szerző:

Az Európai Központi Bank (EKB) a csütörtöki kamatdöntésével változatlanul, 4,00 százalékon hagyta az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát.

Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke. Nagyon figyel
© AP
Az EKB nem követhette a Bank of England példáját, amely csütörtökön negyed százalékponttal 5,50 százalékra csökkentette alapkamatát, a gazdasági növekedés lassulására, az inflációs nyomás enyhülésére hivatkozva. Az EKB döntése megfelelt a piaci várakozásnak, mert ugyan bizonyára lassult az év végére a gazdasági növekedés az euróövezetben is, és jövőre további gyengülés várható, de ennek ellenére az euró erős - a dollár nem elsőrendű válság vezérelte hanyatlása miatt –, és ennek ellenére növekszik az infláció.

Novemberben az infláció, tizenkét hónapra számolva, 3,0 százalékra, hat és féléves csúcsra gyorsult az euróövezet átlagában az októberi 2,6 százalékról és a szeptemberi 2,1 százalékról. Szeptemberig, tavaly szeptember óta, végig az EKB legföljebb 2 százalékos riadóküszöbe alatt volt a tizenkét havi drágulás.

A banknak már rég emelnie kellett volna alapkamatát, de nem teheti, mert a nem elsőrendű válság – az amerikai nem elsőrendű jelzálogkölcsönök piacáról kiindult, világméretű hitelpiaci bizonytalanság – miatt a rövid lejáratú bankközi kamatok jóval az EKB irányadó kamata, azaz 4,00 százalék fölött járnak, magyarázta a bank igazgatótanácsának egyik tagja a hét végén.

Az EKB nehéz helyzetbe került, a keze meg van kötve. Az EKB elnöke, Jean-Claude Trichet másfél hete közvetve meg is erősítette, hogy a bank folytatja a kivárást, elemezve a bonyolult helyzetet, amelyben az egyik oldalon a nem elsőrendű válság és a GDP-növekedési kilátás rosszabbodása enyhítést, a másikon a gyorsuló infláció szigorítást indokolna. A helyzet további elemzést igényel, és az EKB ezentúl is „nagyon alaposan odafigyel” a fejleményekre, mondta az elnök.

A „nagyon alapos figyelem” afféle kulcsmondat: az EKB gyakorlatában ez a kifejezés a kamatszint további változatlanságára utal. Az eddigi tapasztalat szerint kamatemelést sejtet, ha a bank elnöke „erős éberség” szükségét említi, illetve kamatcsökkentést valószínűsít, ha az inflációs kockázatok „gondos figyelését” ígéri.

A bank legutóbb június elején szigorított, a lassan két éve tartó ciklusban megszokott negyed százalékponttal 4,00 százalékra, hatéves csúcsra. A 2005. decemberben kezdett szigorítási ciklusban a júniusi a nyolcadik negyed pontos emelés volt.

A kialakult gyakorlat szerint szeptemberben, a negyedév végi hónapban, eredetileg újabb negyed pontos emelésre számított a piac, mert az EKB továbbra is – jelenleg is – kissé túlhevültnek tartja a gazdasági növekedést, főleg a továbbra is rekord közeli ütemben gyarapodó pénzellátás miatt. A céghitelezésben nyoma sincs hitelszűkének, az a jelek szerint a bankközi piacra korlátozódott. De előzőleg, augusztus elején Európára is átterjedt a "nem elsőrendű válság", és ez a szigorítás leállítására késztette az EKB-t.

  

Lassúbb gazdasági növekedést prognosztizálnak (Oldaltörés)

Legutóbb, szeptember elején mind az EKB, mind az Európai Bizottság rontotta az idei gazdasági növekedésre szóló előrejelzését, a nem elsőrendű válság esetleges következményeire tekintettel, de a brüsszeli bizottság azóta kissé javított az idei jóslatán, a jövő évre szólót ellenben rontotta.

Az EKB egyelőre 2,2-2,8 százalék között várja a GDP-növekedést az euróövezetben idén, júniusban még 2,3-2,9 százalékos növekedést jósolt idénre, márciusban 2,1-2,9 százalékot valószínűsített. Az EKB szerint jövőre a gazdasági növekedés 1,8-2,8 százalék között várható, szeptemberben még ugyanazt jósolta, mint júniusban, de márciusban még 1,9-2,9 százalékot valószínűsített a jövő évre.

