Kinek kell 25 millió palack egri bor?

2007. március 13., kedd, 06:17 • Utolsó frissítés: 2007. március 19., hétfő, 17:43
Szerző: Me&Mo

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#17)

Az elmúlt másfél évtizedben az egri szőlészek és borászok némi tétova útkeresés után, mintha megtalálták volna az új (szakmai és üzleti szempontból egyaránt) követendő irányt. A helyszínen igyekeztünk megtudni, hogy pontosan merre is fordultak?

A Bükk hegység déli lankáin elterülő egri borvidék szőlőültetvényeinek összterületét 4500-5000 hektárnyira teszik, az itt termett szőlőből durva becsléssel 25 millió palack bor állítható elő évene. A környéken már legalább ezer esztendeje foglalkoznak borászattal. (Közbevetőleg az Eger melletti Kis-Eged hegy oldalában találtak rá a Vitis hungarica néven ismert ősszőlő levelének 30 millió éves megkövült lenyomatára. A hely szelleme úgy látszik jó darab ideje megtelepedett itt.)

A Nagy-Eged hegy

A Nagy-Eged hegy az egri borászok szerint az ország legjobb szőlő-termőterülete. Ideális a dőlése, a napsugarak beesési szöge közelít a merőlegeshez, s 530 méteres csúcspontjával a legmagasabb szőlő-termőterület az országban. Talaja ugyan olyan mészkő, mint ami Burgundiában található.

A Nagy-Eged hegy Eger és Noszvaj között

A környék vulkanikus hegyei között ez az egyetlen Pannon-tengerből itt maradt márgával tarkított mészkőhegy. A szőlő gyökere e puha márgaereken keresztül mélyen le tud hatolni a vízhez, akár tíz méternyire is. Végső soron a talaj- és klimatikus viszonyokat tekintve Magyarország Európában az egyetlen vidék, amelynek hasonlóak az adottságai, mint a nagy francia borvidékeknek. Az Eged hegy pedig e kiváló termőhelyek közül is kiemelkedik.

Sajnálatosan 1875 és 1897 között pusztító filoxéra vész szinte teljesen kipusztította a régi fajtákat, de furcsa módon ez alapozta meg a híres bikavér karrierjét, hiszen korábban errefelé jószerivel csak fehér szőlőből készítettek bort. A borvidék – amely Eger városát és tizenhét környező települést foglal magába – két eredetvédelmi körzetre, az egrire és a debrőire tagozódik. Andornaktálya, Demjén, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, és Szomolya az egri, illetve Aldebrő, Feldebrő, Tófalu és Verpelét a debrői körzetbe tartozik. A vidék legfontosabb borfajtái az Egri Bikavér és Egri Leányka, a Debrői Hárslevelű, az Egri Chardonnay, az Egri Cabernet Franc és Sauvignon, a Merlot, a Kékfrankos és a Kékmedoc.

Történetét tekintve Eger fehérboros vidék volt, ami nem csoda, hiszen Magyarországon a középkorban egyáltalán nem volt más csak fehér szőlő. A török elől menekülő szerbek hozták be az első kék szőlőket, kadarka vesszőket. A mezoklíma az egri borvidéken inkább a fehér szőlőfajták termesztésének kedvez, így érthetően még ma is a szőlőterületeknek majdnem a felén fehér fajták teremnek.

Az egri borvidék már közvetlenül a rendszerváltozás után fejlődésnek indult a magángazdaságok lábra kapásával, de az igazi minőségi ugrást onnan lehet számítani, amikor a nagyüzemi művelésre alkalmatlan, de nagyon is kiváló termőterületeket (Nagy-Eged, Pajdos) sikerült bevonni a művelésbe, megnövelve ezzel a szőlőültetvények összterületét. Az új, jó minőségű telepítésekkel, a világfajták elterjedésével, a terméskorlátozás és a dűlőszelekció bevezetésével a bortermelés alapjai jelentősen megerősödtek. Végül a nemzetközi borászatban elfogadott eredetvédelmi AOC rendszert is meghonosították. A vidék végül is napjainkra felkészült, hogy a nemzetközi piacokon is sikerrel szerepeljenek borai.

A helyszínen két pincészetben kerestük a választ, hogy az egri boroknak és borászatoknak milyen lehetőségeik vannak megkapaszkodni az újrarendeződő hazai, s a komoly túltermelési nehézségekkel küszködő nemzetközi piacokon. A Monarchia Borászat egy nagy nemzetközi vállalkozás részeként, jelentős közelmúltbeli beruházásokkal a háta mögött, s világviszonylatban is meglehetősen egyedi szervezeti rendszerben, Tóth István Tradicionális Pincészete pedig a hagyományokra, s szó szerint vett kézműves munkára alapozva, lépésről-lépésre fejlesztett családi vállalkozásként mutathat fel sikereket.

