szerző:
Szabó Zsuzsanna

Az egészségügyi reform részeként korlátozták a kórházakban havonta elvégezhető műtétek számát, melynek hatására egyre hosszabb várólisták alakulnak ki. Az egyetlen megoldásnak a fizetős ellátások igénybevétele tűnik. De vajon a közbeszédben szereplő rémisztően magas összegeket kell kifizetni, vagy vannak a szélesebb közönség számára is elfogadható térítés fejében nyújtott szolgáltatások?

Ma Magyarországon talán nincs olyan ember, akinek ne lenne saját horrortörténete a magyar egészségügyi ellátásról. A szektor megreformálását célzó intézkedések bevezetése után pedig az átállás zűrzavaráról szerzett valós tapasztalatokból, illetve a vélelmek és félelmek lápvidékéről táplálkozó folklór még színesebbé és félelmetesebbé vált. A gyászos történetekkel dresszírozott aggyal már csak nehezen hisszük el, hogy van még olyan intézmény, ahol az államnak befizetett egészségügyi járulékunkért cserébe korrekt ellátást kaphatunk, s nem kell a gyógyító személyzetet hálapénzzel motiválnunk.

© Forrás: CMI/GfK
Egy korábbi (Patika Egészségpénztár) kutatás szerint, amelyet a GfK Hungária készített, Magyarországon évente mintegy 160 milliárd forintot költünk hálapénzre. Az adatokat megerősíti a Central European Management Intelligence ( CEMI ) tavaly áprilisában kiadott átfogó elemzése is. A hvg.hu által megkérdezett szakemberek szerint ez a helyzet nem fog változni a közeljövőben, ugyanis a jelenlegi intézkedéseket alkalmatlannak tartják a hálapénz visszaszorítására.

A műtétek számának leszorítása árfelhajtó hatású lehet: az orvosok az állami kórházakban nem tudnak már bármennyi műtétet elvégezni, így ahhoz, hogy a pénzüknél maradjanak, magasabb összeget kell elkérniük ugyanazért a műtétért – vélekedett Békési László, a Telki Magánkórház ügyvezető igazgatója. Ezáltal csökkenhet a rosszabb kórházi körülmények között, paraszolvenciában kifizetett összeg, illetve a magánintézményekben (magasabb szintű ellátásért legálisan) kifizetett összegek közötti különbség.

Az utóbbi időszak intézkedései a telki kórház számára kedvező változásokat hoztak: tavaly október-november óta folyamatosan emelkedik a páciensek száma és február óta rendszeresen előfordul, hogy teljes kapacitással működik az intézmény – mondta az igazgató.

A telki kórházban elvégzett kezeléseket – az egynapos sebészeti beavatkozásokat leszámítva – nem támogatja a tb, ezért a műtétek teljes költségét ki kell fizetni, így egy csípőprotézis-műtét egymillió forintos költsége borsosnak tűnhet, még akkor is, ha ebben minden benne van a protézistől a műtét utáni 10 napos teljes ellátásig. A műtétre viszont akár 1-2 héten belül sor kerülhet, szemben a lassan egy évesre nyúló állami várólistákkal. Egy másik példa a 170 ezer forintos terhességgondozási csomag, amely tíz megjelenési alkalommal minden vizsgálatot magába foglal. Egy laparoszkópos epekőműtétért viszont körülbelül 300 ezer forintot kell fizetni, és a modern műtéti technikának köszönhetően egy nap alatt hazamehet a páciens.

A beteget terhelő fizetési kötelezettség különböző biztosítási csomagokkal, vagy egészségpénztári tagsággal azonban csökkenthető. Ez persze nem jelenti, hogy olcsóbb lesz a kezelés, hanem inkább a kifizetés válik kezelhetőbbé: a beteg kezeléseit ugyanis akár teljes mértékben fedezheti a saját biztosítása, így ott helyben nem kell fizetnie semmit. Sőt az állami kórházakkal ellentétben részletfizetésre is van lehetőség. Ez azt jelenti, hogy míg a hálapénzt illetve az emelt szintű fizetős ellátás igénybevételekor a térítési díjat esetenként előre le kell tenni, egyes magánintézményekben – ha a paciensnek nincs olyan biztosítása, amely fedezné a költségeket – akár két évig is törleszthető a beavatkozás vagy kezelés ára.