Az Európai Bizottság, a novemberben megjelent őszi előrejelzései szerint, most ismét 2,6 százalékos gazdasági növekedésre számít az euróövezetben az idén. Szeptember elején 2,5 százalékot, május elején 2,6 százalékot, februárban 2,4 százalékot, tavaly novemberben 2,1 százalékot jósolt erre az évre. A jövő évi előrejelzését ellenben csökkentette, 2,2 százalékra a májusban jósolt 2,5 százalékról. Az EKB évente 2 százalékot alig meghaladó GDP-növekedést tart csak egészségesnek az árstabilitás számára.

Az idén az euróövezetben a GDP-növekedést továbbra is főleg a belső kereslet táplálta, habár a vállalatok béririgysége miatt mind kevésbé a fogyasztói kereslet, inkább az export növekedésére számító, rekord ütemű pénzellátással táplált beruházási kereslet – ez és az energiaárak emelkedése táplálja a növekvő inflációt. A lakossági fogyasztás ugyan az euróövezeti GDP-nek, keresleti oldalon, több mint a felét teszi ki, de a változása szemlátomást nem is befolyásolja a gazdasági növekedést az euróövezetben: az első negyedben 1,4 százalékkal, a másodikban 1,5 százalékkal, a harmadikban 1,6 százalékkal volt több az euróövezet átlagában az egy évvel korábbinál, messze elmaradva a tavalyi utolsó negyedévi, igen szerény 2,1 százalékos éves ütemtől is.

Eközben az euróövezetben a GDP a harmadik negyedévben 0,7 százalékkal volt nagyobb, mint a második negyedévben, és 2,7 százalékkal haladta meg a tavalyi harmadik negyedévit, jeléül annak, hogy a "nem elsőrendű válság" - amelynek közvetlen hatásai lényegében a bankközi piacra korlátozódtak - a harmadik negyedben még nem viselte meg különösebben az euróövezeti gazdaságokat. A beruházások üteme és különösen az export - némi lassulás után a második negyedben - a harmadik negyedévben újra gyorsult.

A második negyedben éves egybevetésben 2,5 százalékkal nőtt átlagosan az euróövezeti országok hazai összterméke, az első negyed 3,2 százalékos és a tavalyi utolsó negyed 3,3 százalékos többlete után. Tavaly egész évben az euróövezetben átlagosan 2,8 százalékos volt a gazdasági növekedés, hatéves rekord ütemű.

MTI Gazdaság

Trichet: az EKB szeptember elején mérlegeli a pénzügyi helyzetet

Az Európai Központi Bank (EKB) augusztus 2-án mérlegelte utoljára a monetáris politikai álláspontját, erre legközelebb szeptember 6-án kerül sor - mondta Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke az Európai Közgazdasági Társaság (EEA) és az Európai Ökonometriai Társaság (ESEM) éves konferenciáján hétfőn Budapesten.

MTI Gazdaság

Trichet: még nem vagyunk a hitelválság végén

A pénzügyi piacok jelenlegi válsága az Európai Központi Bank (EKB) elnöke szerint kiigazítás, amely érezhető kilengéseket okoz. Még nem vagyunk a végén - jelentette ki Jean-Claude Trichet az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi bizottsága előtt.

MTI Gazdaság

Gyengítette a forintot Trichet és az MNB kommentárja

Gyengült a forint a bankközi devizapiacon pénteken, az eurót fél négy tájban 277,50/70 forinton jegyezték, míg csütörtökön délután 275,30/40-en állt az árfolyam. A forint 76 bázisponttal 1,69 százalékra gyengült a plusz/mínusz 15 százalékos ingadozási sáv erős oldalán.

MTI Gazdaság

Trichet: gyorsulhat a növekedés, nem lesz kamatcsökkentés

Az euróövezetben minden bizonnyal szerényen gyorsul a gazdasági növekedés a mostani, második félévben az erős külpiaci kereslet és a nagy vállalati nyereségek hatására, mondta az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Jean-Claude Trichet.