Az offshore paradicsomok keserű leve

Alacsony adók, zökkenőmentesen működő üzlet, egyszerű szabályozás, presztízs, maximalizált bevétel – egyebek mellett ezek lehetnek azok az okok, amiért egy vállalkozó offshore cég alapítása mellett dönthet. A jogszabályok és rendelkezések tengerében azonban nem könnyű eligazodni. Néhány példán keresztül bemutatjuk, mire érdemes figyelni.

A fontosabb alapvető buktatókra azonban a komolyabb tanácsadócégek sokszor felhívják az ügyfelek figyelmét. Ilyen lehet például a cégek tevékenységének meghatározása. A cég tevékenységeit ugyanis lehetőleg úgy kell meghatározni, hogy a magyarországi vállalattal való együttműködése indokolható és minden vonalon védhető legyen a hatóságokkal szemben. Éppen ezért célszerű több főtevékenységet meghatározni és lehetőleg nem csak tanácsadásból álló profilt választani – hangsúlyozta Szikszay András. Az ilyen számlákat ugyanis az adóhatóságok általában alaposabban felülvizsgálják, így nagyobb az esély egy átfogóbb ellenőrzésre.

Vonzó (adózási) környezet buktatókkal © AP

Egy offshore cég alapításánál a bizalom kulcsszerepet játszik, ezért érdemes nagyon alaposan meggondolni milyen könyvelőt, könyvvizsgálót választunk, kit nevezünk meg bizalmi személynek, vagy mit mondunk el az alkalmazottaknak. Ezzel ugyanis sok fölösleges kellemetlenséget ki lehet küszöbölni. A sikeres működés érdekében – Szikszay András szerint - bizalmi személynek például olyan embert érdemes választani, aki ismeri a cég székhelyén a helyi szokásokat, esetleg a helyszínen vagy az országban él, beszéli a helyi nyelveket és lehetőleg jó kapcsolatai, tapasztalatai vannak.

Az együttműködési szerződést vagy szerződéseket továbbá célszerű úgy fogalmazni, hogy azok széleskörű számlázási és teljesítési alapot biztosítsanak. A megállapodásokat ugyanakkor - lehetőség szerint - az offshore cég bejegyzési helye szerinti ország jogorvoslati előírása alapján érdemes szerkeszteni, abba ugyanis nem szólhat bele a magyar hatóság. Nem tanácsos viszont beletenni semmiféle olyan vonatkozást, amely arra utalna, hogy a magyar Polgári Törvénykönyv vonatkozása a mérvadó. Ez ugyanis a magyar hatóságok felől támadási felületet biztosíthat – hívta fel a figyelmet Szikszay András.

Ugyanezen okokból nem javasolt általában az sem, hogy a törzstőkét a magyar cég tulajdonosa vagy cégvezetője biztosítsa. Ilyen esetben Szikszay szerint célszerű azt a személyt megbízni a tulajdonlással, aki a cég képviseletét veszi át.

Nem árt tájékozódni a tulajdonos anonimitását illetően. Svájcban például lekérdezhetőek az ilyen adatok. Mivel az utóbbi idők pénzmosási és terrorizmus elleni harca miatti szigorítások az adóparadicsomokat is elérték, a kötelező adatszolgáltatásra vonatkozó szabályozásoknak is célszerű utánanézni. Az adóparadicsomok nagy része nem szolgáltat adatot külföldi ügyfeleiről, helyette az ügyfeleik „anyaországa” csak összesített adatokat kap az adott adóparadicsomban lévő állampolgárainak számlájáról. . Egy-egy személyről csak akkor szolgáltatnak adatot, ha bűncselekmény gyanúja áll fenn és az adott országhoz hatósági feljelentés alapján megkeresés érkezik.

Végül nem árt, ha a számlázásnál sem lankad az offshore cégalapítók figyelme. Nem javasolt például kapcsolt vállalkozásból magyar céghez beszámlázni – mondja Vajgel Mária, könyvvizsgáló és adószakértő. Az ilyen ügyleteket kiemelten ellenőrzi az adóhivatal, a szokásos piaci ár problémás meghatározása miatt pedig nehéz és kellemetlen vitába lehet keveredni az APEH-hal..

Bizonyos helyhez kötött tevékenységet – például építőipari tevékenységet, ingatlan bérbeadást, termék javítását – sem tanácsos kihelyezni, ezek ugyanis nem védhetők, nem indokolt a kihelyezésük. Továbbá olyan típusú számlát sem érdemes befogadni a kinti cégtől, amelyek teljesítése még Magyarországon is nehezen bizonyítható, fogadtatható el az adóellenőrökkel. Ilyen lehet például a piackutatás vagy tanácsadás. Ez persze nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem lehet ilyen számlákat befogadni – hangsúlyozta Vajgel Mária. Befogadásuk esetén azonban bizonyítani kell tudni annak megtörténtét.

Az offshore cégtől érkező bevételekkel kapcsolatban ugyanakkor megjegyezte, hogy ezek a jövedelmek egyéb jövedelemként az szja-törvény szerint adóznak. Itt annyi kedvezményt lehet elérni, hogy ezek után a jövedelmek után nem kell megfizetni a tb-t – mondta Vajgel Mária. Ezekről a bevételekről az adóhivatal azonban csak akkor tud, ha a tulajdonos itthon bevallja, ám nem célszerű ezeket a jövedelmeket teljesen eltitkolni, ugyanis a vagyonosodási vizsgálat során könnyen lebukhat az illető – tette hozzá. Mindenképp tanácsos szem előtt tartani az életszínvonalnak megfelelő jövedelem bevallását.

Szikszay András az üzleti etika fontosságát is kiemelte. Mint mondta, akkor lehet eredményesen működtetni egy offshore céget, ha az adott ország játékszabályait és az üzleti fegyelmet betartjuk. Nevezetesen a megbízhatóságot, a szerződéshűséget, a pénzügyi fegyelmet és nem utolsósorban – a magyar „szokásokat” hátrahagyva – az ottani alkalmazottakat a valós foglalkoztatásnak megfelelően bejelentjük. Ezt ugyanis – különösen Svájcban – nagyon szigorúan ellenőrzik.

Szabó Zsuzsanna