A kórházaknak a műtétek korlátozása mellett komoly gondot okoz, hogy az OEP finanszírozása nem követi az átalakult rendszert – mondta Karátsonyi Annamária, a budapesti Szent Imre Kórház gazdasági igazgatója. Az egészségpénztár a beavatkozások költségeinek csak egy részét téríti meg: a kifizetések az intenzív ellátásnak 70-80, a sebészeti kiadásoknak 70, a sürgősségi beavatkozásoknak pedig csak 25-30 százalékát fedezik. Emiatt azonban nyereséges és veszteséges részlegek alakultak ki – mutatott rá a következményekre az igazgató.

A hálapénz visszaszorítása felhajtja a kezelések árfolyamát (Oldaltörés)

Kórházi életkép. Pénzügyi operációk
© Túry Gergely
Bár az egészségügyi tárca egyik, nem titkolt célja a hálapénz visszaszorítása, az általunk megkérdezett szakemberek szerint a jelenlegi korlátozások nem szolgálják e törekvéseket, sőt akár felhajthatják az egyes beavatkozásokhoz kapcsolható paraszolvenciát, amire rásegít, hogy a várólisták hossza is egyre csak nő. Egyes információk szerint gerincműtétre például már másfél-két éves, csípőprotézis beültetésre közel egy éves, szemlencse operációra négy-öt hónapos várakozás után lehet bejutni. A Szent Imre Kórház szakemberei szerint a páciensnek van ugyan lehetősége a listán előbbre lépni, de csak akkor, ha lemond a tb-finanszírozásról és vállalja az adott műtét teljes költségét.

Amellett, hogy a betegek többsége ragaszkodik az orvosához és sokszor még a rosszabb körülményeket is vállalja, az emelt szintű szolgáltatásokra is egyre nagyobb igény mutatkozik. Ugyanakkor az is látszik, hogy a betegek is szívesebben fizetnek egy jobb ellátásért. Mezőfi Miklós orvosigazgató példaként említette, hogy egy betegük mindenáron pénzt akart adni az orvosának hálája jeléül, de számlát is szeretett volna róla kapni. Amiben végül partner volt a kórház, fejet hajtott a páciens szokatlan kívánsága előtt, és számlát állított ki a hálapénzről.

A Szent Imre Kórház gazdasági-, illetve orvosigazgatója is úgy véli az egészségügyben kialakult finanszírozási válságból a kórházaknak a fizetős szolgáltatások bevezetése nyitna rést a kitörésre, és teremtene esélyt a túlélésre. Ezzel a lehetőséggel a Szent Imre Kórház is élni szeretne, ahol már el is kezdték a feltételek megteremtését. A fizetős ellátás szabályozása ugyan még nem teljesen kidolgozott, de az már biztos, hogy a fizetős betegek ellátására – éppen a műtétek számának visszaszorítása miatt – egy teljes műtőt el tudnak különíteni. A költségek, amelyekkel a betegeknek számolniuk kell, a tervek szerint az OEP-térítés másfél kétszeresét érhetik el – közölte Mezőfi Miklós. Ez egy epekőműtét esetében (az operáció utáni 3-4 napos ápolással együtt) 350-400 ezer forintos költséget jelentene a páciensnek, amibe azonban az emelt színtű ellátás is beleszámítana egy-két ágyas szobában való elhelyezéssel, tévével, telefonnal. A Szent Imre Kórházban úgy tervezik, hogy az összeget előre egy összegben kérik el, s részletfizetésre nem lesz lehetőség.

A szülések esetében ez az intézet előgondozást nem végez. Ha valaki a Szent Imre Kórházban szeretne szülni biztosítási kártya nélkül 350-450 ezer forintos költségre számíthat, az előgondozási kiadásokon felül. A szülés azonban (bár nagy figyelem övezi) a biztosítás nélküli magas orvosi költségek szemléltetésére nem a legalkalmasabb – vélekedik az orvosigazgató –, hiszen a szülés sürgősségi ellátásnak számít, azaz a tb-terhére is elszámolható.

