szerző:
Kulcsár Hajnal (hvg.hu)

Az uniós cukorreform szerint 2006 júliusától négy éven át fokozatosan, összesen 36 százalékkal kell csökkenteni az európai cukor árát, amely most háromszorosa a világpiacinak. Az ágazat ugyanakkor jövedelempótló támogatást kap. Fogyasztóként egyelőre ne számítsunk arra, hogy jóval kevesebbet fizetünk majd egy kilogrammnyi kristálycukorért.

"Magyarországot a cukorreform hátrányosan érinti, de ha sikerül hatékonyan felhasználni a kompenzációra és a szerkezet átalakítására kialkudott támogatásokat, remélhetőleg nem szűnnek meg emiatt nagy számban munkahelyek az országban" - vázolta a hvg.hu-nak Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, milyen várható következményei lesznek a július 1-jével beindult reform. A több mint 1200 termelőnek és a közel 4000 cukorgyári dolgozónak egyelőre biztos, hogy lesz munkája - ad hangot optimizmusának a miniszter, aki szerint a jelenlegi 60 ezer hektárnyi érintett termőterületből "csak" 5-10 ezer hektáron kell másfajta termelésre átállni.

Kevesebb cukor, alacsonyabb árak.
© sxc.hu
Az Európai Unió cukorpiacán tarthatatlan a jelenlegi helyzet, mára 7 millió tonnás cukorfelesleg halmozódott fel, s ennek felhasználását Büsszel átfogó, s egyben árcsökkentő reform során képzeli el. A reform szerint, amellyel a negyven éve elzárt uniós cukorpiacot teljesen újjászervezik, júliustól, a jelenlegi rendtartás végétől négy éven át fokozatosan, összesen 36 százalékkal kell csökkenteni az európai cukor árát, amely most háromszorosa a világpiacinak. Az ágazat ugyanakkor jövedelempótló támogatást kap, 64,2 százalékos mértékben. Az a gazdálkodó, aki teljesen felhagy a cukorrépa-termesztéssel az árcsökkenés okozta bevételkiesés 64,2 százalékát térítik meg az uniós költségvetésből. Azoknál az országoknál, amelyek jelenlegi cukortermelésük több mint 50 százalékával felhagynak, ezeket a kompenzációs kifizetéseket öt évre az uniós agrárköltségvetés további 30 százalékkal támogatja. Ez a két támogatási százalék együttesen akár 100 százalékra kiegészíthető nemzeti forrásból.

Az eredeti 39 százalékos árcsökkentési javaslathoz képest az uniós mezőgazdasági miniszterek kisebbet, azaz csak 36 százalékosat fogadtak el, és a kompenzációt is magasabbra, 64,2 százalékra tették az eredetileg tervezett 60 százaléknál. A tervek szerint a most beinduló új rendszer akár 2015-ig fennmaradhat, addig ugyanis nem várható felülvizsgálat.

Az Európai Unió cukorpiaca szinte változatlan formában működik már a hatvanas évek óta, az elmúlt időszakban már egyre több belső és külső konfliktust szítva. Ausztrália, Brazília és Thaiföld 2002-ben például a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) beperelte az uniót az exportrendszere miatt, mondván, megsértik a WTO szabályokat. Követelték, hogy a közösségi szabályozást sürgősen alakítsák át. Ennek meg is lett az eredménye, az Everything But Arms (EBA - Mindent Csak Fegyvereket Ne) megállapodás keretében a legkevésbé fejlett országok 2008-tól vámmentesen importálhatnak cukrot az unióba. A magas cukorárak miatt az uniós cukorfeldolgozó iparágak és fogyasztói szervezetek is folyamatosan tiltakoztak, főként az ágazat túlzott merevsége miatt, amely korlátozza a versenyképességet. 

"Nem lesz drasztikus árcsökkenés, fokozatosan érezzük majd, hogy egyre kevesebbet fizetünk egy kiló cukorért" - vázolja a tárca vezetője a reform egyik legjelentősebb következményét, gyorsan hozzátéve, hogy a fogyasztók először 2008-tól érzékelik majd a változásokat. "A tárgyalások során 6-7 dologban jobban jártunk, mint a környező országok" - folytatta Gráf, aki szerint nagyon sokat számított az, hogy a tagországok, hogyan tudtak alkudozni, és mit sikerült lenyeletniük az unióval. A kompenzáció minden jelenlegi cukorrépa-termelőt megillet itthon is, attól függetlenül, hogy folytatja-e ezt a tevékenységet vagy sem - sorolta Gráf, hozzátéve, hogy ez hektáronként körülbelül 150 ezer forintot jelent a magyar gazdáknak.

