NFT II.: 1550 milliárd forint lesz a régiók felelősségi körében

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv, azaz a Nemzeti Fejlesztési Terv II. forrásaiból 1550 milliárd forint felhasználását a régiók felelősségébe utalta az NFT II. Minderről Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter beszélt pénteken Budapesten a Közép-magyarországi régió és Regionális Operatív programjának (ROP) partnerségi találkozóján.

A közép-magyarországi régió, amelybe Budapest és Pest megye tartozik, a következő 7 évben, azaz az unió új költségvetési időszakában 430 milliárd forintnyi fejlesztési pénzre számíthat a Közép-magyarországi Regionális Operatív Program forrásaiból – mondta Lapmerth Mónika. E források egynegyedét ágazati fejlesztésekre, míg háromnegyed részét regionális fejlesztésekre lehet majd költeni.

A regionális operatív programok társadalmi vitája e hónap elején lezárul. Ezt követően összegzik a regionális fejlesztési ügynökségek a programokhoz beérkezett véleményeket – hangsúlyozta a miniszter. Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter által felügyelt Regionális Fejlesztési Tanács (RFT) napirendjére tűzi az összesített tapasztalatokat, véleményeket javaslatokat. Ezután az RFT kialakítja végső állásfoglalását, majd a kormánynak megküldi a Regionális Operatív Programot. A kormány döntését követően Brüsszelben hagyják jóvá előreláthatólag decemberben a regionális programok végleges változatát.

A miniszter utalt arra, hogy a területfejlesztés fontos prioritása a területi versenyképesség növelése. Ennek érdekében jelölték ki az 5 vidéki nagyvárost - Győrt, Miskolcot, Debrecent, Szegedet és Pécset - Budapest mellett fejlesztési pólusként. Lamperth Mónika ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy 2 további várost Székesfehérvárt és Veszprémet pedig társközpontnak jelölték. A vidéki pólusok egyértelműen azt a célt szolgálják, hogy oldják a fővárosi központú magyarországi térszerkezetet. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium vezetője aláhúzta, hogy Budapestet kiemelt pólusként kezeli a kormányzat, mivel a főváros nemzetközi versenyképességét javítani kell. A központi régióban a miniszter fejlesztési irányként jelölte meg az info-kommunikációt, a környezetipart, a biotechnológiát és az orvosi iparág területeit.

Lamperth Mónika tájékoztatott arról is, hogy a jövő évben Budapestnek és Pest megyének sem kell nélkülöznie az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) nemzeti forrásait sem. A szilárd burkolatú belterületi közutak felújítására 2007-ben 8 milliárd forint a teljes keretösszeg, ebből 4 milliárd forintot szán a jövő évi költségvetés a közép-magyarországi régiónak, amiből 3,5 milliárd forintot kap a főváros, illetve a budapesti kerületek – tette hozzá. Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter kitért arra is, hogy az általa vezetett tárca kiemelt célja a kistérségi együttműködés megerősítése. Ezért ezek támogatására az idén mintegy 1,2 milliárd forintot fordít a tárca.

Bajnai Gordon, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetője, a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy a következő években felhasználható mintegy 8 ezer milliárd forintos forrást célszerűen kell elkölteni. Elsősorban a versenyképesség növelésére, az esélyegyenlőség megteremtésére, a foglalkoztatási helyzet javítására, valamint az elmaradott térségek felzárkóztatásának előmozdítására kell nagy figyelmet fordítani. Bajnai külön is kiemelte a közlekedésfejlesztés fontosságát. Erre a célra 2007-2013 között több mint 2 ezer milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből az összegből mintegy 50 százalék szolgálja a vasút és a tömegközlekedés fejlesztését, valamint a víziszállítás és a logisztikai háttér megteremtését a többi pénz az útépítésekre fordítható.

A fejlesztéspolitikai kormánybiztos szerint a közép-magyarországi régió összességében a következő 7 évben 1.000-1.300 milliárd forintnyi fejlesztési forrással számolhat, amelynek 430 milliárd forintos részét adja a regionális operatív program.

A főváros támogatja a Nemzeti Fejlesztési Terv II.-t. Jelezte, hogy Budapest fejlesztése fontos és már jelentős nagy beruházások folynak is a fővárosban – hangsúlyozta Demszky Gábor. Ezek közé sorolta a 4-es metró építését, a város teljes körű csatornázásának megvalósítását, valamint a szennyvízkezelő megépítését. Jelezte ugyanakkor azt, hogy a város hatékonyabb működtetése érdekében reformokra van szükség. Külön is kiemelte, hogy ebbe a körbe tartozik az egészségügy megreformálása. Demszky Gábor közölte, hogy Budapest éves költségvetésének 50 százalékát fordítja fejlesztésre.