Miközben drágul a földgáz, és kisebb-nagyobb gondok vannak a vezetéken át érkező orosz gáz mennyiségével is, érdemes áttekinteni, milyen más lehetőségünk van, hogy a kemény mínuszok idején is megőrizzük lakásunkban a kellemes hőmérsékletet. Szakvélemények szerint az új energiaforrások elterjedését leginkább a gáz támogatott ára gátolja.

Szakemberek szerint Magyarországon még kiaknázatlanok a megújuló energiaforrások, s ez többnyire azzal is magyarázható, hogy a nyugat-európai gyakorlattal ellentétben  magánszemély nem igényelhet támogatást az alternatív fűtési berendezések beszereléséhez vagy a már létező gázalapú fűtés kiváltásához. Az alternatív energiaforrásokkal szemben még gyakran felmerül az az ellenérv is, hogy magas a kezdő költség, a hatóságilag támogatott gázárak mellett viszonylag hosszú, 10-15 éves megtérülési idővel számolhatunk.

Hogyan működik?
Ha a talajvizes változat mellett döntünk, két kutat kell fúrni: az egyik kútból kiszivattyúzzák a vizet, amit a hőszivattyú lehűt, azaz elvonja a víz hőenergiáját, és megfelelő hőfokra felmelegítve fűthető vele az épület. A már lehűtött talajvíz pedig visszakerül a talajba, ahol ismét visszamelegszik a kívánt értékre. Hasonlóan működik a levegős hőszivattyú is, amely amint az a nevében is benne van a levegőből nyeri ki a szükséges hőt. Nem árt azonban tudni, hogy egy hőszivattyús berendezés egyáltalán nem olcsó, egy átlagos méretű családi házban való kialakítása két millió forintnál is többe kerülhet, ám szakemberek szerint hosszú távon nagyon is gazdaságossá teszi a ház fűtését. 
A jelenlegi szabályozás szerint a közületek is csak 125 millió forintos beruházáson felül igényelhetnek támogatást, igaz a beruházási érték 30 százalékot kitevő állami támogatással a megtérülési idő jócskán lerövidül: akár 4 év alatt is behozza az árát az energiatakarékos megoldás.

Ennek ellenére Budapesten már régóta próbálkoznak az alternatív fűtési rendszerek honosításával, több-kevesebb sikerrel. Az utóbbi időben komolyabban a napkollektorokkal való fűtés került előtérbe. De nem ismeretlen már számunkra sem a hőszivattyúval  – a környezetet hűti le, és a magába gyűjtött hővel teszi lehetővé a fűtést – történő fűtés sem.

Egy ingatlanberuházó teljesen egyedülálló kezdeményezésre szánta el magát. A Kazinczy utcában épülő lakó- és irodaház látszólag semmiben sem különbözik a többi most épülő új társasháztól. Az "Eszterházban"  mégis lesz valami különleges: a fűtést-hűtést ugyanis geotermikus energiával kívánják megoldani. A beruházó szerint Magyarország ugyanis ritka geotermikus energiakincs birtokában van, hiszen a felszín alatti hőmérséklet növekedése lefelé haladva duplája a világátlagnak. Ezt a lehetőséget kivánják kiaknázni.

Ha két hasonló alapterületű lakás fűtését összehasonlítjuk, ahol az egyik lakás egy gázkazánnal működő társasházban van, míg a másik lakás a geotermikus rendszerrel felszerelt épületben, az utóbbi lakás tulajdonosa legalább 20 százalékkal kevesebbet fog költeni a fűtésre, míg a  nyári hűtésnél a megtakarítás még jelentősebb – állítja honlapján a Kazinczy utcai beruházó. A lakások előnyére fog válni, hogy nem foglalnak majd helyet a radiátorok, hiszen a falakban futó vezetékkel juttaják a hőt a helyiségekbe.

Az úgynevezett hőszivattyús megoldás eddig a családi házak építésénél merült fel: az elmúlt években több száz családi házba építették be az új energiaforrást hasznosító berendezéseket. A szivattyúnak többféle energiaforrása lehet, van vízzel és levegővel működő is. Talajvízzel és szennyvízzel is tud fűteni, hatékonysága olyan jó, hogy még a téli folyóvízből is ki lehet nyerni vele a szükséges hőt.

