szerző:
Kulcsár Hajnal (hvg.hu)

A világpiacon egyre inkább a helyi, speciális fajták futnak. Olyan különleges borokra van kereslet, amelyek nem teremnek meg minden domboldalban. Ez a szemléletmód sokat segíthet a magyar boroknak is, hiszen rengeteg szőlő- és borfajtánk másutt nincs. Mi segíthet a magyar borágazaton, a marketing vagy/és a szemléletváltás?

"A jó bornak kultusza van" – vallja Kovács Nimród, a Monarchia Borászati Kft. tulajdonosa, aki néhány évvel ezelőtt azért hozta létre a magyar borexporttal foglalkozó céget, hogy az ország legjobb borvidékeiről összegyűjtött magas minőségi borokat a külföldi piacnak is megmutassa. "Huzamosabb kinn tartózkodásom alatt rá kellett jönnöm, hogy nincs jó magyar bor az Egyesült Államokban; ezt az űrt kell kitölteni" – indokolja Kovács Nimród, aki a borászkodás mellett egyébként az UPC közép-európai csoportját vezeti.

Kovács Nimród. Jött és visz
© pano-rama.hu
A borpiac olyan terület, ahol rendkívül nagy szerepe van a kapcsolati tőkének és a szakmai bizalomnak, hiszen a borimádók szívesen próbálják ki az új ízeket - osztja meg tapasztalatát az üzletember. Vállalkozásának lényege, hogy új piacokat teremtsen a magyar boroknak. Sikerült is, hiszen a New York-i Matt Brothers nevű borkereskedés megvásárlásával nem csak a legjobb import – olasz, francia, kaliforniai, spanyol, német, osztrák és argentin piacok - portfoliót kapták meg, hanem egy jelentős amerikai piacot is, amelyen a Monarchia borai is kinőhették magukat.

A magyar bortermelés öt százaléka érdekli őket, azaz - Kovács szavával - csak a csúcsborok. A huszonkét magyar borászat közül a legjobbakat választotta ki – Vylyan, Demeter, Szepsy, Hétszőlő, Weninger, Takler, Nyakas –, gyűjtésük célja, hogy a borok ne versengjenek, hanem kiegészítsék egymást. „Így olyan borokat tudunk összeválogatni, amelyeket bátran tudunk ajánlani bárki számára szerte a világon” – enged bepillantást üzletpolitikájába az egykor marketinggel is foglalkozó szakember.

Az említett borászatoknak a legkiválóbb boraira került egyfajta minőségi bélyegzőként a Monarchia logó. „Válogatásunk során olyan borokat kerestünk, amelyek ízvilágban és hangulatilag kiegészítik egymást. A bor arculatához, a könnyebb választás érdekében egy hangulatot is költünk, így három kategória közül lehet válogatni: mindennapok öröme, alkalomhoz illő és a nagyágyú borok. Szép borokat viszünk a piacra, és megadjuk hozzájuk a sztorit" - dicsekszik a "monarcha". 

Kovács Nimród a kereskedés mellett saját pincészetet is fenntart. Az egykori egri Pók-Polonyi pincészetet vásárolta meg, amely immár Monarchia Cellars néven fut. Egyik borukból mindössze évi ezerötszáz palack készül "darabáron" negyedmilliós fogyasztói árral.

Kovács Nimródnak a magyar borászatról is megvan a véleménye, „kialakulatlan és rendezetlen a szakma helyzete" - összegez. A magyar borpiacnak elsősorban nem marketing kell, hanem az, hogy valóban minőségi, finom borokat mutasson fel. Folyamatosan állami támogatás után sír a szakma, ám csak azokat kellene támogatni, akik valóban minőséget termelnek. El kell jussunk ahhoz a felismeréshez, hogy nem a mennyiség a fontos. Kovács szerint a magyar borok másik kellemetlen vonása, hogy túlárazottak, az ár/érték arány gyakran elrugaszkodik a valóságtól. Itt Kovács nyilván nem saját boraira gondol.

Mennyit és mit iszunk? (Oldaltörés)

Van aki a fehérre, míg mások a vörösre esküsznek
© borportal.hu
A világon egy személyre eső elfogyasztott bor mennyisége 3,6 literre apadt a tavalyi év végére, ez az eddig mért legalacsonyabb érték. Az elemzők szerint a világ átlagos borfogyasztása 2010-re még alacsonyabbra, 3,4 literre zsugorodhat.

Magyarországon jelenleg 33 liter az egy főre eső éves fogyasztás, ami majdnem megegyezik az európai uniós átlaggal, ami 34 liter.

