Eltérő londoni vélemények a további kamatcsökkentési ütemről

Eltérő a londoni elemzői közösség véleménye a további magyarországi kamatcsökkentési ütemről; egyes jóslatok szerint a korábban vártnál sokkal kisebb mértékű lehet az idei enyhítés, miután az MNB által hétfőn - a kamattartásról szóló döntéssel egy időben - kiadott inflációs jelentés "rendkívül kemény", mások nem tartják a jelentést túlzottan "héjának".

Raffaella Tenconi, a Dresdner Kleinwort feltörekvő piaci elemzője szerint az inflációs jelentés sokkal keményebb a ház által vártnál, jelzi ugyanakkor azt is, hogy a jegybank 2008-ra változatlanul agresszív kamatcsökkentést tart szükségesnek.

Tenconi "vegyesnek" és az inflációs jelentés nyelvezeténél enyhébbnek minősítette Simor András MNB-elnök kommentárját. A DrK londoni szakértője - összevetve az amerikai és az euróövezeti növekedést terhelő, lefelé ható kockázatokat, valamint a ház azon várakozását, hogy az euróövezeti jegybank bizonyos szünet után az idén folytatja a monetáris szigorítást - jelentősen csökkentette az idei magyarországi kamatcsökkentésre adott előrejelzését: jelenleg már csak egy negyed százalékpontos csökkentést vár, 7,50 százalékra, az eddigi, 7,00 százalékról szóló év végi kamatszint-prognózis helyett.

Jövőre ugyanakkor a londoni Dresdner-részleg a magyar pénzügypolitikai enyhítés folytatódására számít, főleg a romló gazdasági növekedési kilátások miatt, és fenntartja azt az előrejelzését, hogy 2008 végére 6,50 százalék lesz az MNB-alapkamat.

Tenconi szerint ha egyértelműen javul a befektetői hangulat, az módot adhat az MNB-nek két idei kamatcsökkentésre, "többre azonban nem".  2008-ra szóló kamat-előrejelzésre azonban lefelé mutató kockázatok hatnak: a Dresdner elemzője szerint a magyar jegybank jövő év végéig 6,25, de akár 6,00 százalékra is csökkentheti kamatát, ha a hazai és az euróövezeti növekedési kilátások még nagyobb mértékben romlanak.

Tenconi szerint az MNB új idei növekedési előrejelzése azt sugallja, hogy a kormány nem tud a várt mértékben elmaradni a hivatalosan 6,8-ra százalékra tett GDP-arányos idei államháztartási deficitcéltól, és nőttek a jövő évi 4,3 százalékos célt terhelő kockázatok is.

A ház egyelőre fenntartja 5,1 százalékos, 2008-ra szóló hiány-előrejelzését, azzal, hogy az erre ható kockázatok is felfelé mutatnak. Michal Dybula, a BNP Paribas közép-európai közgazdásza ugyanakkor az MTI-nek a hétfői kamattartási döntés és az inflációs jelentés után azt mondta: nem tartja "héjának" az inflációs előrejelzés hangvételét, mert annak közép- és hosszabb távú része "meglehetősen alacsony" pályát vázol. "2009 már nincs olyan messze", fogalmazott az elemző, utalva arra, hogy az MNB - jóllehet a korábbi 7,3 százalékról 7,6 százalékra emelte az idei és 3,4 százalékról 4,3 százalékra a jövő évi átlagos inflációs prognózisát - a 2009. évit azonban 3,1 százalékról 2,7 százalékra csökkentette.

Dybula megerősítette, hogy a londoni konszenzussal szemben ő már hétfőre kamatcsökkentést várt, tekintve a "meglehetősen sokkoló" második negyedévi GDP-számokat. A gyenge növekedés várhatóan tartós marad, és ez nyilvánvalóan enyhíteni fogja az inflációs nyomást már a következő két-három negyedévben, tette hozzá.

Az MTI által előrejelzéseikben szemlézett nagy londoni házak közül a BNP Paribas volt az, amelyik előzetesen kifejezetten valószínűnek tartott egy negyed százalékpontos magyarországi kamatcsökkentést már a hétfői a monetáris tanácsi ülésen. A cég hétvégi prognózisában elismerte, hogy e véleményével "szembemegy a konszenzussal", indokai között szerepelt azonban, hogy a forint legutóbbi gyengülésével együtt is folytatódni látja a dezinflációs folyamatot, ráadásul az igen gyenge második negyedévi GDP-növekedés mellé szeptemberben még támogató bázishatások is belépnek.

A cég térségi elemzője hétfőn az MTI-nek azt mondta: ha a nagy gazdaságok jegybankjai a növekedési aggodalmakra helyezik a hangsúlyt, és az euróövezeti jegybank nem emel kamatot szeptemberben, akkor az MNB-nek már a jövő hónapban módja nyílhat a kamatcsökkentésre.

Dybula szerint ugyanakkor az MNB az idén "valószínűleg nem megy 7,25 százalék alá ... legfeljebb nagyon támogató környezet esetén". A jövő év közepére az elemző 6,75 százalékos alapkamatot vár, de "ha a dezinfláció meredekebb a jegybank által vártnál, nem zárható ki 6,50 százalék sem".