GKI: az infláció túl van a csúcsponton

A harmadik negyedévben folytatódott a nagyon lassú gazdasági növekedés. Az exportorientált ipar júliusban gyorsan bővítette termelését, de folytatódott a belföldi keresletre termelő építőipar és kereskedelem visszaesése is. A kőolaj és a mezőgazdasági termékek növekvő világpiaci ára nehezíti az infláció csökkenését – állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése.

A gazdasági növekedés üteme a II. negyedévben nagyon lelassult, mindössze 1,2 százalékos volt, s ebben a nyári hónapokban feltehetőleg nem történt lényeges változás.

A kedvezőtlen időjárás miatt jelentősen mérséklődött a mezőgazdasági termelés. A kalászosok idei termése 9 százalékkal maradt el a tavalyitól, a kukorica esetében még nagyobb visszaesés valószínű. A termelők pozíciója azonban a mezőgazdasági árak emelkedése miatt nem rossz.

Az építőiparban az állami építési beruházások tavalyi, választások előtti megugrása utáni visszaesés most júliusban 14 százalékos zuhanással valószínűleg mélypontját érte el. A kiskereskedelmi forgalom az I. negyedévi minimális növekedés után a II. negyedévben 3 százalékkal, júliusban 4,2 százalékkal csökkent.

A legdinamikusabb ágazat az ipar, igaz, ez szinte kizárólag a kivitelnek köszönhető. Júliusban csaknem 25 százalékkal emelkedett az ipari kivitel, a belföldi értékesítés dinamikája pedig csak 2 százalék volt. A járműgyártás a kül- és belpiacon is növelni tudta értékesítését. A beruházások színvonala 2007. I. félévében stagnált, a feldolgozóiparé azonban egyharmadával növekedett.

Az infláció túl van a csúcsponton, szeptembertől erőteljesen mérséklődik. Ugyanakkor a mezőgazdasági árak – részben a kedvezőtlen időjárás okozta rossz hazai termés, részben a mezőgazdasági termékek energetikai hasznosítása és a gyorsan növekvő ázsiai fogyasztás okozta világpiaci keresletnövekedés következtében – fékezik ezt a folyamatot. Így az év egészében 7,5 százalékos, az év végén 5,5 százalék közelébe érő infláció várható.

A nominális bruttó keresetek júliusban 10 százalékkal emelkedtek. A költségvetési szektorban a 13. havi fizetés felének terhére már júniustól kifizetett külön juttatás hatására júliusban több mint 9 százalékos volt a bérdinamika, az üzleti szférában viszont némi lassulás történt. A versenyszektorban azonban eddig több mint 10 százalékos – vagyis az OÉT-megállapodás felső határánál is gyorsabb – volt a bérnövekedés. Ez részben a foglalkoztatás, illetve bérezés tavaly szeptemberben lendületet kapott fehéredéséből fakadt. Miközben tehát a költségvetési szektorban a következő hónapokban az I. félévinél gyorsabb, az üzleti szférában lassúbb keresetemelkedésre lehet számítani. Az év egészében több mint 4 százalékos, a fehéredés hatását is figyelembe véve mintegy 6 százalékos reálbércsökkenés várható. A munkanélküliség idén eddig kisebb a tavalyinál, az év végére azonban – részben szezonális okok, részben a például a pedagógusok körében várható elbocsátások hatására – a tavalyi szint elérése várható.

A 2006 októberétől 8 százalékos jegybanki alapkamat júniusban megkezdődött csökkentése csak szeptember végén folytatódott. Idén – az infláció esésével párhuzamosan, figyelemmel a dollárkamatok csökkentésére, az erős forintra és a belföldi kereslet gyengeségére – a jelenleg 7,5 százalékos alapkamat további mérséklése várható, az év végére 7 százalék körüli, esetleg ez alatti lehet. A forint augusztusban gyengült, majd szeptemberben erősödött, s éves átlagban az első nyolc hónap átlagának is megfelelő 250 forint/euró körüli árfolyam valószínű. Az államháztartás hiánya az EU módszertana szerint a GDP 6 százaléka körül várható, vagyis még mindig nagyon magas, de kisebb a konvergenciaprogramban előirányzottnál.