szerző:
HVG

A kínai piacokon is felélénkül a forgalom karácsony előtt. A sokszor kétes eredetű termékeket az élelmes feketézők félelemérzet nélkül hirdetik a nagy tömegben.

Budapest két legnagyobb kínai piaca mintha maga volna a tiltott város, tulajdonosai és működtetői semmiféle információval nem szolgálnak róla. A Fáy utcai Sanghaj piac a 21 milliós törzstőkével működő Novák és Novák Kereskedőház Rt. tulajdonában áll, amely több budapesti piac üzemeltető-tulajdonosa. A cég irodájában minősíthetetlen hangnemben reagáltak a HVG kérdésére, mennyibe kerül a helybérlet. A józsefvárosi piacot működtető Komondor Kft.-től legalább azt megtudtuk, hogy a cég a MÁV-tól bérli a területet.

Józsefvárosi kínai piac
© Túry Gergely
Pedig a Sanghaj valamelyest bizalomgerjesztőbb, mint a józsefvárosi, itt például – igaz, helyenként beázó – tető is védi a vásárlókat az elemektől. Ruhaneműben a Fáy utca kifejezetten erős, az itteni árusok megközelítőleg kétharmada kínál efféle portékát: jellemzően márkátlan, vagy egyes ismert márkákra hajazó emblémákkal ellátott kínálatból válogathattunk. A fehérnemű 250-1000 forintig terjedő áron, sapka 600-900 forintért, farmer 1000 forintnál induló áron kapható. Utóbbi olcsóbb, mint a rákosszentmihályi, főleg nagykereskedelmi célokat szolgáló, ám kiskereskedésben is erős Asia Centerben, ahol a farmereket és kordnadrágokat 2500-4000 forintért kínálják – igaz, jobb minőségben. Ami viszont nem kínai (ázsiai), az ennél is drágább, a Fáy utcában az olasz farmerek 5500-7500, a török kereskedőtől származó darabok 8500 forintos egységáron kelletik magukat. A – többségében női – cipők szintén 1000 forintnál indulnak, a megkérdőjelezhető eredetiségű Puma tornacipőkért a józsefvárosi piacon 2500 forintot kérnek. Jó minőségű, strapabírónak látszó bakancsokat 3000-6000 forintért lehet kapni. A márkás áruk kedvelőinek azonban nem árt vigyázniuk, számtalan hamisítvánnyal találkoztunk – bár talán nem sokan gondolják, hogy 3500 forintért eredeti Dolce & Gabbana pulóvert kapnak. A Fáy utca pulóverkínálatában átlagosan 3000 forintot kérnek egy kínai, 2500-6000 forintot az egyéb pulóverekért. Az egyik legdrágább általunk fellelt termék is ruhanemű, történetese egy szőrmegalléros női kabát, amelyet 80 000 forintról 40 000 forintra leértékelve kínáltak Józsefvárosban. Kabátokból a Fáy utcában volt a legszélesebb a választék, itt 4500-7000 forintért kapható sportos, 8500-9500 forintért az elegánsabb viselet. A babaruhát – leginkább rugdalózókat – 1800-2500 forintért adják.

Kozmetikum, szamurájkard, távirányítósautó (Oldaltörés)

Kozmetikumokból is széles a választék, a rúzsok 400-1200 forint között mozognak, a márkás alapozókért (Rimmel, Max Factor, L’Oreal) 1000-1400 forintot kérnek. Eltűntek a néhány éve még gyakorinak számító, kimért – és jellemzően hamisított – parfümök, helyüket az olcsó bóvli, illetve a kétes származású, „márkás” termékek vették át. Referenciaként mindegyik árusnál Boss parfümöt kerestünk, ebből a 100 milliliteres kiszerelést átlagosan 6000-8600 forint közötti áron kínálták. A bóvliárusoknál a dizájnt tekintve megtévesztően hasonló, Victor Hugo nevű helyettesítő termék 75 milliliteres változatban viszont potom 700-850 forintot kóstál. Az ismeretlen eredetű, ennek ellenére márkázott – jellemzően Gillette – borotvapengék áraiban tapasztaltuk a legszélesebb ingadozást, a skála 1000 forinttól 2600 forintig tart, előbbiek a kevésbé megbízható mozgóárusoknál, utóbbiak a standokon pultra kihelyezve várják a vásárlókat. Egy teljes borotvakészlet ára 1500-2000 forint között váltakozik.

