Innovációs trendek Magyarországon: lecsúszunk vagy újítunk

2007. október 12., péntek, 06:23 • Utolsó frissítés: 2007. október 12., péntek, 09:20
Szerző: hvg.hu

Ha nem változik meg a vállalatok versenyképességről alkotott elképzelése, s nem építik be a cégkultúrába a folyamatos megújulás iránti igényt és igyekezetet, akkor a mind kiélezettebb globális versenyben Magyarország le fog maradni. Az állam viszont köteles támogatni az innovációt és megteremteni az ehhez szükséges inspiráló és befogadó környezetet – ez volt a hazai innovációs trendekről szervezett konferencia legfőbb gondolata.

A Richter Gedeon gyógyszergyár kémiai kutató központja.
Inspiráló környezet kell

Ma a műszaki újítások gyorsan és hatékonyan reprodukálhatók, s ugyanez a helyzet az üzleti folyamatokban bevezetett innovatív modellekkel. Az információ gyorsan áramlik, a gazdasági-üzleti szervezetek működésének sebessége felgyorsult, a verseny kiéleződött: a világ, „laposabb” lett. Ebben a környezetben csak azok lehetnek sikeresek, akik képesek a folyamatos innovációra – olvasható abban a tanulmányban, amelyet a GKI eNet az IBM megbízásából készített a magyarországi innovációs trendekről. Paál Péter, az IBM vezérigazgatója ehhez hozzátette a konferencia bevezető előadásában, hogy nem képzelhető el innováció informatikai támogatás nélkül. Ehhez pedig felkészült szakemberek szükségesek. Ezért érdekes, hogy amikor az egyetemi hallgatókat a kutatók a tudásukról faggatták, úgy vélték, az elméleti ismereteik megfelelő színvonalúak, de több gyakorlati tapasztalatra lenne szükségük már az egyetemi évek alatt. Szeretnék jobban megismerni a vállalatok működését, ahol dolgoznak, hogy könnyebben beilleszkedhessenek a leendő munkakörnyezetükbe. Az IBM ebbe az irányba mutató lépéseket igyekszik tenni, ezért már bizonyos tananyagok kidolgozásában is együttműködik a felsőoktatási intézményekkel, fogadja a hallgatókat, szakemberei pedig előadnak a felsőoktatásban, amit az innovációhoz való hozzájárulásnak tekintenek.

Lippényi Tivadar, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökhelyettese kifejtette, hogy „tudjuk, rossz a helyzetünk, és azt is tudjuk, hogyan lehetne javítani, de egyelőre mégsem megy”. Szerinte ennek az az oka, hogy nem megfelelő a környezet. Az állam legfontosabb feladata ezért az olyan miliő megteremtése, amelyben „az innováció a legjobban ki tud bontakozni”. Az elnökhelyettes szerint ennek a következők az elemei: az állam mutasson fel vonzó jövőt, teremtsen konszenzust, ösztönözze a vállalkozásokat, építsen a tudásra, támogassa a tudás megszerzését, segítsen megteremteni az innováció konkrét feltételeit.

Ez például olyan lépésekben, intézkedésekben jelenik meg, hogy az innováció legkorábbi szakaszában, amikor az ötletek még nem elég fejlettek ahhoz, hogy a profitérdekelt szereplők felkarolják őket, az államnak kell finanszírozóként, afféle üzleti angyalként megjelennie. A magyar állam GDP-arányosan ma már annyit költ kutatásra, fejlesztésre és innovációra (K+F+I), mint az EU 15 átlaga, de a vállalatok messze elmaradnak az uniós cégek átlagától. Ennek az az oka, hogy a fejlett országokban a nagy nemzeti társaságok költik el ezeknek a forrásoknak a zömét. Nálunk kevés az olyan hazai vállalat, amelyik erre képes. A kisebb cégeknél pedig hiányzik az ehhez szükséges innovációs tőke. Az államnak ezért adó-visszatérítéssel, gyorsított amortizációs leírással, és más támogatási eszközökkel kell segítenie a folyamatot.

Ugyanakkor szükség van innovációs háttérszolgáltatásokra, az egyes projektek kivitelezéséhez szükséges szereplőket összehozó hídképző intézményekre, a HR-források fejlesztésére (például fiatal kutatók támogatására). Fontos az innovatív vállalatok előnyben részesítése azokkal szemben, amelyek csak munkahelyeket akarnak teremteni. Ennek érdekében az állam és a befektetők szempontjait egyeztetni kell, ezeknek illeszkedniük kell egymáshoz, hogy létrejöhessen az együttgondolkodás. A cél nyilván az, hogy új globálisan piacképes termékekkel állhassunk elő.

Verseny helyett innováció »

Kinyomtatom • Elküldöm