szerző:
MTI

Egy hónapon belül fél százalékpontos, a második negyedév végéig összesen akár 1,00 százalékpontos magyarországi jegybanki kamatemelés kockázatát valószínűsítette kedden Londonban megjelent előrejelzésében a világ egyik legnagyobb befektetési csoportja, amely szerint az MNB nem a növekedést, hanem saját pénzügypolitikájának hitelességét félti. A Cityben mindazonáltal továbbra sem egyértelmű a magyar monetáris kilátások megítélése.

A JP Morgan szerdai elemzése felfedi, hogy a cég londoni elemzői a minap Budapesten tárgyaltak az MNB Monetáris Tanácsának tagjaival és a jegybank kutatóival, és a ház ennek alapján most már azzal számol, hogy a tanács hétfői ülésének "legvalószínűbb kimenetele" negyed százalékpontos kamatemelés lesz. Az előrejelzés szerint a JP Morgan elemzői nem hiszik, hogy ez "elszigetelt lépés" marad, és azt várják, hogy a következő hónapokban – jó eséllyel már márciusban – "legalább egy" hasonló szigorítás következik. A ház szerint, ha a forint nem erősödik vissza, megvan a kockázata újabb fél százalékpontnyi kamatemelésnek a második negyedévben, 8,50 százalékra.

A JP Morgan londoni elemzői nem tartják valószínűnek, hogy ezeket a szigorításokat az MNB bármikor a közeljövőben visszafordítaná, és most már azt jósolják, hogy az alapkamat nem változik 2008 második felében; a cég eddigi előrejelzése fél százalékpontos kamatcsökkentésről szólt az év végéig.

A JP Morgan nem az egyetlen nagy londoni befektetési ház, amely - korábbi kamatcsökkentési előrejelzését felülvizsgálva - agresszív magyarországi pénzügypolitikai szigorítást vár 2008-ra. A Goldman Sachs (GS) a tavalyi reálkereseti adatok kapcsán kiadott új londoni előrejelzésében megerősítette azt a nemrégiben közzétett jóslatát, hogy már a hétfői monetáris tanácsi ülésen fél százalékpontos kamatemelésről születik döntés. A GS szerint egyrészt "még mindig csak a tavalyi béradatokról van szó", és nem szerepelnek bennük a "sokkal fontosabb" januári új bérmegállapodások, másrészt a forint legutóbbi gyengülése és a "kedvezőtlen inflációs hírek" elhomályosítják "a bérfronton bekövetkezett javulást".

A Goldman Sachs azt várja, hogy az MNB szintén hétfőn megjelenő új inflációs jelentése 3,8 százalékra - vagyis jelentősen a 3 százalékos cél fölé - emeli a 2009-es átlagos inflációról szóló prognózist. A jegybankot aggasztja, hogy az inflációs cél folyamatos túllépése alááshatja hitelességét, áll a Goldman Sachs új előrejelzésében.

A Dresdner Kleinwort szerdai londoni kommentárja szerint a tavalyi béradatok jobbak a vártnál, és a gyenge gazdaság révén csökken a foglalkoztatás, a magyar munkapiac pedig az utóbbi évtized legnagyobb átalakulása előtt áll, ami hosszabb távon javítja az inflációs kilátásokat. E kilátások azonban rövid távon romlanak, és a kockázatok felfelé mutatnak, ezért a ház "hamarosan" kamatemeléssel számol.

A JP Morgan szerdán Londonban kiadott elemzésében – a Goldman Sachshoz hasonlóan – szintén a hitelességi aggodalmakat emeli ki. Az ismertetés szerint a cég elemzőinek budapesti tárgyalásaiból a legvilágosabban az derült ki, hogy az MNB elsősorban hitelességének elvesztésétől tart, mivel az inflációs előrejelzéseket továbbra is egyre magasabbra módosítják, és a jegybank inflációs célja az elmúlt három évben rendre nem teljesült.

