A romlott élelmiszerektől kockázatelemzésen alapuló, szúrópróbaszerű vizsgálatokkal próbálja megvédeni a fogyasztókat az állat-egészségügyi hatóság, a feketekereskedelem lefülelésében azonban egyedül tehetetlen.

© Dripnet
"Kérjük kedves vásárlóinkat, fokozottan vigyázzanak értékeikre, a piacon zsebtolvajok tevékenykednek!" - húsos berkekben úgy tartják, ez a figyelmeztetés valójában nem a vevőknek, hanem a számla nélküli, kétes árut forgalmazó eladóknak szól, s úgy kell dekódolni, hogy a helyszínre megérkezett az adóhatóság. A zsebtolvajok és az ellenőrök ily módon történő párhuzamba állítása a sajátos piaci folklór része is lehetne, ennél azonban nagyobb a tét: becslések szerint a fekete-húsforgalom legalább 20 százalékos piaci részaránya miatt a be nem fizetett általános forgalmi adó 10-15 milliárd forintra tehető.

A riadólánc egyéb esetekben is működik. Egy húsipari vállalkozó nemrégiben - a kis feldolgozók érdekeit védő Húscéh képviseletében - az országos főállatorvosnál az élelmiszer-ellenőrzések ügyében tartott megbeszélésen mesélte el a következő esetet: amikor legutóbb az egyik vásárcsarnokot este 10-kor lezárták az ellenőrök, hogy a szállítmányokat és azok papírjait megvizsgálják, érdekes módon az ő teherautóin kívül mások már nem sorakoztak azért, hogy árujuk a piacra kerülhessen. Ám nem is kellett sokáig visszatartaniuk magukat az ellenőröktől tartó szállítóknak sem, egy-egy ilyen piaci razzia után néhány órával már számukra is tiszta a terep. Arra semmi esély ugyanis, hogy valamely piacon hetekig vizsgálódjanak, és minden teherautót, minden papírt ellenőrizzenek.

"Összevont hatósági ellenőrzéseket kérünk" - mondta a HVG-nek Remény Ervin, a Húscéh ügyvezető alelnöke. Az állatorvosok ugyanis csak azt tudják megvizsgálni, hogy az adott élelmiszer fogyasztható-e, illetve mintavétel után azt is megállapíthatják, hogy összetételében és minőségi paramétereiben megfelel-e annak, amit róla állítanak. Számlákat viszont nem ellenőrizhetnek - erősítette meg a HVG-nek Süth Miklós országos főállatorvos is. Így viszont, ha például egy egyébként legális üzemben az élelmiszer-előállítás egy része illegálisan, számla nélkül történik, azt csak az adóhatóság embereivel együtt fülelhetik le.

Kapacitáshiány az APEH-nál

Teherautókat pedig a vámhatóság állíthat meg az utakon, így logikusnak tűnik a húsiparosok összevont - és nem csupán néhány órára korlátozódó - ellenőrzéseket célzó igénye. Erre a felvetésre - s a HVG megkeresésére - az adóhatóság lapzártánkig nem reagált, energiáit állítólag most elsősorban a vagyonosodási vizsgálatok kötik le. A legutóbbi, november 20-ától január 5-éig tartó, úgynevezett kiemelt élelmiszer-ellenőrzési időszak lejárta után a hatóságok erejéből egyelőre csak arra futja, hogy elsősorban a román és szlovák határszakasz közelében végezzenek úgynevezett mélységi ellenőrzéseket. Ezt is csupán a hét egy-egy napján, ami a húsiparosok szerint édeskevés, ráadásul vélhetően ugyanúgy működik ott is a riasztórendszer, mint a vásárcsarnokokban.

A feketekereskedelem ellen tehát nem, de a rossz minőségű élelmiszerek ellenőrzésében a kiemelt időszakokon kívül is képes fellépni az állat-egészségügyi hatóság - legalábbis saját állítása szerint. Az elmúlt évről egyelőre csak a kiemelt időszakok eredményeiről vannak részletesebb adatok, amelyekből kiolvasható, hogy az összesen ellenőrzött, valamivel több mint 25 ezer kereskedelmi és termelőegység, illetve a megsemmisítésre ítélt több mint 600 tonna élelmiszer (lásd táblázatunkat) valójában jóval kisebb aktivitást és eredményt jelent, mint a 2005-ben összesen 70295 ellenőrzés után megsemmisített 3538 tonna élelmiszer. "Területileg illetékes kollégáink minden év elején a kockázatelemzés módszerével határozzák meg, hol és milyen sűrűn tartanak ellenőrzést" - vázolta a módszertant a HVG-nek a főállatorvos. Egy-egy cég vagy raktár kockázatát persze felülírhatja az idő. A M.E.G.A.-botrányban (HVG, 2006. december 16.) sokszor emlegetett törökbálinti depóba például tavaly csak két ellenőrzést terveztek, bár a raktárkomplexum a maga rengeteg és folyamatosan változó bérlőjével ennél azért erősebb kontrollt igényelne.

