátások rövid távon is kedvezőek, októberben ugyanis ismét kis mértékben csökkenhet az éves infláció mértéke a benzin áfa-csökkentés előrehozásának következményeként. Török Zoltán várakozása szerint az év/éves infláció októberben 3,4 százalék, decemberben pedig 3,6 százalék lesz. A Raiffeisen Bank elemzője úgy gondolja, hogy éppen a kedvező inflációs folyamatok miatt még az év vége előtt lehetőség lesz egy kis mértékű, 25 bázispontos jegybanki kamatcsökkentésre, és a csökkentés jövőre is folytatódik. 

Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az infláció kedvező alakulásának nincs különösebb hatása sem a rövid távú piaci folyamatokra, sem a rövid távú kamat politikára. Ennél sokkal lényegesebb információ a piac számára az, hogy az államháztartási hiány jelentős, nincs konvergencia, és a 2010-es eurócsatlakozás megkérdőjeleződött. 

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője néhány nem várt mértékű árváltozásra hívta fel a figyelmet. Kellemes meglepetésnek nevezte az élelmiszerek és a szolgáltatások árcsökkenésének mértékét. Meghaladta az elemzői várakozásokat a tartós fogyasztási cikkek havi, 0,7 százalékos ármérséklődése is - fűzte hozzá. A kedvező részmutatók ellensúlyozták a benzinárnak a várakozásokat nem, de az átlagot jelentősen meghaladó növekedését - mondta Nyeste Orsolya.

Az elemző a kedvező szeptemberi adatra tekintettel valószínűnek tartotta az év végi, 3,8 százalékos inflációs prognózisa mérséklését. Kérdésesnek nevezte ugyanakkor, hogy a forint októberi gyengülése milyen hatást gyakorol az év hátralévő részében a fogyasztói árak alakulására. Nyeste Orsolya szerint az infláció alakulása alapján az MNB-nek lehetősége van további kamatvágásra, de erre szeptemberben az elemző még nem számít.