Hogyan lehet „ingyenes” a fizetős ellátás? (Oldaltörés)

Rendelési idő. Várnak vagy fizetnek…
© Túry Gergely
A fent említett összegek rémisztően magasnak tűnhetnek, de egyes magán rendelőintézetekben a vizsgálatokért egyáltalán nem biztos, hogy többet kell fizetni, mint a hálapénzes rendszerben. Sőt, magán egészségpénztári tagsággal illetve különböző biztosítási csomagokkal radikálisan csökkenthető a pácienst terhelő fizetési kötelezettség. Ez persze nem jelenti, hogy olcsóbb lesz a kezelés, hanem inkább, hogy kezelhetőbbé válik a kifizetés: a beteg kezeléseit ugyanis akár teljes mértékben fedezheti a saját biztosítása.

Az ilyen finanszírozásra több lehetőség is van: a Medicover rendelőintézeteiben például, ha valaki magánszemélyként kér ellátást, és nincs semmilyen előfizetése, amellyel egyébként korlátlanul igénybe vehet minden szolgáltatást, akkor vizsgálatonként 8-15 ezer forintos költséggel számolhat. A páciens ezt a szolgáltatást a munkahelyétől is kaphatja juttatásként, következésképpen neki nem kerül többe az ellátás – mondta Grossman Péter, a Medicover Zrt. vezérigazgatója. Emellett a Medicovernek több kórházzal is van szerződése, amelyen keresztül fekvőbeteg-ellátást is tudnak nyújtani.

Többek között a telki kórházban is kidolgoztak egy speciális biztosítási rendszert, amellyel fedezhető bármilyen ellátás, akár teljes mértékben is. Emellett részletfizetésre is van lehetőség, szemben a hálapénzes megoldásokkal, ahol egy összegben és az esetek többségében előre kell fizetni.

Ismereteink szerint egy olyan biztosítási csomag, amely finanszírozhatóvá teszi az emelt szintű szolgáltatást nyújtó, jól felszerelt, modern rendelőkben végzett orvosi vizsgálatokat, 10-15 ezer forintos havi költséget jelent. Azok az előfizetések pedig, amelyek az emelt szintű fekvőbeteg-ellátásra is feljogosítják tulajdonosukat, bármilyen műtétről is legyen szó, 30 ezer forint körüli költséget jelentenek havonta.

MTI Itthon

Mikola: "ép ésszel felvállalhatatlan" a több-biztosítós rendszer

Mikola István, a Fidesz szakpolitikusa szombati sajtótájékoztatóján azt javasolta a kormánypártoknak, hogy a hétvégi lovasberényi megbeszélésen ne a több-biztosítós rendszer bevezetésével, hanem inkább az egészségügyben kialakult káosz kezelésével foglakozzanak.

HVG HVG Hetilap

Amerikai egészségbiztosító a magyar piacon

Duna Országos Egészség Terv Egészségügyi Szolgáltató Zrt. néven nyújtotta be bejegyzési kérelmét az amerikai MHS Consulting International magyarországi cége - írja a HVG csütörtökön megjelent száma.

MTI Itthon

Az SZDSZ vegyes egészségbiztosítási modellt javasol

Az országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) "egy része" Állami Egészségbiztosítóként működne a jövőben az elképzelések szerint, és a kötelező biztosítások terén megnyitnák a piacot a magánbiztosítók előtt - vázolta fel Horváth Ágnes egészségügyiminiszter-jelölt a tárca elképzelését csütörtökön Budapesten.

MTI Itthon

A többség támogatná a több-biztosítós rendszert

A megkérdezettek többsége támogatná a több-biztosítós rendszer bevezetését, feltéve ha megmarad az állami egészségpénztár is – derült ki a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet április végén készített, reprezentatív felméréséből, amelynek eredményét pénteken juttatták el.

MTI Itthon

Gyurcsány: konfliktusos, de helyes az egészségügyi reform

Helyesnek nevezte az eddigi, az egészségügyben történt átalakításokat Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Az Országgyűlésben napirend előtti felszólalásában kitért arra is, hogy ezek a folyamatok ellentmondásosak és konfliktusosak.

hvg.hu Gazdaság

A több-biztosítós modell lesz a befutó?

Az egészségbiztosítási reform iránya a koalíciós pártok szándékait, s a téma szakértőinek véleményét figyelembe véve, alighanem eldőlt. Olyan több-biztosítós rendszert fognak létrehozni, amelyben az állami garanciák rendszere és maga az Országos Egészségbiztosítási Pénztár is tovább él a magánbiztosítók mellett. A részletekről még egy darabig elvitatkoznak.