A cukor garantált árát úgynevezett referenciaár váltja fel, amely négy év alatt, azaz 2010-re tonnánként 631,9 euróról 404,4 euróra morzsolódik. Az intervenciót - vagyis a piacról történő cukorfelvásárlást, amikor az árak a referenciaár alá esnek - további négy évig fenntartják. Intervenció esetén a gazdálkodók csak 80 százalékát kapják a referenciaárnak, és évente az unióban csak 600 ezer tonnát készleteznek. Ugyanakkor védzáradék lép életbe, amikor egy fejlődő országból származó import egy évben több mint 25 százalékkal nő. A répa és az intervenciós cukorár mérséklése az ágazatot versenyképesebbé teheti, de a WTO-tárgyalások nyomán az import elleni védettség is kisebb lehet. 

Mi lesz a kvóták sorsa? (Oldaltörés)

A változások jelentősen átrendezhetik az unió cukoriparát: a reform következtében elkerülhetetlen lesz több gyár bezárása is, az unió erre is gondolt. A cukorgyárak önkéntes, vagy részleges bezárása esetére négy évre úgynevezett átalakítási alapot vezetnek be, amit a magas cukorárakból tudnak fedezni. A cukor egy tonnájáért, ha az előállításáról egy cukorgyár lemond az első és második évben 730-730 eurót, a harmadik évben 625 eurót, a negyedikben 520 eurót kap. Az átalakítási alapokban felhalmozott összegek egy másik részét a cukorrépa-termesztők számára teszik félre, az összegek annak arányában nőnek, minél nagyobb arányú a termelés megszűntetése.

Pályázni kell!
Július 5-tól 13-ig lehet először pályázatokat beadni a 2006/07-es idény támogatott cukorexportjára. Az első exportengedélyeket július 13-án ítélik oda. A pályázatok sorozata 2007. szeptemberig tart, tükrözve az EU cukorpiaci reformját, ugyanis a 2006/07-es idény 15 hónapos, és a következő idény 2007. októberben kezdődik. A hivatalos közlemény szerint bármilyen ország exportcél lehet, kivéve Albániát, Boszniát, Bulgáriát, Horvátországot, Macedóniát, Romániát, Szerbiát és Montenegró.
Az eddigi úgynevezett A- és B-kvótákat (az előbbi teljes támogatást élvez, míg az utóbbi csak részlegest) egyetlen kvótává egyesítik. Ha az átalakítási alap segítségével nem érhető el az az uniós cél, hogy a cukortermelés 8 millió tonnával csökkenjen, a piacfejlődésnek megfelelően a termelési kvóták úgynevezett horizontális csökkentéséhez folyamodnak, még a cukorpiacon legversenyképesebb országokban is. Összesen 2,5 millió tonnás, 13,6 százalékos cukorkvóta-csökkentésben egyeztek meg az Európai Unió tagországai márciusban a júliusban kezdődő idényre. A teljes termelés 18,27 millió tonnáról 15,77 millióra esik vissza 2006/07-ben. Magyarországnak a cukorkvótát 401,7 ezerről nem egészen 364 ezerre kell csökkentenie, míg az izoglükóz-termelést a korábban tervezett 137,6 ezerről 124,7 ezerre.

"Az európai uniós cukorrendtartás keretében Magyarország számára felajánlott 10 ezer tonna feldolgozási plusz-cukorkvóta egészét is megvásárolná a Magyar Cukor Rt - mondta Ficher Béla, a társaság vezérigazgatója. Meglévő 147 ezer tonnás kerete mellé vásárolna további cukortermelési kvótát a legnagyobb hazai gyártó. Az osztrák Agrana tulajdonában lévő 36-37 százalékos részesedésével piacvezető Magyar Cukor Rt. csak abban az esetben tudja felvásárolni a plusz kvótákat, ha a másik két hazai feldolgozói csoport, a német Nordzuckerhez tartozó Mátra Cukor Rt. és az angol Eastern Sugar érdekeltségeként működő kabai cukorgyár is lemond a vásárlási lehetőségéről. 

A cukorrendtartás értelmében a cukortöbblet csak az unión kívül, az alacsony világpiaci árak miatt jóval olcsóbban értékesíthető. Ezt mutatják a szerződésekben meghatározott cukorrépa felvásárlási árak, amelyek a kvóta erejéig tonnánként 32,80 eurót tettek ki a legutóbbi évben. A főként Romániába, Bulgáriába és Szíriába irányuló export fedezésére szolgáló cukorrépa átvételi ára tonnánként 14 euró volt.