London: erősödtek a hosszú forintpozíciók a nemzetközi portfoliókban

Az előző havi meredek leépülés után kissé visszaerősödött ebben a hónapban a hosszú forintkonstrukciók pozíciója a felzárkózó piacokon aktív globális befektetési alapok portfolióiban, bár a forint még mindig alulteljesít a térségben, áll az egyik vezető londoni befektetési ház októberi felmérésében, amely szerint a magyarországi "politikai csatazajt" a piac túlreagálja.

A JP Morgan nemzetközi pénzügyi szolgáltató, amely a vizsgálatba bevont befektetési alapok adataiból havi indexeket közöl a felzárkózó piacokon tartott befektetői pozíciók változásáról, októberben 167 - a feltörekvő térségi adósság- és devizapiacokon összesen 371 milliárd dollárnyi befektetői tőkét kezelő - alap adatait összegezte.

A Londonban kiadott e havi jelentés szerint az alapok portfolióiban tartott forintpiaci befektetésekben a hosszú - vagyis a későbbi forinterősödésre játszó - pozíciók mutatója októberben az előző havi plusz 0,9 után plusz 1,1 volt.

A szeptemberi plusz 0,9-es súlyozottsági mutató az egy hónappal korábbi plusz 1,8-as index után alakult ki, vagyis egy hónap alatt megfeleződött.

A JP Morgan havi felméréseiben arról kérdezi az alapokat, hogy milyen mértékben tartják portfoliójukban felül- vagy alulsúlyozott pozícióban a vizsgált felzárkózó térség deviza- és kamattermék-piaci konstrukcióit. A válaszokat a ház - az alapkezelők tényleges feltörekvő piaci befektetéseivel súlyozva - plusz 10-től (jelentősen túlsúlyozott) mínusz 10-ig (jelentősen alulsúlyozott) terjedő skálán dolgozza fel.

A JP Morgan forintpiaci indexe a tavalyi utolsó hónapban emelkedett hosszú idő óta először a felülsúlyozottságot jelző pozitív tartományba a tavaly novemberi mínusz 0,5, a tavaly októberi mínusz 1, a tavaly szeptemberi mínusz 2,2, a tavaly augusztusi és júliusi mínusz 2,5, a tavaly júniusi mínusz 2,9, a tavaly májusi, áprilisi és márciusi mínusz 2,4, a tavaly februári mínusz 2,3 és a tavaly januári mínusz 2,2 után.

A 2006. júniusi forint-alulsúlyozottsági index - mínusz 2,9 - az eddigi legalacsonyabb volt Magyarország esetében a JP Morgan hasonló felméréseinek kezdete óta; ezt a ház az akkori felmérésben azzal magyarázta, hogy a piac először csalódással fogadta a kormány költségvetési intézkedési csomagját.

A feltörekvő piaci súlyozottsági pozíciók havi változásáról közölt októberi jelentésében a ház azt írta: a hosszú forintpozíciók e havi túlsúlyozottsága az enyhe emelkedés ellenére is alaposan elmarad az augusztusi szinttől, pedig a magyar fizetésimérleg-folyamatok kedvezőek, és a folyómérleg-hiány csökkenése várhatóan jövőre is folytatódik.

A JP Morgan szerint a forint a magyarországi "politikai hangoskodás" miatt az utóbbi időben alulteljesít a közép-európai négyes (CE-4) többi valutájához képest, de a ház úgy ítéli meg, hogy a piac túl nagy jelentőséget tulajdonít ennek. Valószínűtlen ugyanis, hogy az MSZP távozásra kényszeríti a kormányfőt a reformok végigvitele előtt, különös tekintettel arra, hogy Gyurcsány Ferencnek "nincs is (kijelölt) utódja", áll az elemzésben.

A JP Morgan az októberi összesítés magyar fejezete szerint azzal számol, hogy a forint végül "be fog törni" a 250-es küszöb alá. A ház megerősítette azt a nézetét, hogy a forint ingadozási sávja az idén várhatóan nem módosul, a változtatásnak azonban jövőre már 30 százalékos a valószínűsége.

Mindazonáltal Simor András MNB-elnök, aki október elején Londonban járt, találkozott a JP Morgan elemzőivel is, és a ház által e tájékoztatóról annak idején Londonban kiadott ismertetés szerint azt mondta: a forintsávról folyó tárgyalások "továbbra is holtponton vannak". A jegybank azzal érvel, hogy az árfolyam-ingadozási sáv felszámolása ésszerű lenne - noha egyelőre nem szorító szükségszerűség -, a kormány azonban ezt "nagyon erősen ellenzi".

A kormány fő aggodalma az, hogy a forint hozamelőny-valuta státusa meredek felértékelődéshez vezetne (a sáv eltörlése esetén), és ha az euróárfolyam 230-ig elmozdulna - akár csak egy rövid időre is -, az már ártana az exportnak, különös tekintettel arra, hogy jelenleg a nettó export a gazdasági növekedés egyetlen hajtóereje, idézte a JP Morgan október eleji londoni jelentése az MNB elnökét.