A Monarchia Borászat perspektívája »

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#17)

KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

17 HOZZÁSZÓLÁS, MELYEK KÖZÜL A LEGFRISSEBBEK:

2007. október 18., 16:13

Hatvani Szabolcs

Tisztelt cikkírók! Az egri borokról (és a Nagy-Egedről is) írva hogyan maradhatott ki Bukolyi László (Gróf Buttler Történelmi Borászat) és Lőrincz György (St. Andrea Pincészet)?

2007. április 14., 12:53

sSzántó Ádám Gábor

Mottó: "Ez a világ mi volna? Ha egy kis bor nem vóna! Az Egri borászat ma -sajnos- csúcsborokról és sztárborászokról szól elsősorban. A mindennapok bora bizony háttérbe szorul. Én ott látom a problémát, hogy ha az ember bemegy egy egyszerű útmenti pincébe az egri borvidéken, akkor ott minden jelen van ami a borról szól, külsőségek hordók, lopó, penyész doh meg minden, csak bor nincs. Azt New Yorkban isszák meg, vagy a pincetulajdonos asztalánál. Egy időben még biztosíték volt ha az ember száraz bort vásárolt, mert azt akkoriban nem tudták hamisítani. Ma már a vegyipar remekei ezt is lehetővé teszik. Más módszer, hogy amikor az ember bemegy a pincébe annak reményében hogy jó bort kap, meg is kapja. Megkóstolja, vesz tíz litert és nagy örömmel elkezd abba a pincébe járni és egy szép napon azt veszi észre hogy a demizsonjában ugyanaz a kommersz hamisítvány lötyög ami miatt máshová már nem megy többet. Érzékszervileg rendben is van a bor egy ideig, de aztán rájön az ember, hogy amit iszik az nem bor, mert fáj tőle a gyomra, a feje, libidóproblémák jelentkeznek, és más negatívumok. Van Hegyközségi Tanács, vannak hatóságok, vannak borászkollégák, vannak vizsgálati módszerek. Senki nem mondja: Fiúk! Állj! Ez csak a ti zsebeteknek jó! Másnak mindenkinek csak kárt okoz! A Szépasszonyvölgyről szálló hírek fő vonala a berúgás és a fejfájás meg a homályos PET palackos lötty, ami egy héten belül megromlik. Lehet szépeket írni, csúcsborokról, a borvidék jó hírnevéről de ezek az írások engem nem győznek meg!!! Ellenben a rossz tapasztalataim igen. Kezdjék a bormarketinget alulról! Adjanak teret azoknak a borkészítőknek, akik valóban jó bort készítenek és el is adják azokat sőt engem mint vevőt vissza is várnak! Adjanak helyet a rossz hírnek is! Létezik ellenreklám! Szégyentábla bármilyen szankció a hamisítók megfékezésére. Sajnos ez utóbbiakról én meg nem hallottam. Hogy egy ellenpéldát állítsak, 40 fős német vendégsereggel voltunk Mád községben és egy ottani pincészetben végigkóstoltuk a teljes palettát. Mindenki vásárolt is, étellel is elláttak. A számla tetemes volt de arányos. Így kellene Egerben is tenni ! Bezárólag a jó borászok védelmében hangsúlyoznám, hogy tisztelet a ritka kivételeknek!

2007. március 22., 22:27

Kácsor László

A jó bornak is kell a cégér! Forditás a dán sajtóból, kommentár nélkül. Hotel & Restaurant Magazin 2006. május irta: Merete Munk "Magyar borok ismét a világ élvonalában! Semmi kétseg affelöl, hogy a magyarok ismet elöállitanak olyan borokat, amik a világ élvonalához tartoznak" (egri, tokaji és villányi)

2007. március 15., 10:03

Pista

Moszkvában már kb. 2 éve lehet kapni a hamisított tokajit a legnagyobb hipermarketekben is és senki nem tett semmit. Mivel foglalkoznak a moszkvai kereskedelmi képviseletben?

2007. március 15., 09:28

nemtom

Kedves "In Vino Veritas"! Nem akarnám én bántani az egri borászokat, csak azt szeretném elmondani, hogy nem elég jó borokat készíteni, azokat el is kell tudni adni! Ma még sokaknak Egerről nem Thummerer és Tóth István úr, hanem a Szépasszonyvölgyi pancsok jutnak eszébe. Ha azt hallom, hogy Takler, Vesztergombi, Szent Gaál pincészet, vagy Bock, Gere, GüzerTamás, Wunderlich, Jekl, mint Pavlov kutyájának, a nyál összefut a számban! Ez a két borvidék (szekszárdi, viillányi) jól "meg van csinálva" és még az olcsóbb borokkal sem kell szégyenkezni!

További 12 hozzászólás megtekintése »