A borissza franciák fogyasztása folyamatosan csökken, és ugyanez igaz az olaszokra is: az elmúlt 33 évben a felére csökkent az átlagos fogyasztás. Míg a franciák 54, addig az olaszok évente átlagosan 49 liter bort isznak. Csak összehasonlításként: 1971-ben még 110 liter bort ittak az olaszok, majd 1990-ben ez 62 literre mérséklődött. Ám nemzetközi viszonylatban még mindig tekintélyes mennyiséget isznak meg a nemes nedűből, ráadásul e két ország együtt továbbra is a világ fogyasztásának több mint a negyedét adja.

Az olasz borkedvelők főként a vörösborokat isszák, a fogyasztás 56 százalékát teszik ki a vörösek, míg a fehérborok 37, a rosék mindössze 7 százalékot kaparinthatnak meg.

A statisztikai adatok szerint az évtized végére az Egyesült Államok átveszi Olaszország helyét az elfogyasztott bor mennyisége alapján felállított ranglistán. Ezzel együtt a tengerentúlon az egy főre eső éves fogyasztás mindössze nyolc liter. Más országok is felzárkózhatnak a következő öt évben, az angolok például idén utolérhetik a jelenleg 21 liternél tartó ausztrálokat, de ez még mindig kevés lesz az olasz és francia visszaesés ellensúlyozására.

Mit találunk a polcokon?
Érdekes képet mutat a borvidékek megjelenése a hiper- és szupermarketek polcain. A borkínálatban a Villányi Borvidékről származó borok vannak leginkább jelen, arányuk 15 százalékot tesz ki. Ezt követik a Tokaji Borvidék borai 14 százalékos, valamint az Egri Borvidék borai 12 százalékos részesedéssel. Gyakorlatilag ez a három borvidék részesedik a legnagyobb arányban a kínálatból, míg a többi borvidék jóval lemarad mögöttük. A balatonboglári, szekszárdi, mátrai borok 6 százalékot, a balatonfelvidéki és a kunsági borok 5 százalékot, az Etyek-Budai és a Soproni Borvidék 3 százalékot tesz ki.
A magyar termelők számára a legfontosabb piac a hazai, hiszen itt adják el a megtermelt bor háromnegyedét. Statisztikai adatok szerint a belföldi forgalom évi 2,5 millió hektolitert tesz ki. A forgalomba hozott borok közel kétharmadát folyóborként adják el, és csak egyharmada kerül palackba. A folyóbor eladásában az asztali és tájborok közel 55 százalékot tesznek ki, a minőségi borok aránya pedig 45 százalékot. A palackban forgalmazott borok 60 százalékát az asztali és a tájborok jelentik, míg 40 százalékát a minőségi borok adják.

Az élelmiszerboltok polcain a hazai borok dominálnak, ami 90 százalékos részesedést jelent, a külföldieké még mindig csak a tíz százalék. A minőségi borok túlnyomó többségben vannak az üzletek polcain, 86 százalék, az asztali és tájborok csak 14 százalékkal részesednek a kínálatból. Ugyanakkor ezek gyorsan forognak, és a két utóbbi kategória teszi ki a boreladás döntő többségét.

Az árakkal is hasonló a helyzet, azt tapasztaljuk, hogy az alacsony árkategóriában, ami 300 forintos literenkénti árat jelent, viszonylag kevés terméket találunk (5 százalék), ugyanakkor ebben az árkategóriában a legnagyobb a boreladás. A kínálatban a legtöbb bor 300-800 forint, illetve a 800-2000 forintos árkategóriában található, viszont a minőség-ár arány a legkevésbé letisztult ebben a két árszegmensben.

Jó bornak is kell cégér (Oldaltörés)

Magyarország külső borpiacai folyamatosan szűkülnek, 1995 és 2003 között 44 százalékkal csökkent a borkivitel; s ennek legfőbb oka, hogy Magyarország a kelet-európai országokhoz képest, mint például Románia és Bulgária, viszonylag csak magas áron tud bort kínálni. Márpedig piaci előnyre az tesz szert, aki a legalacsonyabb áron tudja piacra vinni a bort. Számunkra a legfontosabb célországokat jelenleg az uniós tagállamok jelentik, amelyek borkivitelünk 80 százalékát szívják fel.

Az Év Borásza
„Vörösborai sötét rubin színű, szeder, erdei gyümölcs és szilva, valamint csokoládés-konyakos meggyre emlékeztető ízvilágúak. Fehérborai könnyed gyümölcsös jellegűek” – e szavakkal méltatták, Vincze Béla egri borászt, akit 2005 végén az év bortermelőjévé választotta a Magyar Borakadémia. Pincészete nagy hangsúlyt fektet az egri hagyományok követésére, azaz a hosszú és türelmes tölgyfahordós érlelésre. Borainak 98 százaléka kékszőlőből készül. "Jelenleg több bort készítünk, mint amennyit el tudunk adni" - vallja be a borász, de bízik abban, hogy az év bortermelője cím is hozzásegíti, hogy megmaradt készleteit eladhassa.
„A magyar bor nemzetközi rangját és piacait vissza kell szerezni, ehhez elsősorban a bormarketingre kell többet költeni” – fogalmazott Módos Péter, a Magyar Borakadémia elnöke. Bormarketingre évente 250-300 millió forintot fordítottak az elmúlt időszakban. Ez fog most megváltozni, a borakadémia elnöke szerint ugyanis minden esély megvan erre. 

