szerző:
hvg.hu

Draskovics Tibor szerint a korrupció elleni küzdelemben fordulóponthoz közeledik az ország: a társadalomban nő a morális igény, az üzleti szféra felől egyre nagyobb a nyomás a korrupció elleni fellépés iránt, a politikai erőkben pedig egyre nagyobb a tenni akarás ezen a téren. Kovács Árpád szerint a korrupció elleni hatásos fellépés érdekében egy együttműködésen alapuló, eddigiektől eltérő gondolkodásmódot megkívánó projektet dolgoztak ki.

A korrupció visszaszorítása nagyon hosszú és komoly feladata, de ennek a három dolognak az együttállása kedvező helyzetet teremt és ilyen körülmények között jó esély van a sikerre – vélekedett Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter az Állami Számvevőszéken a korrupció elleni küzdelemről rendezett konferencián. Ebben az esetben a siker azt jelenti, hogy hosszú, következetes erőfeszítések után néhány év múlva Magyarország korrupciós fertőzöttsége lényegesen csökkenhet – mondta.

Draskovics Tibor szerint a korrupció elleni tanács jó javaslatokat állított össze, amelyeket rövid konzultáció után kíván a kormány elé terjeszteni. A konzultációba állami és nem állami szervezeteket is be kíván vonni, mivel - mint mondta – a kormány ebben a törekvésében egyedül nem lehet sikeres, hiszen a korrupció visszaszorítása a társadalmi attitűdök megváltozásával lehetséges.

A civil szféra mellett az üzleti életből származó kezdeményezéseket is figyelemre méltónak tartotta a miniszter, amelyek elsősorban üzleti, versenyképességi szempontból születnek. Draskovics Tibor szerint véget kellene vetni annak, hogy Magyarországon következmények nélkül lehet normákat, törvényeket, szabályokat megsérteni.

A jó kezdeményezések közé sorolta a kormány antikorrupciós fellépését: egyebek között a költségvetési intézményeknél a könyvvizsgálók alkalmazását, a közpénzügyi és a pártfinanszírozási törvényjavaslatot. Ez utóbbi elfogadása viszont véleménye szerint lényegében az ellenzék politikai elhatározásától függ, hiszen kétharmados törvényről van szó.

Báger Gusztáv, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) főigazgatója a konferencián elmondta, hogy a korrupció visszaszorításáról szóló stratégiai programot egy elnyert uniós pályázat keretén belül, a holland számvevőszék segítségével dolgozták ki. Mint mondta, a cselekvési program egy újfajta megközelítést követ. Több nemzetközi vizsgálat is rámutatott arra, hogy az agresszív szabálykövetés kikényszerítésével szemben a prevenciós módszerek sokkal hatékonyabban működnek. Ezért a kormánynak is lejuttatott javaslataik is inkább a pozitív szemléletű, úgynevezett integritási szemléletet helyezi középpontba.

Báger Gusztáv a két szemléletet összehasonlítva elmondta, hogy míg a szabálykövetési szemlélet elsősorban szabályokra, törvényekre épül és kemény irányítási módszereket használ, addig az integritási szemlélet alapelvekre – normákra, értékekre – épül és alapvetően puha irányítási módszereket (kultúra, vezetőség hozzáállása) használ. Míg az előbbi módszernél a középpontban a szabálysértések megelőzése áll, addig az utóbbi módszer a helyes magatartás kialakítására összpontosít a megelőzés érdekében.

Stratégiai javaslatok (Oldaltörés)


A stratégiai javaslatok között olyanok szerepelnek, mint a nagyobb hangsúly helyezése a tisztességes, etikus közhivatali magatartás normáinak kidolgozására, és a szervezeti kultúra fejlesztésére, a költségvetési intézmények kulcsszerepe a korrupció megelőzésében és kiszűrésében és a korrupciós kockázatok módszeres értékelése és az erre épített prevenciókra fordított nagyobb figyelem. Báger Gusztáv elmondta, hogy javaslataik között szerepel még az is, hogy készüljön olyan korrupciós kockázati térkép, amely azonosítja a magas kockázatú területek helyét, típusát és természetét a magyar közszférában. A korrupció ellenes küzdelem nem állhat meg a közintézmények falainál, az üzleti szférában is alkalmazni kell a megfelelően adaptált módszereket, különös tekintettel a magán- és a közszféra találkozásnál – emelte ki az ÁSZ főigazgatója.

A javaslatok között szerepel egyebek között még a korrupció ellenes szabályok konzisztens keretbe foglalása, egy magatartási kódex összeállítása politikusok, köztisztviselők számára, a még elfogadható ajándékok értékhatárának meghatározása, illetve a feddhetetlen magatartást tanúsító okiratok körének szélesítése is.
Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke záró előadásában arról beszélt, hogy az elmúlt évek kormányai a korrupció visszaszorítása érdekében már próbálkoztak bürokratikus, üzleti típusú módszerrel, az agresszív tiltásra alapozott szabályozással, de mindeddig sikertelenül. Most egy együttműködésen alapuló projektet dolgoztak ki, amelyhez viszont a gondolkodásmód átalakítását próbálják meghonosítani.

Nem csak üldözni kell a korrupciót, hanem mindenek előtt arra kell törekedni, hogy maga az intézményrendszer stabilan és feddhetetlenül működjön, ami viszont etikusságot, elhivatottságot, ügyintézési rutint feltételez és emellett az intézményi felelősség is fontos szerepet kap – hangsúlyozta Kovács Árpád.

Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a korrupciós esetek száma nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ország korrupciós minősítése rossz, mivel a tisztulási folyamat során a korábban rejtve maradt ügyek is napvilágra kerülnek. Végül emlékeztetett rá, hogy a korrupció elleni küzdelemnek is vannak korrupciós kockázatai.
MTI Itthon

Korrupt államban élünk?

Valamelyest javult a korrupció megítélése Magyarországon. Míg 2004-ben 27 százalék tartotta a kenőpénzt az élet természetes részének, 2006-ra ez 23 százalékra csökkent - mondta Kozák Ákos, a Gfk Hungária Piackutató Intézet igazgatója.

MTI Világ

ENSZ-értekezlet a korrupció ellen

Több mint száz ország részvételével értekezletet rendez a héten Bali szigetén az ENSZ, a korrupció elleni küzdelem tapasztalatairól. A tanácskozáson azok az országok vesznek részt, amelyek ratifikálták az ENSZ korrupció-ellenes konvencióját.

MTI Itthon

Magyarország idén kicsit kevésbé korrupt

Magyarország - Ciprussal "holtversenyben" - a 39-40. helyen áll a Transparency International (TI) szerdán Berlinben közzétett éves korrupciós listáján, jobb helyet foglal el a tavalyi listához képest. A TI korrupció érzékelési indexén viszont hazánk az 5,3-as pontszámmal az előző évekhez képeset szinte azonos eredményt ért el.

hvg.hu Vélemény

Közepesen korrupt ország vagyunk

A Transparency International (TI) 2007-es korrupció-érzékelési indexe (CPI) szerint Magyarország Európa közepesen korrupt országai közé tartozik, a közép-európai régió országainak többségénél kevésbé korrupt. A TI Magyarország a párt- és kampányfinanszírozás, a közbeszerzési szabályok rendezetlenségének veszélyeire figyemeztet.

MTI Itthon

A politikai elit korrupt és nem szavahihető

A választók többsége korruptnak és szavahihetetlennek tartja a politikusokat, Gyurcsány Ferencnek és Orbán Viktor azonban még sincs alternatívája - a Political Capital és a Capital Research közvélemény-kutatása szerint.