Mindemellett a monetáris tanácsi tagok – miközben hisznek abban, hogy a pénzügypolitika kordában tudja tartani a másodlagos inflációs hatásokat – nem hiszik, hogy a kamatemelések érdemben ártanának a gazdasági növekedésnek. E vélekedés mögött elsősorban az a meggondolás áll, hogy a magánszektorbeli hitelfelvételek több mint fele devizaalapú – és még a forintban eladósodó háztartásokat is jórészt érintetlenül hagynák a magasabb rövid távú kamatok -, másrészt a gyenge növekedés fő oka a költségvetési szigorítás és a mezőgazdaság teljesítményének meredek visszaesése, nem pedig a feszes pénzügypolitika, áll a JP Morgan londoni elemzésében.

A forintra spekulatív tényezők hatnak (Oldaltörés)


A ház szerint az MNB illetékesei úgy tartják, hogy a monetáris politika nem sokat tehet a potenciál alatti növekedés lassítására vagy gyorsítására, és nem hiszik azt sem, hogy az erősebb forint érdemi hatással lenne az exportnövekedésre, mivel a munkaköltség és az adóteher sokkal fontosabb meghatározója a versenyképességnek, mint a forintárfolyam.

Az elemzés szerint annak fő oka, hogy a Monetáris Tanács még a mostani forinteladási hullám előtt keményebb alapállásra váltott, az, hogy az ellátási oldali sokkok – különösen az energiahordozók esetében – a korábban gondoltnál nagyobbak és tartósabbak. Az MNB most már elvesztette türelmét e sokkok visszatérő jellege miatt, és előremutató alapállást akar felvenni a másodlagos inflációs hatások kivédésére folytatott küzdelemben.

A gyenge valuta és az emelkedő importált infláció fokozta e szigorítási hajlamot, áll a JP Morgan szerdai londoni elemzésében. A ház szintén azzal számol, hogy az új inflációs jelentésben az MNB emelni fogja előrejelzéseit. A JP Morgan prognózisa szerint az idei átlagos inflációs jóslat 6 százalék körüli szintre emelkedik az eddigi 5 százalékról, a 2009-re szóló pedig 3,5-3,8 százalékra 3 százalékról.
 
A City mindazonáltal erősen megosztott abban a kérdésben, hogy tényleg kell-e Magyarországon pénzügypolitikai szigorítás.

A Merrill Lynch befektetési csoport a magyarországi árfolyam-fejleményekről kiadott minapi – "Kísérlet az MNB sarokba szorítására" című – elemzésében azt írta: a forintra nem a globális hangulat, hanem "spekulatív természetű egyedi tényezők hatnak", és ebben a helyzetben mind a piac, mind a gazdaság szempontjából az "optimálisnál rosszabb megoldás lenne" a kamatemelés.

A Merrill Lynch szerint, ha szükségessé válna a további spekuláció elhárítása, az MNB-nek a kamatemelésen kívül egyéb intézkedések "arzenálja" áll bármikor rendelkezésére; ezek közé tartozik a közvetlen piaci beavatkozás, az árfolyamsáv-paritás eltolása, vagy akár a sáv eltörlése.

Más térségi elemzők is azzal értenek egyet, hogy nincs szükség kamatemelésre. Michal Dybula, a BNP Paribas közép-európai közgazdásza a múlt héten kiadott új inflációs és GDP-adatokat kommentálva azt mondta, hogy a magyar gazdaságra egyre inkább a stagflációs állapot a jellemző, és ebben a környezetben a magyar jegybank részéről most "súlyos pénzügypolitikai hiba lenne" a kamatemelés.

MTI/hvg.hu Gazdaság

Londonban lassuló, de még 7 százalék feletti inflációt várnak

Általában lassuló, de még 7 százalékos, vagy e feletti tizenkét havi inflációt várnak a múlt hónapról, a tavalyi utolsó negyedévről pedig zömmel 1 százalék alatti éves GDP-növekedést jósolnak londoni felzárkózó piaci elemzők a csütörtöki adatközlés előtt. A jegybanki kamatkilátásokról ugyanakkor teljesen eltérőek a vélemények a Cityben.

MTI Gazdaság

Magyar infláció és GDP, londoni kamat-előrejelzések

Londoni elemzői vélemények szerint a gyenge növekedés ellenére – a gyorsuló maginfláció miatt – még mindig nagyobb a magyarországi jegybanki kamatemelés esélye a következő hónapokban, mint a kamatcsökkentésé, egyes szakértők ugyanakkor „a mind nyilvánvalóbb stagflációs környezetben” pénzügypolitikai hibának tartanának egy esetleges szigorítást.