szerző:
hvg.hu

A kamatadó bevezetése óta többeket ért az a meglepetés, hogy néhány hazai pénzintézetnél az örökölt értékpapírok teljes összege után 20 százalék kamatadót is levonnak. A korrekcióra csak azután kerülhet sor, hogy az örökös igazolja az illeték befizetését.

APEH-állásfoglalások
Öröklés útján megszerzett értékpapír és a kamatadó-fizetési kötelezettség

A „túlvont adó” rendezése örökléssel szerzett értékpapírhoz kapcsolódó kamatjövedelem után

Kamatjövedelem meghatározása a tárgyi illetékmentesen örökölt értékpapírokhoz kapcsolódóan
Piroska valamivel több mint egymillió forintot örökölt értékpapír formájában, amit egy már korábban meglévő értékpapír számlára vezettek át. Úgy tűnt, az átvezetés  a legnagyobb rendben lezajlott, mígnem Piroska (aki mellesleg egyik olvasónk) pénzt próbált átutalni az értékpapírszámlájáról a bankszámlájára. Megdöbbenve tapasztalta, hogy az átutalt 20 ezer forint helyett csak 16 ezer érkezett meg. Először azt hitte, valamit elrontott, és véletlenül nem az összeget, hanem az átvezetendő értékpapír-darabszámot adta meg, ezért újra megpróbálta, immár sokkal nagyobb figyelemmel töltve ki a megbízást. Az átutalt összeg 20 százaléka ismét „eltűnt”.

Piroska azonnal telefonos ügyintézőhöz fordult. Kérdésére azt a választ kapta, hogy a levont 20 százalék a kamatadó. Olvasónk még mindig úgy gondolta, hogy véletlenül vonták le tőle a kamatadót, ezért felkereste az illetékes bankfiókját, ahol az egyik ügyintéző arról tájékoztatta, hogy ha valaki értékpapírt örököl, akkor annak a bekerülési értékét a bank nullának veszi. Mivel nem fizetett érte, így az nyereségnek számít, amely után kamatadót kell fizetnie, amit a teljes összeg után vonnak le és csak a visszaváltáskor jelenik meg a számlán.

Hasonlóan járt egy másik olvasónk is. Dóra két testvérével együtt örökölt értékpapírt, amelyet úgy tudtak átvenni, hogy mindegyiküknek bankszámlát kellett nyitnia a pénzintézetnél. Az örökösök emiatt azt kérték a banktól, hogy a jogerős közjegyzői hagyatéki végzés alapján osszák meg közöttük az örökséget egyharmad-egyharmad arányban. Mivel a testvérek külföldön élnek, kinti bankban akarták a tőkét elhelyezni, és úgy döntöttek, hogy kérik az értékpapírok eladását. Ennél a banknál is úgy tájékoztatták a testvéreket, hogy az örökölt összeg teljes egészéből, azaz a kamatokkal növelt összegből a pénzintézetnek vissza kell tartania a 20 százalék kamatadót. Ezt az összeget azonban visszautalja a bank, miután az illetéket befizették és igazolták az örökösök.

A fenti esetek nem egyediek, az általunk megismert történetek alapján három bankról biztosan tudjuk, hogy a fent említetthez hasonló módon járnak el. A visszatartott összeg esetenként több millió forintra rúghat (Dóráék esetében például közel 6 millió forintot tart vissza a bank). Az érintettek mind azt firtatják, hogy jogosan tartják-e vissza a 20 százalék kamatadót a bankok az örökölt értékpapírok teljes értékéből, hiszen az örökölt vagyon után örökösödési illetéket (10-12 százalék) kötelesek fizetni, így azt a törvény szerint nem lehetne egyéb adóval sújtani.

