iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Kinyomtatom
Továbbküldöm
MegosztomAlacsony adók, zökkenőmentesen működő üzlet, egyszerű szabályozás, presztízs, maximalizált bevétel – egyebek mellett ezek lehetnek azok az okok, amiért egy vállalkozó offshore cég alapítása mellett dönthet. A jogszabályok és rendelkezések tengerében azonban nem könnyű eligazodni. Néhány példán keresztül bemutatjuk, mire érdemes figyelni.
|
|
Kis országok, nagy lehetőségek © AP |
A körbetartozás problémája mellett a magyarországi üzletmenetet jellemezve az ügyvezető megjegyezte, hogy a szerződéseket is sokszor – úgy tűnik – a hatóságoknak kötik: szinte mindegyik mögött ott van az úgynevezett gentleman’s agreement, amelynek keretében a felek „megbeszélik” a szerződéstől eltérő „valós” ügymenetet. Így általában a végén az eredeti szerződésnek szinte semmi köze nem lesz a gyakorlathoz.
A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az egyszerűbb, átláthatóbb rendszerekben hatékonyabban lehet üzleti tevékenységet folytatni. Ezek az előnyök pedig – az alacsony adók mellett - az offshore cégek alapításával hozzáférhetőek lesznek – magyarázza Szikszay András. Egy offshore cég alapítása mellett azonban nemcsak a kiadások csökkentése vagy az „adóspórolás” szólhat. Sokan a jobb imidzs miatt is egy offshore cég alapítását választják megoldásnak. A fejlett országokban ugyanis üzletkötéskor még mindig nagyobb a presztízse egy nem közép-kelet európai bejegyzésű cégnek – mutatott rá Szikszay András.
Jó néhányan ajánlanak offshore cégalapítási közvetítést itthon is, ám érdemes alaposan körbejárni az ajánlatokat, ugyanis a nagy megtakarítás mellett sok buktatót is rejt ez a lehetőség – hangsúlyozta Marosi Andrea, a HVG adózással foglalkozó portáljának, az Adózónának a szakértője. Nem beszélve arról, hogy itt nem lehet egy „receptet” alkalmazni, a megfelelő helyszínt csak a cég konkrét tevékenységének és terveinek ismeretében lehet kiválasztani. Annak a magyar vállalkozónak, aki offshore cég alapítására adja a fejét, célszerű elmélyülnie a devizatörvény, a társasági adótörvény és a különböző kettős adóztatást elkerülő egyezmények rejtelmeibe is. Eligazodni nem könnyű, hiszen rengeteg olyan jogszabály, rendelkezés és gyakorlati buktató van, amely megnehezítheti a téma iránt érdeklődő dolgát. Az offshore cégek alapításával foglalkozó tanácsadó cégek szakértői többek között ezért is szokták javasolni a személyes konzultációt.
A világ bármelyik országában, az összes jogi formába önthető cég megalapítható. Szikszay András szerint a leggyakrabban használt forma általában a részvénytársaság és az intézmény vagy anstallt. (Utóbbi a kft., illetve a GmbH megfelelője, annyiban azonban eltér tőlük, hogy alapításkor a tulajdonos utódját meg kell nevezni, de ez bármikor megváltoztatható.) A cégforma kiválasztásánál azonban az ügymenet, a törvényi előírások, a költségek, valamint az adóvonzat miatt általában az intézmény (anstallt) cégformát szokták javasolni az ügyfeleknek – mondta az AndySzy Incorporated ügyvezetője. A banki befektetés sem a régi 2005 júliusában életbe lépett egy európai irányelv, mely szerint a külföldön kamatjövedelmet szerző magánszemélyekről kötelesek egymást tájékoztatni az uniós tagállamok. A kamatjövedelem után pedig a betétes otthonának számító ország von le adót és nem az az ország, ahol a számlája van. Így például a magyarok külföldi megtakarításaira ugyanúgy 20 százalékos a sarc, mintha otthon takarékoskodna. Három tagállam - Ausztria, Belgium és Luxemburg - azonban ragaszkodott a banktitok megőrzéséhez, így átmenetileg (6 évig) nem kötelesek adatot szolgáltatniuk betéteseikről, még ha azok külföldiek is. Cserébe azonban ez a három ország forrásadót von le a külföldiek banki kamatai után, ugyanúgy, ahogy azt a nem EU-tag harmadik országok is teszik. A forrásadó mértéke 2005. július 1. és 2007. december 31. között 15 százalék, 2008. január 1. és 2010. december 31. között 20 százalék, majd 2011-tol 35 százalékra emelkedik. A forrásadó 25 százaléka az azt kivető országnál marad, míg 75 százaléka a betétes lakóhelyének számító országhoz kerül. Ugyanez a szabályozás vonatkozik Svájcra és a négy európai mini-államra, San Marinóra, Monacóra, Andorrára és Liechtensteinre is, a kamatturizmus tehát ebben az irányban sem kifizetődő.
+3.13%
