szerző:
hvg.hu

A loftirodák nyugat-európai és tengerentúli konjunktúrája után, harminc évvel később, nálunk is egyre divatosabbak a cégarculatra szabható bérlemények. A régi ipari épületek fejlesztésével kialakított loftiroda a szabadság érzetét kelti, egyedi munkakörnyezetet teremt. De vajon racionális-e?

A loft a funkciójukat vesztett régi gyárépületek, raktárak legfelső, tető alatti szintjeinek irodaként és lakásként történő hasznosítása során, az 1970-es évek Angliájában született. A tömegesen bezárt ipari épületekben rejlő piaci lehetőséget az ottani fejlesztők hamar felismerték – idézi fel a már történelmi értékű időszakot Takács Róbert, az ingatlanforgalmazó Eston International Rt. vezető tanácsadója.

Mozdulatlan bérleti díjak
A piacelemző cégek adatai szerint az idei irodabérleti átlag díjak az első osztályú („A” kategóriájú) irodák esetében havi 13-16 euró négyetméterenként, míg a másodosztályúaké („B” kategóriásaké) havi 10-12,5 euró/négyzetméter között mozognak. A tavalyi évhez hasonlóan a különböző bérleti kedvezmények (pl. bérletidíj-mentes időszak, költözési hozzájárulás) azonban idén még mindig általánosnak mondhatók. Ennél 25-30 százalékkal alacsonyabb díjat kérnek a loftirodák négyzetméteréért.
Természetesen emellett még havi üzemeltetési díjat is le kell tenni a bérlő cégeknek: ennek általános mértéke havi nettó 2,90-3,20 euró/négyzetméter között van. Mivel jövőre az irodakínálat jelentős bővülésére lehet számítani (közel 200 ezer négyzetméter), a bérleti díjak az Eston előrejelzése szerint továbbra is ezen a szinten maradnak.
A loftépületek lakás és irodai funkciója egy idő után kibővült, és a szórakoztatóiparban is kezdtek teret nyerni úgy Londonban, mint más angol városokban, de elterjedtek Németországban, Hollandiában, és az Egyesült Államokban is. Ami a szakember szerint nemcsak a lakás-, iroda- és egyéb helyiséghiánnyal, valamint a „loft-terek” optimális kihasználhatóságával, hanem azzal is magyarázható, hogy a szűken vett funkcionalitáson túl egyfajta életérzést is sugároznak. A tágas, a tulajdonos fantáziája szerint tagolható és berendezhető belső terek sokakban a szabadság érzetét keltik.

Üzemből irodaház

Magyarországon az első loft beruházások az utóbbi öt évben kezdtek megjelenni. Az irodapiacon elsőként egy, a budai Bocskai út végén lévő, textilüzemként, majd vegyi üzemként hasznosított gyárépület-együttes újult meg az AP Sundance Kft. fejlesztése révén. A 90 éves épület Dorottya Udvarként jelent meg a piacon. A leromlott állagú, egykori raktár- és gyárépület beruházása példaértékű volt: a cég két esztendő leforgása alatt 6,75 milliárd forintos fejlesztéssel, az ipari ingatlan épületeinek jó részét meghagyva, 27 ezer négyzetméter alapterületű, korszerű irodaházat alakított ki.

A fejlesztő cég elképzelése, amely szerint egyterű, nagyméretű, akár 2000-2500 négyzetméteres irodaegységeket kínált a kreativitást fontos szempontnak  tekintő cégek számára, sikeres stratégiának bizonyult. Az épület rövid időn belül, havi 13,5 eurós négyzetméteráron bérlőkre talált (1 euró = 252 forint), és a cégek a saját képükre formálták a hatalmas tereket.

Természetesen a „loft jegyek” mellett az épület magán hordozta a legkorszerűbb irodákra jellemző jegyeket is. Ilyen volt például a kiépített belső udvar és park, valamint a rendkívüli telekommunikációs lehetőség: a bérlő cégek három optikai kábelszolgáltató között választhatnak. Emellett az irodaházban étterem, postahivatal és egyéb szolgáltatások, valamint 600 férőhelyes mélygarázs üzemel.


Call center és kreatívok (Oldaltörés)


Tovább bővítette a hazai loftirodák kínálatát egy magyar befektetői csoport, a Wallis Ingatlan Rt., amely a főváros IX. kerületében, a Máriássy u. 5-7. szám alatt vásárolta meg az 1920-as években épült volt borjúvásárcsarnok épületét. A fejlesztés két ütemből áll: a régi iparépület teljes revitalizációjából, és korszerű loftirodává alakításáról, valamint annak közvetlen szomszédságában egy új, modern irodaház építéséből. Az összterület 8800 négyzetméter, az irodaházak alatt és a terület Könyves Kálmán körút felőli oldalán egy 117 férőhelyes mélygarázs is létesül.


