Reformok: blöff, elszórt pénz, szociális faragás, utak felfelé

A GKI Gazdaságkutató Intézet a minap tartotta a „Cikkek és cakkok a magyar gazdaságban” című konferenciáját, amelyen neves üzletemberek, szakemberek, kutatók fejtették ki véleményüket, illetve vitatkoztak a hazai gazdaság állapotáról és fejlődési lehetőségeiről. Erősen felhős, de nem borús kép bontakozott ki a nap végére.

Gyurcsány Ferenc szemléletváltást sürget. Utána fordulnak? © Stiller Ákos

A GKI konferencián teljes egyetértés mutatkozott abban, hogy a konvergencia folyamatot végig kell vinni, s hasonló egység volt abban is, hogy a reformok folytatásának nincs alternatívája. Méghozzá nem intézményi, hanem mélyebb strukturális reformokról beszéltek a résztvevők, mert ma már világos, hogy finanszírozhatatlanok a nagy ellátórendszereink, s nem eléggé hatékonyak az olyan versenyképességünket alapvetően befolyásoló alapszolgáltatások, mint az oktatás vagy a munkaerő-mobilitást elősegítő intézmények. A konferencián elhangzott, hogy külön figyelmet érdemelnek a változó versenyképességi feltételek is, különösen az agráriumban.

Ugyanakkor a társadalom nincs kellőképpen felkészülve a szükséges reformok befogadására. A változásokra olyannyira nincs ráhangolódva a publikum, hogy talán még a szakmai közegből sem lehet támogatást várni. Az előadásokból mindenestre kiderült, hogy megjelent a felelősség aziránt, hogy a társadalom megnyugodjon, a szükséges változásokhoz nélkülözhetetlen hangulat létrejöjjön.

A konferencia résztvevői megállapították, hogy a növekedés a reformokból és a konvergenciából jön. A gazdaság helyzete már rövidtávon sem látszik túl rossznak, de gyengébb a környező országokénál.

A konferencián felszólaló Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint Magyarországnak GDP arányosan tartósan három százaléknál kisebb államháztartási hiányt kell produkálnia, hosszútávon pedig egyensúlyt. „Az országok többségében ugyanaz a dilemma: hogyan teremthető meg a gazdasági növekedés fenntartható alapja kemény, globális piaci körülmények között úgy, hogy közben fenntartható legyen a társadalmi szolidaritás-, és a méltányosság érzete” – idézte Ralf Dahrendorf szociológust a miniszterelnök, hozzátéve, hogy akárki van kormányon, meg kell kísérelnie ennek a körnek a négyszögesítését.

© GKI

A magyar államháztartás helyzetét elemezve a kormányfő megemlítette, hogy a magyar családtámogatási rendszer Európában „mértékében és kiterjedtségében példa nélkülien nagyvonalú”. Bár az egészségügyre fordított magán- és közkiadások aránya a GDP 8 százaléka, ami az EU-n belül átlagosnak számít, ezen belül a gyógyszertámogatási arány az átlag duplája – jegyezte meg.

Magyarország jelenleg a GDP valamivel több mint 10 százalékát fordítja nyugdíjkiadásra, ami megfelel az OECD országok átlagának, de ha nem változik a rendszer, akkor 2050-re ez az arány a GDP 17 százalékára ugrik, ami a jelenlegi államadósság megháromszorozódását hozná magával – figyelmeztetett Gyurcsány Ferenc.

A miniszterelnök véleménye szerint a megkezdett reformok nem az egészségügyről, az oktatásról vagy a közigazgatásról szólnak, hanem a társadalom nézetrendszerének, hozzáállásának szükséges váltásáról.

Magyarországon a választási években felszökik az államháztartási hiány, amelyet kiigazítások követnek, így volt ez, 1994-1996-ban, 1998-2000 között, de elmaradt 2002-2004 között – sorolta a gazdaságpolitika „go-stop-go” korszakokat a miniszterelnök, hozzátéve, hogy 2006-2008 az újabb kiigazítás dátuma. Noha Európában sok országban volt kiigazítás az elmúlt évtizedekben, a magyar méretűhez hasonlót csak Írországban kellett végrehajtani 1986-88 között, amikor az államháztartási hiányt 11,8 százalékról 4,9 százalékra csökkentették – mondta Gyurcsány Ferenc.

Véleménye szerint a kiigazítás megszorító szakaszának már csaknem a végére ért az ország és a strukturális átalakítás is többé-kevésbé lezajlott, most a reformok építő, minőségjavító korszaka következik. A kiigazítás nyomán már látható az alagút vége, s a kormány úgy látja, hogy a 2009. illetve a 2010. évi költségvetési célok teljesíthetősége miatti aggodalmak „többségében és alapvetően nem, vagy kevésbé megalapozottak” – rögzítette a miniszterelnök.

„Egyetértek azokkal, akik szerint a költségvetési politikában az egyensúly a végső cél” – fogalmazott a miniszterelnök, aki úgy véli, Magyarországnak tartósan három százaléknál kisebb államháztartási hiányt kell produkálnia. Gyurcsány Ferenc elmondta: az idei alacsony gazdasági növekedés után jövőre már 3 százalékhoz közeli bővülés várható, majd 2009-től a konvergenciaprogramban is rögzített 4 százalék.