GKI-prognózis: csökkenő hiány, lassú növekedés, magas infláció

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az Erste Bankkal együttműködve – kiadta friss előrejelzését, amely szerint idén a magyar gazdaság belső és külső egyensúlya a vártnál jobban javul, növekedése viszont nagyon lefékeződik, s magas marad az infláció.

Szeptemberben a legtöbb ágazat a korábbinál szerényebb teljesítményt nyújtott. Az ipar fejlődése idei legalacsonyabb értékére csökkent, az építőipar teljesítménye negyedével esett, a kiskereskedelem visszaesése is markánsabbá vált. Lassult a kivitel dinamikája is. Az I-III. negyedév adatai lapján az ipar kivitele 17 százalékkal, belföldi értékesítése 1,3 százalékkal emelkedett. Különösen a villamos gépek és műszerek, valamint a járműgyártás exportja gyors. Az élelmiszeripar termelése csökkent, de kivitele nőtt. Miközben az építőipari termelés az első kilenc hónapban 10 százalékkal esett vissza, érdekes módon 10 százalékkal emelkedett a használatba vett lakások száma. A kereskedelemben az élelmiszerek forgalma 1 százalékkal, a többi termékké 4 százalékkal csökkent, a szeptemberi visszaesés mértéke ennél markánsabb, 3 illetve 5,5 százalék volt. A GDP a III. negyedévben mindössze 1 százalékkal emelkedett. Ebben nagy szerepe volt a közszolgáltatások visszafogásának és a rossz időjárás miatt drasztikusan lecsökkent agrártermelésnek. Feltehetőleg ez utóbbival is összefügg a belföldi teherszállítás III. negyedévi visszaesése. Csökkent a beruházások volumene is.

Az államháztartási deficit idén a GDP 6 százalékára csökken. A 3 százalékpontos javulás egyik fele a bevételek emelkedéséből, másik fele a kiadáscsökkenésből fakad, az utóbbi hasonló arányban az állami-önkormányzati beruházások, illetve a közszolgálati kiadások mérsékléséből. A külgazdasági egyensúly is jelentősen javul. A külkereskedelmi áruforgalom hiánya az I-III. negyedév során a tavalyi 2 milliárd euróról 0,4 milliárd euróra csökkent. Az év egészében az áru- és szolgáltatási külkereskedelemben jelentős aktívum keletkezik. A jövedelemáramlások passzívuma viszont nő, nagyobbrészt a külföldi tőkeállományon keletkező profit, kisebb részt a kamatkiadások következtében. Mivel a tőkemérlegben a nettó EU-támogatások a tavalyi szinthez képest alig emelkednek, a magyar gazdaság külső finanszírozási igénye 4,5 milliárd euró, a GDP 4,4 százaléka lesz.

Az infláció 2006 nyarától kezdve erőteljesen gyorsult. Csúcspontja 2007 tavaszán magasabb, mérséklődése 2007 nyarától szerényebb a korábban előrejelzettnél. Ez főleg a magas világpiaci olajár, valamint a magas agrárárak következménye. Októberben szeptemberhez képest még gyorsult is az áremelkedési ütem, s – főleg a gyorsan emelkedő benzinár miatt – ebben idén már nem várható változás. Az év egészében 7,9 százalékos átlagos infláció várható. A bruttó átlagkereset az év egészében kb. 8,5 százalékkal, ezen belül az üzleti szférában kb. 9,5 százalékkal, a költségvetési szektorban a második félévi, a tizenharmadik havi fizetés felének terhére „előrehozott” béremelés nyomán kb. 6,3 százalékkal emelkedik. A nettó bérek növekedése ettől messze elmarad. Így a reálbér statisztikailag kb. 4,5 százalékkal, a fehéredés (a széles körű adóelkerülés kezdeti visszaszorulásának) hatását is figyelembe véve az üzleti és a közszférában egyaránt mintegy 6 százalékkal mérséklődik. A nyugdíjak reálértéke összességében változatlan marad (a nyugdíjasok árindexével számolva viszont mintegy 2 százalékkal mérséklődik). A lakosság fogyasztása kb. 2 százalékkal csökken, de ezen belül vásárolt fogyasztása alig mérséklődik. Az euró árfolyama éves átlagban 251-252 forint körül lesz. A kamatcsökkentési folyamat megrekedt, a folytatás főleg a globális folyamatok függvénye.