Együttműködési megállapodást kötött a magyar bormarketing-tevékenység támogatására a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, illetve a Magyar Bormarketing Kht. A borászok által befizetett összeg az Agrármarketing Centrumhoz folyik be, ahonnét három napon belül utalják a Bormarketing Kht. számlájára.

A bor jövedéki adóját felváltó járulékból, amely literenként nyolc forintot jelent 1,5 milliárd forint folyik be, amit marketingre és a magyar borok minőségének biztosítására, ellenőrzésére költhetnek majd a szőlőtermelők. A Magyar Bormarketing Kht. idén kezdi meg tevékenységét. A pénz 60 százalékát közösségi marketingre költheti a társaság, a további 40 százalék pedig az Országos Borminősítő Intézetetet illeti meg.

A magyar bormarketingre szánt állami pénzt elvileg brüsszeli pályázatokkal meg lehet duplázni. Így a magyar bormarketingre előreláthatólag kétmilliárd forintot lehet fordítani, azaz csaknem tízszer annyit, mint az előző években - bizakodik  Módos Péter.

Aszú és esszencia: 10-25 év múlva csúcsformában (Oldaltörés)

Az aszú élete itt kezdődik
© borportal.hu
Egyes borszakértők szerint külhonban jelenleg kizárólag Tokajnak van tekintélye, a borvidék világhírnevét elsősorban az aszúsodott szőlőszemek felhasználására kialakult borászati technológiájának köszönheti. A legfinomabb tokaji aszúk és kései szüretelésű borok ma már valóban a világ legjobbjai ebben a kategóriában - bizonygatják a tokaji hívei. A tokaji aszú hagyományosan furmint, hárslevelű és sárgamuskotály szőlőkből készül, bár egy újabb szabályozás szerint további négy fajta felhasználását is engedélyezik.

A hónapokig tartó erjedés után az aszúborokat még legalább két évig érlelik fahordókban, majd még három esztendőt palackban, de egyes vélemények szerint az aszúk 10-25 éves korukra érik le csúcsformájukat. Az aszúkészítéshez a nemespenésztől összeroskadt szőlőszemeket szétválogatják, amelyekből a kicsöpögő nedű az eszencia, amely a legtöbb cukrot és extraktot tartalmazza. Ez a nektár a termés legértékesebb kincse, különleges értéke miatt szinte megfizethetetlen áron kerül forgalomba. Például a Hétszőlő Dűlő nevű borászat 1993-as évjáratú Esszenciája több mint 50 ezer forintba kerül.

A magyaroké a tokaji
Az Európai Bíróság az olasz Lazio megye bírósági beadványára helybenhagyta a Magyarország és az EU közötti 1993-as bormegállapodást, amely 2007. március 31-e után megtiltja az olaszoknak a tocai, a franciáknak pedig a tocay elnevezés használatát saját borukra. Húszévi tárgyalás után tavaly megkötötték az unió és az USA közötti boregyezséget is, amelyben rögzítették, hogy az Egyesült Államokban több bormegnevezés mellett védett lesz a tokay is, amin a tokaji borok értendők. Függőben maradt viszont a Szlovákiával folytatott borvita: 2004-ben elvi megállapodás született ugyan arról, hogy három határ menti szlovák település dűlőin összesen 565,2 hektáron termelt szőlőből készült bor forgalomba hozható tokaji néven, de a szlovákoknak azóta sem sikerült olyan szabályozást megalkotniuk, amelyik megfelelt volna a magyar elvárásoknak.

















Itthon

Bikavérrel lett az év borásza

A szekszárdi Takler Ferenc egy 2002-es bikavérrel nyerte el az "év borásza" címet. A címet a borászatban jártas kereskedők, vendéglátósok és szakújságírók ítélték oda.

MTI Gazdaság

Együtt a francia borászokkal az amerikai piacon

A francia és magyar bormarketing közös erővel próbálná megdolgozni az amerikai piacot. Ezt célozza a Rhone és Elzász környéki borszakemberek és a Magyar Bormarketing Kht. tervezett együttműködése.

Hét nap

BORÁSZOK ULTIMÁTUMA

Több mint harminc bortermelő felszólította a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) intézményeként...

Társadalom

Borász, békétlenség

Hűtlen kezelést sejt az ügyészség az FKGP belső viszálykodással terhelt székházeladási ügyének hátterében, s nyomozásra utasította a rendőrséget. A kisgazdák a "családi ezüstöt" élik fel: túladtak siófoki nyaralójukon is, mégis tetemes az adósságuk.