Ha a hatóságok nagyszabású összehangolt akciói a pénzhiány miatt ritkák lesznek is, egyes adatbázisok összevetésével ki lehetne buktatni a feketén vágók többségét - állítják a húsipari szakértők. A vágóhidakon nyilván kell tartani a feldolgozandó állatokat, vágás előtt kötelező a minősítés, amit az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet végez el, a Vágóállat és Hús Terméktanácsnál be kell jelenteni a minősítésre és vágásra küldött állatokat, az állat-egészségügyi hatóság pedig az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt.-től megkapja, hogy melyik vágóhíd mennyi mellékterméket szállított be megsemmisítésre. A melléktermékek mennyiségéből pedig kiszámolható, mennyi állatot vágtak le, és ha nem stimmelnek az adatok, kiszűrhetők a szabálytalankodók - állítja Remény.

Szigorítanák az előírásokat (Oldaltörés)

Az uniós csatlakozás után megszaporodott élelmiszerbotrányok arra utalnak, hogy a csatlakozás előtt, a kötelező határellenőrzések idején nagyobb biztonságban tudhatták magukat az élelmiszer-fogyasztók, mint azóta. Szakmai körökben már többször felvetődött, hogy szigorítani kellene az uniós rendszeren, amely önbevalláson alapul.

Az uniós ellenőrzési rendszer esetleges változására - ha egyáltalán lesz ilyen - sokat kell még várni. A tavalyi M.E.G.A.-botrány ugyanakkor még jól is jött a magyar állat-egészségügyi hatóságnak, mivel ennek köszönhetően került egy kézbe - az agrártárca felügyelete alá - az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos összes feladat, s az erre az évre tervezett leépítést is kétszáz fővel mérsékelhették. Most hasonlóan jól időzítve füleltek le a fővárosi és Pest megyei ellenőrök a múlt csütörtökön két illegális élelmiszerüzemet: láthatják a fogyasztók, hogy nem csupán az ünnepek körül aktivizálják magukat.

Váchartyánban egy illegális babapiskóta-üzemmel bukott le a Teleki Édesipari Kft., amelynek korábban Tökön működött egy bejelentett gyártóegysége. Ám ott megszüntette a termelést, amiről értesítette a hatóságokat, a váchartyánit viszont nem jelentette be. "Bár a cégtulajdonos azt állította, hogy kizárólag az Auchannak szállítottak, a különböző megyékből sorra érkeznek kollégáink jelentései, hogy más üzletekben is megtalálták a cég babapiskótáit" - mondta a HVG-nek Hajós Ádám fővárosi és Pest megyei főállatorvos. Az ügyben az állat-egészségügyi hatóság feljelentést tett - csakúgy, mint a kispesti illegális húsüzem esetében. Itt lakossági bejelentésre szálltak ki az ellenőrök egy lakóházhoz, és találtak 722 kiló hurkát és kolbászt a melléképületben berendezett minihúsüzemben. A lebukott tulajdonos azzal védekezik, hogy családi használatra tárolt be a disznótorosból.

Éppen a kispesti disznótorkedvelő hurkatulajdonos lebukása előtt izzott fel a vita a házi disznóvágások szabályozása körül. A sokkal inkább álpolémiának tekinthető nyilatkozatháborút az váltotta ki, hogy Süth Miklós egy interjújában a friss EU-tag Románia élelmiszer-biztonsági kockázatairól szólva előremutató kezdeményezésnek nevezte, hogy úgynevezett vágópontokat hoznak létre, amelyeken a házi vágásokat ellenőrzött körülmények közé terelhetik. Ebből vonta le sajtótájékoztatóján a következtetést Font Sándor fideszes országgyűlési képviselő, hogy a kormány be akarja tiltani a házi disznóvágást, amit a szaktárca cáfolt.

Mindazonáltal a kispesti eset arra is példa, hogy a házi vágás is hizlalhatja a feketepiacot, pedig a házilag levágott disznóból az uniós szabályok szerint még az ingyenes kóstoló is forgalomba hozatalnak számít, azaz itt is minden állat-egészségügyi és állatjóléti szabályt be kellene tartani. Például azt, hogy a disznót csak kábítással lehetne levágni. Ráadásul az egészségügyi kockázat sem elhanyagolható: a főállatorvos szerint délről "közelít" - a hús megfelelő hőkezelésével egyébként elpusztítható - Trichinella spiralis nevű fonálféreg által okozott, magas lázzal és hasmenéssel járó trichinellózis. Az uniós csatlakozás előtt kötelező volt a vizsgálata - még ha ezt a házi vágásokon nem tartották is be -, az EU-szabályozás viszont nem tartalmazza.

KELEMEN ZOLTÁN

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
MTI Gazdaság

Kampány a túl zsíros élelmiszerek ellen

Az Európai Fogyasztók Szervezete (BEUC) európai kampányt indít a gyerekkori elhízás visszaszorítása és az egészséges táplálkozás elterjesztése érdekében, amelyhez csatlakozott az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) is.