szerző:

Július végén lejár a moratórium a színlelt szerződéseknél, azután az APEH fokozottan fog ellenőrizni.

Június végén lejár a színlelt szerződések megszüntetésére, illetve átalakítására vonatkozó moratórium, ezt követően az adóhatóság fokozottan ellenőrzi a törvény végrehajtását - jelentette be Juhász István, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) szakmai elnökhelyettese a hivatal.

A hivatal egész épületére kiterjedő, váratlan áramszünet miatt részben sötétben tartott tájékoztatón Juhász István felhívta a figyelmet: már csak a parlament munkarendjének ismeretében sem lehet számítani a moratórium meghosszabbítására. A többszöri hosszabbítás miatt végül 2,5 évre nyúlt moratórium alatt az elnökhelyettes szerint elegendő idő volt az átállásra.

Az APEH eddig is vizsgálta az ilyen jogviszonyokat, ám a moratórium miatt nem szedte be az elmaradt adókat, járulékokat, a kiszabott büntetéseket. A színlelt szerződések felderítése azonban ezután súlyponti kérdés lesz. Juhász István szerint a jövőre esedékes tízezer vagyonosodási vizsgálat elvégzése sem okoz majd gondot, belső átcsoportosítással meg tudják oldani.

A színlelt szerződések valódi tartalmuk szerint munkaviszonynak minősülnek, tehát adót és járulékokat kellett volna utánuk fizetni. Június végéig azonban moratórium van érvényben, ami azt jelenti, hogy aki addig megszünteti vagy átalakítja ezeket a jogviszonyokat, mentesül a be nem fizetett közterhek és a szankciók alól.

Azon cégeknek, amelyeknél már ellenőrzést végzett az APEH és megállapítást tett, július 31-ig be kell jelentenie az adóhivatalnak, hogy megszüntette, illetve átalakította ezeket a szerződéseket, különben a kedvezmény elvész - hívta fel a figyelmet Juhász István. "Önfeljelentésre" nincs szükség, vagyis ha ellenőrzés hiányában is megtette a szükséges intézkedéseket valaki, nem kell bejelentenie. Ha viszont június 30. után színlelt szerződést talál az adóhatóság (a bizonyítás az APEH dolga), az ellenőrzést kiterjesztik a moratórium időszakára is.

Ebben az esetben "bevasalják" a korábban meg nem fizetett közterheket (pl. a foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulékokat, a foglalkoztatott által fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, a magánnyugdíjpénztári tagdíjat, a munkaadói és munkavállalói járulékot, a tételes egészségügyi járulékot, a szakképzési hozzájárulást). A le nem vont személyi jövedelemadó (szja) előleg miatt mulasztási bírságot szab ki az adóhatóság.

Ami a szankciókat illeti: az adó késedelmes megfizetése miatt késedelmi pótlékot kell fizetni (a jegybanki alapkamat kétszerese), adóhiány esetén pedig adóbírságot (az adóhiány 50 százaléka), az adóelőleg levonásának, illetve megfizetésének elmulasztása esetén pedig a késedelmi pótlék mellett 50 százalékig terjedő mulasztási bírságot is kiszabnak.

A foglalkoztatottaknál is lehetőség van adóhiány megállapítására - hívta fel a figyelmet az elnökhelyettes. Mivel azonban a foglalkoztatottak sokszor kiszolgáltatott helyzetben vannak, Juhász István jó esélyt lát arra, hogy ha kérik, mentesüljenek a szankciók alól. Mint elmondta, 2004. január 1. és 2006. május 31. között végzett vizsgálatok eredményeként 143 foglalkoztató tett bejelentést 3.291 színlelt szerződésről, közülük 61 előzetes adóvizsgálat alapján, 82 pedig önként. A vizsgált 61 foglalkoztató a bejelentéssel összesen 2,8 milliárd forint adóhiány megfizetése és a jogkövetkezmények (350 millió forint) alól mentesült. Az adózók a színlelt szerződések kapcsán eddig 36 esetben fordultak bírósághoz, 26 per lezárult, 10 még folyamatban van. A lezárult 26 esetből húszban az adóhatóság, négyben az adózó nyert, két eljárás pedig megszűnt (megegyezés született).
Salgó Andrea (hvg.hu) Vállalkozás

Színlelt szerződés: a munkavállalót is büntetik

A színlelt szerződések moratóriuma június 30-án lejár, s a következő hónaptól nemcsak a munkáltatót, hanem az illegalitásban közreműködő vállalkozót is megbírságolhatják. Amennyiben nem jelenti a hatóságoknak jogszerűtlen foglalkoztatást, kötelezhetik az évek során keletkezett adóhátralék megfizetésére.

MTI Gazdaság

Mitől színlelt a szerződés?

A munkaügyi ellenőrök minden olyan vállalkozási szerződést átminősítenek munkaviszonnyá, amelynél a vállalkozót utasításokkal látja a szerződő partnere - hangzott el egyebek mellett a BKIK keddi budapesti rendezvényén, amelyet a munkajogi változások a témájában tartottak.

Vállalkozás

Mire számíthatnak a július 1-e után színlelten szerződők?

Akár tízmilliós bírsággal is számolhatnak azok a vállalkozások, amelyek a moratórium után nem alakítják át, vagy szüntetik meg színlelt szerződéseiket. A hatóság a vizsgálat során ellenőrizheti a cég biztonsági kameráinak felvételeit, s összevetheti a szerződések tartalmával is, írja a Napi Gazdaság.

Salgó Andrea (hvg.hu) Munkaviszony

Színlelt szerződések: az APEH is büntet

Július 1-től az adóhivatal is bünteti a színlelt szerződésekkel dolgozó vállalkozásokat. A munkaügyi ellenőr feljelentése alapján az APEH munkatársai bírságot és késedelmi pótlékot szabhatnak ki a korábban meg nem fizetett járulékok után. Az engedetlen vállalkozókat akár 8 év szabadságvesztésre is ítélhetik.