Az érintettek azzal érvelnek, hogy kamatadót csak a kamatjövedelem után, és semmi esetre sem a teljes örökölt összeg után kellene megfizetniük. A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény 2006. szeptember 1-től hatályos módosítása szerint (65. § 1. bek. b. pont) azonban kamatjövedelemnek minősül az értékpapír esetében beváltáskor, visszaváltáskor, átruházáskor elért bevételből az árfolyamnyereségre irányuló rendelkezések szerint megállapított rész. A kamatjövedelem megállapításánál a bevételből levonható a megszerzésre fordított összeg és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek (így a megfizetett illeték is), ezért az ezen felüli rész tekinthető kamatjövedelemnek. Öröklés esetén az értékpapír szerzési értéke (megszerzésre fordított összeg) az az összeg, amely után az örökös illetéket fizetett, tehát ez az illeték alapja. Ez alapján pedig forrásaink úgy vélik, jogtalanul járnak el a bankok, amikor levonják tőlük a 20 százalék kamatadót.

A bankok eljárási módja (Oldaltörés)

Örökség mínusz kamatadó
© Marton Szilvia
A szerkesztőségünkbe eljuttatott történetekben szereplő pénzintézetek ugyanakkor kategorikusan kijelentették, hogy az örökölt értékpapírok után fizetett kamatadó esetében a pénzintézetre és az ügyfélre nézve az szja és az adózás rendjéről szóló (Art.) törvény az irányadó.

A bankok véleménye szerint az értékpapír piaci értékének 100 százaléka abban az esetben szolgálhat a kamatadó alapjául, ha az örökös a hagyatékot átadó végzés birtokában, de még az APEH illeték mértékét megállapító határozatának kézhezvétele előtt akarja értékesíteni az értékpapírt. Az adóhatóságtól kapott információ szerint ez utóbbiban szerepel ugyanis pontosan a fizetendő illeték összege.

Az OTP Bank a hvg.hu-nak adott válaszában hangsúlyozta, hogy a szja-törvény az örökösödési adótól függetlenül, a befektetési szolgáltatóknak, mint kifizetőknek, kötelezően előírja, hogy a kamatadó hatálya alá tartozó értékpapírok (pl. állampapírok, nyíltvégű és folyamatos forgalmazású befektetési jegyek, stb.) értékesítéséből származó jövedelem esetében állapítsák meg és vonják le a kamatadót. Az árfolyamnyereség-adó hatálya alá tartozó értékpapírok (pl. tőzsdei részvények és tőzsdei befektetési jegyek stb.) tőzsdei eladásából származó bevételről pedig adatot kell szolgáltatnia az adóhatóságnak.

Tekintettel arra, hogy a kamatadót a kifizetők levonják, a magánszemélynek azt már nem kell az adóbevallásában bevallania és szerepeltetnie. Az elért árfolyamnyereséget és az azt terhelő árfolyamnyereség-adót viszont nem a kifizető állapítja meg és vonja le, az az adózó feladata. Természetesen mind a kamatadó, mind az árfolyamnyereség-adó csak az elért bevételt, nyereséget, hozamot terheli, így mindkét adónem kizárólag az örökölt értékpapírok eladása után – az értékpapír típusától függően – merülhet fel – hangsúlyozta az OTP a válaszában. 

Amennyiben viszont a kamatadó hatálya alá tartozó értékpapír (pl. állampapír, folyamatos forgalmazású OTP Alap) örökléséről van szó, a banknak a kötelessége kiszámítania és levonnia a kamatadót. Az OTP az adóalap megállapításakor az örökséget mindaddig ingyenes szerzésnek veszi, amíg az örökös nem fizeti meg az örökösödési illetéket, és nem igazolja azt az illetékhivatal által kiállított fizetési meghagyás és az illeték megfizetését bizonyító postai csekkszelvény bemutatásával. Ezért – a többi fent említett bankhoz hasonlóan – az örökölt értékpapírok bekerülési értékét nulla forintban határozza meg, így az örökös hozama (kamatadó alapja) az eladott értékpapír teljes ellenértéke. A bank így a teljes összeg után állapítja meg és vonja le a 20 százalék kamatadót, amit elszámol az adóhatósággal.