A karácsonyfaégők 600-2000 forint között, a fényfüzérek 6-10 méteres változatban kaphatóak, 2000-2500 forintért. Gömb alakú díszekből 300-1600 forintért leltünk fel különféle minőségű és darabszámú készleteket.

© Túry Gergely
Távirányítós játékautókból is széles volt a választék, elsősorban a Józsefvárosban és az Asia Centerben, ezek átlagosan 4000-6000 forintba kerülnek, a nagyobb darabokért 8000-et is elkérhetnek, sőt utóbbi helyen 30-40 000 forint között is találtunk ilyesmit, igaz, ezek akkorák voltak, mint egy kisebb dohányzóasztal.

Szamurájkardokból, késekből és egyéb vágóeszközökből
is válogathatunk, bár az árusok szerint a kardok csak dekorációs célra valók, ezt alátámasztja a 3000-18 000 forintig terjedő ár is. Csempészett cigarettát csupán a Fáy utcában ajánlgattak, s szintén csak itt találtunk olyan árusokat, akik különféle szeszesitalokat árultak, jóval a bolti ár alatt. A kilós kiszerelésű kávék 700-1600 forint között kaphatók. A legbizarrabb – egyben legdrágább – tételeket egyértelműen a józsefvárosi piacon lokalizáltuk, itt a pultról kiválasztható vipera 1500 forint, a szintén „mozgóárus” által hirdetett nyelvvizsga vagy érettségi bizonyítvány 40-100 ezer forint között mozog.

© Túry Gergely
Józsefvárosban és a Fáy utcában úgyszólván minden olcsóbb, mint az „előkelő” Asia Centerben. Utóbbinak az ötlete az osztrák Rudolf A. Riedl és a kínai Song Wu Qiang – „nyugatiasított” nevén Michael Song fejéből pattant ki. Az Asia Centert a Strabag Rt. építette fel, és ma már ő a tulajdonosa is; az első ütem 2003 márciusában készült el, de 2008-ra további 80 ezer négyzetméternyi bővítést ígérnek. A jelenleg 125 ezer négyzetméternyi helyiség jelentős hányada továbbra is bérlőkre vár, 20 és 100 négyzetméter közti bemutatótermek, kisebb irodák és raktárhelységek formájában. A bemutatótermek négyzetméterét 3750 és 7000, az irodákét 3000, míg a raktárhelyiségekét 750 forintért adják bérbe havonta, amelyhez üzemeltetési költség és a bemutatótermek esetében marketingköltség társul. Ehhez jön még a bérelt helyiségek áram- és telefonköltsége, míg a parkolás mindenkinek ingyenes.

Andersen Dávid - Folk György

HVG Gazdaság

Biopiacok Budapesten: borsos árak

„Bezzeg, amikor még paprika íze volt a paprikának…” – sóhajtanak fel a reggeliző-asztalnál a legkülönbözőbb generációk, amikor a vajas kenyérre helyezik a harsány színű, de kissé vízízű nagyüzemi zöldséget.

HVG Gazdaság

Nagybani piac: kereskedelmi tételben

Meg-megállnak a furgonokkal közlekedő vevők az árujait pakoló eladó előtt, azután, ha megköttetik az üzlet, már viszik is. Ez a kép fogadja a budapesti, 32 hektáron elterülő Nagykőrösi úti nagybani piacra érkező látogatót.

HVG Gazdaság

A Lehel, vagyis a „kofahajó”

Az egykor rendkívüli népszerűségnek örvendő, tákolt fabódékból álló Lehel piac ma már csak egy a fővárosi nagy bevásárlóközpontok sorában. A Rajk László által tervezett bizarr, hajó alakú épületet először szabotálta az angyalföldi közönség, ám mára – a napi 30 ezres vásárlószámból következtetve – elfogadták, és akik megszerették, a tervező nyomán csak kofahajónak becézik.

HVG Gazdaság

Hold utca: banküzemtanból elégséges

Az V. kerület egyetlen vásárcsarnoka a millennium idején épült. Az összesen 5176 négyzetméter alapterületű piacot Czigler Győző műegyetemi tanár tervezte, az építkezést Sivirszky Antal építőmester vezette, az épület vasszerkezeteit pedig az Oetl Antal vasgyár készítette.

HVG Gazdaság

Fővárosi csarnokok és piacok kultúrhistóriája

Új időszámítás kezdődött 1897. február 15-én a főváros kereskedelmi életében, ekkor avatták fel az egykori Sóház telken – a mai Vámház körúti – Központi Vásárcsarnokot, közismert nevén a Nagycsarnokot.