Máriássy loft. A volt borjúvásárcsarnok-
ban modern loftirodákat alakítottak ki.
© dtz.com
A napokban átadandó beruházás értéke 2,6-2,8 milliárd forint között van. Siklósi Ákos, az ingatlanforgalmazó DTZ vezető tanácsadója elmondta: a régi épület kialakításakor a fejlesztő az irodai hasznosítást tekintve alapvetően két bérlői szegmenst célzott meg. Egyrészt a költséghatékony megoldásokat előnyben részesítő, egyterű irodatereket igénylő, call centert, back-office-t  működtető cégeket, másrészt az egyedi és trendi kivitelezést kedvelő, a cég arculatára szabható irodai tereket preferáló, kreatív vállalkozásokat.

Több hely jut egy dolgozóra

Ugyanakkor a Máriássy loft alternatívát jelenthet olyan bérlők számára is, akik bemutatóterem céljára, vagy egy ingatlanon belül létrehozható kombinált kereskedelmi és irodai funkcióra akarnak igénybe venni egyedi jellegű ingatlanokat.

Az 1927-ben emelt, volt vásárcsarnok épületét a fejlesztő cég napjaink követelményeinek megfelelően korszerűsítette: s a védett csarnoképület stílusos átalakításával közel 3200 négyzetméter első osztályú („A” kategóriás) irodateret alakított ki. Az épületet a fényes, nagy belmagasságú belső tereken kívül a rendkívül kedvező térkihasználtság is jellemzi: 6-7 négyzetméter/fő irodai elhelyezési lehetőséget kínál anélkül, hogy az irodaterekben a dolgozóknak zsúfoltságérzetük lenne.

Olcsóbb megoldás

A loftirodák bérleti díja többnyire 25-30 százalékkal alacsonyabb, mint az egyéb új építésűeké: ugyanis az épület-szerkezetet nem kell újonnan megépíteni. A Máriássy Házban havonta 10-10,5 eurót kell letenni négyzetméterenként. 
 
Sütő András, a NAOS Consulting vezető konzulense szerint ahhoz, hogy a loft egyedi jelenségből piaci kategóriává, fejlesztőket mozgósító divathullámmá, területfejlesztési céllá váljék, számos folyamat összejátszására van szükség. Például a fejlesztői, beruházói mechanizmusok általános gyakorlata mellett a rozsdaövezetek (volt ipari területek) újjáépülésére is: ez zajlik manapság.

A megvalósult, vagy tervezett irodaprojektek jelenlegi nagy száma, sokrétűsége, a kis- és nagycégek körében növekvő népszerűsége ugyanis szerinte egyértelműen bizonyítja: a loftiroda nem csupán az ipari épületek irodacélú hasznosítását, hanem a történelmi múltú iparvárosok megújulását, a bennük zajló élet kereteinek korszerű kiterjesztését is jelenti.


Tartalmi partnerünk a Bookmark Media

Kulcsár Hajnal (hvg.hu) Gazdaság

Budapesti loftok: hagyományosan és magyarosan

A lepusztult gyárépületek átalakítása mára világszerte divattá vált. Az új trend a budapesti piacon is jelenlévő nagyobb ingatlanfejlesztők figyelmét is felkeltette. Míg tőlünk nyugatabbra már külön ingatlanügynökségek foglalkoznak loftok értékesítésével, Budapest még csak most ismerkedik az új termékkel, noha ipari épület a Duna mindkét oldalán bőségesen akad.

MTI Gazdaság

Itthon is hódít a loft és a penthouse

Már a magyar hirdetési újságokban, lakberendezési magazinokban és építői ajánlatokban is megjelent két - Magyarországon eddig kevéssé ismert - lakásforma, a loft és a penthouse. Ezek a lakások eleve nem olcsók, mint ahogyan a berendezésük, üzemeltetésük sem az.

MTI Gazdaság

Borjúvásárcsarnokból épül az első loft irodaház Pesten

A beruházás során újjáépül a Lágymányosi-híd pesti oldalán álló volt Borjúvásárcsarnok. Az épületben 3170 négyzetméter nettó alapterületű irodateret alakítanak ki, az újjáépített csarnok lesz Budapest első "loft" irodaépülete.