Jogos a kamatadó levonása? (Oldaltörés)


A túlvont adót a bankoknak kell korrigálni
© Végel Dániel
Az illeték befizetéséről szóló igazolás bemutatása után viszont a banknak önellenőrzés során korrigálnia kell a túlvont adót és az illetékalap, valamint az illeték összegére jutó kamatadót az ügyfélnek visszafizeti – közölték a  bankok a hvg.hu kérdésére.

Ha az örökös csak azt követően kéri az értékpapírok eladását, hogy kézhez kapta az adóhivatal határozatát és igazolta a befizetett illetéket, a bank a kamatadó alapját az örökös által igazolt bekerülési árhoz viszonyítva állapítja meg. Így a bank a kamatadót csak az eladott értékpapír ellenértéke és a tényleges bekerülési ár különbségére vonja le.

A Raiffeisen Bank illetékesei közleményükben megemlítették, hogy a megörökölt értékpapírok után fizetett kamatadó problémáját 2007 októberében jelezték a Magyar Bankszövetségnek. Mivel a kérdés az egész magyar bankrendszert érintheti, bankszövetség a Pénzügyminisztériumhoz fordult, hogy adjon iránymutatást az alkalmazandó joggyakorlatra. Ennek eredményeként a tárca és az APEH az elmúlt hónapokban több közleményt tett közzé, a Raiffeisen Bank ezek alapján jár el.

Az eljárás az adóhivatal szerint is jogszerű: a bankok a kamatadót csak az elidegenített, azaz az eladott vagy beváltott értékpapírok után vonnak le. Az szja-fizetési kötelezettség csak akkor lép be, amikor az örökös elidegeníti az értékpapírt. Ilyen értelemben pedig nem történik dupla adólevonás – tájékoztatta lapunkat az adóhivatal. Az értékpapír elidegenítése pedig szinte kizáró oka lehet az öröklés utáni részletfizetésnek is, hiszen részletfizetési könnyítést általában anyagi nehézségekkel küzdőknek szoktak adni, ebben az esetben pedig ez az indok nagy valószínűséggel nem áll fenn – tudtuk meg az adóhivataltól.

Piroska ügyvédje, Boda Anikó viszont úgy gondolja, hogy az illetékhivatal felé fennálló fizetési kötelezettséget nem lehet összekapcsolni a kamatadó érvényesítésével. A két dolog teljesen különálló intézmény. Az ügyvédnő úgy véli, hogy a kamatjövedelem fogalmát – egyebek mellett az szja törvény is – pontosan meghatározza. Véleménye szerint teljesen téves az a megközelítés, amely az illeték megfizetéséhez köti a kamatadó érvényesítését. Az örökölt értékpapírok bekerülési ára (a szerzési érték) nem nulla forint, hanem a hagyatékátadó végzésben meghatározott összeg (az illeték alapja).

Bár a bankok a túlvont kamatadó korrekcióját visszafizetik az ügyfeleknek, több, általunk megkérdezett jogász úgy véli, hogy a pénzintézetek nem jogosultak összevonni az illetékfizetési kötelezettséget a kamatadó levonásával. Marosi Andrea, az Adózóna szakértője lehetségesnek tartotta, hogy a bíró joggyakorlat fogja majd eldönteni, miként is kell eljárni az ilyen ügyekben.

hvg.hu Vállalkozás

Örökösödési illeték: mikor nem kell fizetni?

Mi lesz az evás bt-vel végelszámolás után? Mennyi adót kell fizetni életbiztosítás eseti díja után? Önkormányzati lakás értékesítése után mennyi adót kell fizetni? Adóköteles-e a lakóingatlanra kötött életjáradéki szerződés? Elhunyt hozzátartozó folyószámlájáról utalt pénz után kell-e örökösödési illetéket és adót fizetni?