HVG Gazdaság

Miskolc, Búza tér: stiklik, trükkök

A hajdani búzapiacról elnevezett, Miskolc belvárosában található vásártér nevét hiába próbálták a létező szocializmusban Béke térre keresztelni, a kísérlet teljes kudarcba fulladt. Lemegyek a Búzára, mondja ma is a miskolci polgár, ha bevásárolni indul, holott a piac, akárcsak a város, alaposan megkopott az elmúlt 15 évben.

HVG Gazdaság

Garay tér: száműzetésben

A Garay téri piac jelenleg csak bitorolja saját nevét. A Keleti pályaudvar mögötti Garay téren hiába keresné a vásárló, mert a Rottenbiller utcába szorult. A régi – Krentsei Géza fővárosi műszaki tanácsos és Szabó Jenő építészmérnök által tervezett, 1931-ben átadott – vásárcsarnokot ugyanis 2003 végén bezárták, majd földig rombolták, a helyére 9,3 milliárd forintból modern pláza épül.

HVG Gazdaság

Batthyány tér: a száműzött piac

Az idősebbek még mindig kérdezgetik a Batthyány téri vásárcsarnokba érve: hol van itt a piac? Az 1902-ben átadott, 1977-ben akkori léptékkel korszerű bevásárlóközponttá átalakított, majd 2003-ban felújított épületnek már csak a bejáratán virít az egykori piacra utaló „VI. Vásárcsarnok” elnevezés, mivel a világörökség részévé nyilvánított területen található, Klunzinger Pál által tervezett épület műemléki védettséget élvez – természetesen a régi felirattal együtt.

HVG Gazdaság

A Nagycsarnok: metrófrász

„A szép épületnek harmonikusnak és hasznosnak kell lennie” – vallotta a Nagycsarnokot tervező Pecz Samu, a Műegyetem épület-szerkezettan professzora, aki kalandos úton jutott a megrendeléshez, hiszen a külföldi lapokban is meghirdetett pályázaton a legjobbnak két párizsi építész munkája ítéltetett.

HVG Gazdaság

Rákóczi tér: romok a tűz után

Mintha összebeszélt volna, egyformán elsózta a palacsintát a Rákóczi téri csarnok mindkét árusa. De a drágábbik helyen – ahol 90 forintért adták –, vagyis a Minibüfében legalább a másiknál – ahol csak 80 forintot kértek – a kínálatból bántóan hiányzó diósat is lehetett kapni.

HVG Gazdaság

Búbánatos Bosnyák

„Annál a kis fekete nőnél próbáltad?” – kérdezte a Bosnyák téri vásárcsarnok büféjében panaszkodó társát a fröccsös pohara mellől felnéző nyugdíjas, mondván, hogy nevezett eladó neki ki szokta válogatni az árut, és mindig szépet ad.

HVG Gazdaság

Szegedi piacok: tatarozás alatt, zavartalanul

Noha Szeged legnagyobb piacainak átépítése, bővítése, felújítása, korszerűsítése már hónapok óta tart, és csak jövő tavasszal, illetve ősszel fejeződik be, az árusítás mind a három helyen zavartalan. A megyeszékhely legolcsóbb piaca kétségtelenül a dorozsmai nagybani. Szeged peremkerületeiben, a tízemeletes épületek árnyékában, a boltok előtt megtűrt pár kisnyugdíjas árusból kinőtt piacok pedig a legdrágábbak.

HVG Gazdaság

Bevásárlás Romániában: az olcsóság kockázatai

Jóformán nincs olyan napi fogyasztási cikk, amihez a magyar-román határ túloldalán ne lehetne olcsóbban hozzájutni. Valószínű ezért döntenek többen ma is úgy, hogy a nagybevásárlásokat keleti szomszédunknál ejtik meg. A legalitás határait feszegető bevásárlóturizmus mellett továbbra is virágzik a határmenti fekete kereskedelem.

HVG Gazdaság

MDF-piacok: csak semmi politika…

„Először is nem piac, hanem heti vásár” – pontosít rögtön a beszélgetés elején Zacsek Gyula egykori MDF-es képviselő, az MDF-piacokat 1989 augusztusa óta szervező Piacfejlesztési Alapítvány elnöke, aki még mindig minden szombaton végigjárja a „fennhatósága” alá tartozó döntően élelmiszeres vásárokat.