Magyarország a világlistákon: közepesen jó vagy közepesen pocsék?

A Föld országait rangsoroló listáknak se szeri, se száma. Ezeken Magyarország általában a fejlettségének megfelelően viszonylag jó helyen szerepel, de hogy eléri-e a lehetőségeit, azon lehet vitatkozni. Összeállításunkat a világ legnagyobb problémáinak felsorolásával kezdjük, hogy ezeket megsimerve jobban lehessen látni: hol is áll hazánk a többi országhoz viszonyítva egy igen sokdimenziós térben.

Az ENSZ égisze alatt működő Millenium Project keretében a világ vezető kutatói 15 globális kihívást azonosítottak, amelyre meg kellene felelnie az emberiségnek az elfogadható jövő érdekében. Ezek a következők:

1. a fenntartható fejlődés elérhetősége mindenki számára,
2. az ivóvíz elérése mindenkinek konfliktusok nélkül,
3. a növekvő népesség és az erőforrások egyensúlya,
4. a demokrácia terjedése a diktatúrák rovására,
5. a hosszú távú és globális szempontokra érzékeny politikaformálás,
6. a globálisan összeolvadó információs és távközlési technológiák mindenki hasznára való működtetése,
7. az etikus piacgazdaság létrehozása a gazdagok és szegények közötti távolság csökkentésére,
8. az új és újból feltűnő járványok és kórokozók leküzdése,
9. a technológiai eredmények felhasználása a döntési kapacitások fejlesztésére a munka természete és az intézményi működés megváltoztatása érdekében,
10. az etnikai konfliktusok, a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek visszaszorítása
11. a nők helyzetének javítása,
12. a feketegazdaság megfékezése hatékony globális intézményekkel,
13. a növekvő energiaigény biztonságos és hatékony kielégítése,
14. a tudományos és technológiai áttörések gyorsítása az emberi képességek és lehetőségek javítása érdekében,
15. az erkölcsi megfontolások elfogadottá tétele a globális döntésekben.

Hogy a hátteret tovább színesítsük, nézzünk bele az ENSZ kutatói által évente kiadott State of The Future jelentés idei verziójába, amelyben sok egyéb mellett a világról a következő dolgokat lehet olvasni:

A világgazdaság 5,4 százalékkal nőtt 2006-ban, ami pénzben kifejezve 66 ezer milliárd dollárnak felel meg. Eközben a bolygó népessége 1,1 százalékkal gyarapodott, azaz az egy főre jutó bevétel 4,3 százalékkal lett magasabb. Ha ez a fejlődési ütem fennmarad, akkor 2015-ig a szegénységet 2000-hez mérve kevesebb mint a felére lehet csökkenteni. A világban az egyenlőtlenségek ettől még hatalmasak, hiszen a földlakók leggazdagabb 2 százaléka tartja kezében az összes vagyon több mint 50 százalékát, míg a legszegényebb 50 százalék csak a vagyon 1 százalékának a tulajdonosa. Eközben a világ 225 leggazdagabb emberének együttes jövedelme éppen annyi, mint a legszegényebb 2,7 milliárdé, azaz az emberiség 40 százalékáé.

© WHO

Az UNESCO szerint 1970-ben a 15 évesnél idősebb emberek 37 százaléka volt írástudatlan, ami 1999-re 18 százalékra csökkent. Sőt, 1999 és 2004 között azoknak a gyerekeknek a száma, akik elemi iskolai képzés nélkül maradtak, 77millióról 21 millióra csökkent.

Korábban az emberek, ha kimerítették egy terület erőforrásait, máshová költöztek. Ez a taktika manapság már működésképtelen az olyan országokban, mint India vagy Kína, ahol az emberiség 40 százaléka él, s a víz- és a termőföldtartalékok kimerülőben vannak. Húsz éven belül a vízhiány némely területen olyan nagy lesz, hogy miatta 1,8 milliárd ember szánhatja el magát akár tömeges migrációra.

A Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold szerint a természeti katasztrófák által érintett emberek száma tíz év alatt megháromszorozódott, elérte a 2 milliárdot, s a közvetlenül érintettek száma évente meghaladja a 211 milliót.

Ha Moore törvénye érvényesül, 25 éven belül a számítógépek kapacitása eléri az emberi agyét, s további 25 év múlva egyetlen számítógép kapacitása nagyobb lesz, mint az emberiség teljes agykapacitása a Földön. Az IDC piackutató cég jelentése szerint 2007-ben ez emberiség először fog több adatot előállítani, mint amennyit tárolni tud. Már 2006-ban is 161 exabájt (milliárd gigabájt) mennyiségű adatot termeltünk, de a 185 exabájtos tárolókapacitás ezt még fedezte. A multimédia-megosztóknak, az ellenőrzőkameráknak és más eszközöknek köszönhetően 2010-re 998 exabájt (közel 1 zettabájt) adat jön létre, de a tárolókapacitás csak 601 exabájt lesz.

Mindenközben ma több rabszolga van a világon, mint az afrikai rabszolga-kereskedelem csúcspontján. A becslések 12,3 millió és 27 millió közé teszik a számukat, s a többségük ázsiai nő.

A Világbank becslése szerint több mint 1000 milliárd dollárt fizetnek ki minden évben politikai vesztegetésre, amiből 20-40 milliárdot hivatalnokok tesznek zsebre a fejlődő országokban és további 60-80 milliárdot a fejlett országokban. De az erkölcstelen döntések mindinkább napvilágra kerülnek az új médiának, blogoknak, eszközöknek, mobiltelefon-kameráknak és civil szervezeteknek (például a Transparency Internationalnek) köszönhetően.

A Fereedom House jelentése viszont arról szól, hogy az elmúlt 30 évben 46-ról 90-re nőtt a szabad országok száma, s ezek polgárai a Föld lakosságának 46 százalékát adják. Az országok 64 százalékában pedig létezik a képviseleti demokrácia.

Amiben az emberiség ezek alapján az ENSZ szakértői szerint nyerőre áll, az a növekvő várható élettartam, a csökkenő gyermekhalandóság, a csökkenő írástudatlanság, a növekvő egy főre jutó GDP, a mérséklődő számú konfliktus, s az internetezők növekvő száma. Veszni látszik viszont egyelőre a szén-dioxid-kibocsátás mérséklése, a terrorizmus visszaszorítása, a korrupció csökkentése, a globális felmelegedés visszafordítása, a szavazati jogot gyakorlók számának gyorsabb emelése és a munkanélküliség csökkentése.