A Nap nem emeli az energia árát! (Oldaltörés)


Napkollektor a tetőn: drága alternatíva
"Hazánk területére évente négyszázszor annyi napenergia érkezik, mint amennyi energiát az ország 12 hónap alatt felhasznál. Mégsem szaporodnak a napkollektorral felszerelt házak, az emberek még mindig drága, csak sokára megtérülő befektetésnek tartják a megújuló energiaforrásokat használó gépezeteket" – szemlélteti az egyik napkollektort forgalmazó cég honlapja a jelenlegi helyzetet.

Napkollektorral, vagy az úgynevezett passzív napenergia hasznosító rendszerekkel ma még csak a fűtési energia egy részét váltják ki, egyéb kiegészítő fűtés mellett. Nagy előnye, hogy környezetbarát, fosszilis energiát takarít meg, és a megfelelő támogatási rendszerek kialakulásával meghatározóvá válhat. Egy napkollektor telepítése ugyanis eléri a másfél millió forintot.

A fővárosban pillanatnyilag harminc olyan épületet jelöltek meg, ahová érdemes lenne napkollektort szereltetni. Ilyen például a Pesti úti idősek gondozóháza, a Gergely utcai, a Virág Benedek utcai, a Kamaraerdei úti illetve a gödöllői idősek otthona.  A fővárosban a magánépületeknél sem volt igazán népszerű ez a megoldás, hiszen néhány budai villán kívül, alig találunk olyan családi házat, ahol élnének a nap energiájával.

Termosztát, padlófűtés, kandalló (Oldaltörés)

A fűtőberendezéstől a hőenergiát el kell juttatni a lakásba, helyiségekbe, amit fűteni szeretnénk. Lássuk, milyen megoldások közül választhatunk!


Szabadon ropogó tűz: energiatakarékos
megoldás
© kemenysepro.hu
Szobatermosztát: a legkorszerűbb fűtési rendszerek közül energiatakarékosság szempontjából az egyik legjobb választás a termosztátos készülék, amivel automatikusan szabályozhatjuk fűtési rendszerünket. Éjszaka kisebb hőmérsékleten, vagy ha nappal nem vagyunk otthon szintén takarékosan üzemeltethetjük. Ma már arra is van lehetőség, hogy a szobatermosztátba beépített telefonmodem segítségével a kívánt módon állíthatjuk be a hőfokot otthonunktól távolról is, de egy hívással például a lakás pillanatnyi hőmérséklete is lekérdezhető.

Padlófűtés: Magyarországon az 1980-as évek elejétől kezdték el tervezni és szerelni a padlófűtési hálózatokat, amit főként hidegburkolatú helyiségek 
komfortfokozatának növelése érdekében, a helyiség optimális hőmérséklet-eloszlása miatt alkalmazzák szívesen. A  padlóba fektetett többrétegű műanyag- vagy rézcső melegvíz-keringetéssel vagy elektromos fűtőkábel közvetítésével adja át a hőt a padlószerkezet betonjának.  A káros élettani hatások(visszértágulat, lábgomba) akkor zárhatók ki, ha a felületi hőmérséklet nem haladja meg a 27-28 Celsius fokot.

Távfűtés: a legkevésbé hatékony fűtési rendszer a távfűtés, ahol a hő szállítása során jelentős mennyiségű energia vész el. Ennél jobb megoldás a lakáson belüli cirkó vagy társasházi központi kazán. Ekkor a hőenergiát és a melegvizet helyben állítjuk elő, de a kazánok hatásfoka a legkiválóbb rendszer esetében sem több 80 százaléknál.

Kandalló: az egyedi, vagyis helyiségenkénti fűtés bizony kényelmetlenebb, és több munkát is igényel, mint a központi fűtés. Más szempontból viszont energiatakarékosabb, mert csak annyi helységet fűt, amire éppen szükség van. Továbbá barátságosabb közérzetet is ad – amiért például a kandallókban meghitten táncoló lángnyelvek feltétlenül szavatolmnak.

MTI Gazdaság

GKI: kétszámjegyű emelkedés a gázáraknál és távfűtésnél

A 2005. évi államháztartási hiány a GDP 5 százaléka körül lesz az EU módszertana alapján, figyelembe véve azt is, hogy az ESA-deficit számításánál az autópálya eladásból származó összegeket nem lehet beszámítani - állítja legfrissebb elemzésében a GKI Gazdaságkutató Rt.

MTI Gazdaság

Demszky: nem drágul a távfűtés a gázvita miatt

Budapesten - csakúgy, mint az országban - mindenütt biztosított a fogyasztók földgázellátása - jelentette ki Demszky Gábor és Kóka János. Gyurcsány Ferenc szerint az újévi gázellátási krízis első szakaszát eredményesen kezelte Magyarország.