A táv- és mobilmunkahelyek elterjedése jelentősen hozzájárulhatna a gazdaság modernizációjához és az ország versenyképességének javításához - áll az MTA Szervezet- és Munkaszociológiai Műhelye által nemrégiben elkészített tanulmányban. A kutatás szerint ezen a téren eddig nagy áttörés nem történt, amelynek egyik oka az, hogy rossz alapokon nyugszik a támogatás rendszere. Ezt a véleményt a szaktárca nem osztja.

Munkaszociológiai Műhely kutatói arra figyelmeztetnek, hogy a közvetlen tőkebefektetésekre (FDI) alapozott gazdasági fejlődés tartalékai kezdenek kimerülni és a további modernizációhoz új fejlődési pályára kellene állítani a gazdaságot. A tőkevonzó képesség javítása és a versenyképességünk növelése érdekében az olyan tényezők, mint többek között a munkabérterhek csökkentése, az adórendszer átalakítása vagy esetleg a befektetők szempontjából vonzónak ható támogatási rendszerek mellett más innovatív módszerek bevonására is szükség van.

Távmunkában az utolsók között
© sxc.hu
Az egyik ilyen eszköz lehetne a rugalmas munkaszervezetek kialakulásának ösztönzése és ennek nyomán a mobil- és távmunkahelyek elterjedése. Ez utóbbiak létrehozására az utóbbi évtizedben több ösztönző program is indult, nagy áttörés azonban nem következett be. A kormány által indított programok ugyanis elhibázottak, a támogatás rossz alapokon nyugszik és téves elképzeléseken alapul – hívta fel a figyelmet a közelmúltban megrendezett Outsourcing konferencián elhangzott előadásában Makó Csaba, a Magyar Tudományos Akadémi (MTA) a Szociológiai Kutatóintézetének kutatási igazgatója.

A fent említett tanulmány szerint a munkafolyamatszintű, munkaszervezeteket érintő változásokra több figyelmet kellene fordítani. A táv- és a mobilmunkahelyek elterjedését elősegítő tanuló illetve rugalmas munkaszervezetek ugyanis a gazdasági fejlődés szempontjából egyáltalán nem elhanyagolhatóak. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a szervezeti innovációk alacsony szintje hosszú távon veszélyeztetheti a magyar gazdaság és társadalom átalakulásának sikerességét, az ország versenyképességet és ezen keresztül a foglalkoztathatóság szintjének fenntartását illetve javítását.

Az elmúlt tíz évben Magyarországon tíz nagyobb, távmunkás munkahelyek létrehozását célzó program indult, amely az e fajta foglalkoztatás népszerűsítése mellett a foglalkoztatás javítását is szolgálta volna. Ezek hatékonyságáról azonban nem minden esetben lehetett információt találni. A kutatók a tízből hat esetben találtak megbízható adatokat, melyek szerint valamivel több mint 3,4 milliárd forint felhasználásával 4613 távmunkahely jött létre.

Ezek az eredmények a nemzetközi rangsorban azonban nagyon kevésnek bizonyulnak annak ellenére is, hogy a távmunka sehol a világon nem tudott megfelelni a vele szemben támasztott jórészt túlzó és illuzórikus elvárásoknak. A Makó Csaba által vezetett Szervezet- és Munkaszociológiai Műhely kutatása szerint a rendelkezésre álló távmunkát mérő nemzetközi és magyarországi adatok azt mutatják, hogy a távmunka esetében Magyarország a 25 európai uniós tagállam közül a 24. helyen áll, a távmunkánál valamivel tágabb értelmezésű mobil munkavégzés tekintetében pedig az utolsó (25-ik) helyen, messze lemaradva az egyébként szintén gyengén teljesítő, 24. helyen álló Észtország mögött.

A tanulmány szerint a nemzetközi tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a versenyképesség javításában kiemelten fontos szerepe van az úgynevezett tanuló-innovatív szervezeteknek, amelyekre elsősorban a rugalmas munkaidő és a távmunka a jellemző. (Több nemzetközi tanulmány is rámutatott arra, hogy például az Európai Unió gazdaságainak lemaradása az USA vagy Japán mögött a közhiedelemmel szemben egyáltalán nem a magasabb szintű technológiai, hanem az úgynevezett nem-technológiai (szervezeti, piaci stb.) innovációk hiányára vezethető vissza.)


Rossz alapokra helyezett támogatás? (Oldaltörés)


A távmunka eddigi lassú elterjedéséhez Magyarországon több tényező együttes hatása járult hozzá. Egyrészt az informatikai ismeretek lassú terjedése, a munkavállalók és munkáltatók konzervatív szemlélete, a tájékozatlanság és a munkajogi szabályok ismeretének hiánya. Ráadásul az állam sem találta meg a helyét a távmunka támogatásában, illetve a távmunka-foglalkoztatás ösztönzésében - állítja a tanulmány.

A támogatás rendszerét rossz alapokra helyezték a mindenkori kormányok. Egyrészt, mert a távmunkát támogató programok egyáltalán nem azokat a célcsoportokat célozzák, amelyek jellemzően ilyen alkalmazásban dolgoznának, másrészt az MTA kutatói szerint a távmunkát nem önmagában kellene kezelni – ahogy általában a támogatást célzó programok teszik –, hanem a vállalaton belüli munkaerő- és tudásfelhasználás különböző jellemzőivel együtt.

A távmunka-programok rossz célcsoportot céloznak meg.
© Müller Judit
A hazai és nemzetközi adatokból a kutatók azt szűrték le, hogy a távmunkában foglalkoztatottak nem elsősorban a hátrányos helyzetűek közül kerülnek ki, hanem többnyire a minden szempontból előnyös helyzetben lévők közül: jellemzően budapesti, magasan kvalifikált munkaerőről van szó, amely az úgynevezett tudásmunkásoknak (knowledge workers) is az elitje. Ehhez képest a távmunkát támogató programok az ösztönzést jellemzően megpróbálják összekapcsolni valamilyen hátrányos foglalkoztatás- vagy szociálpolitikai helyzettel. Vagyis a megcélzott célcsoportok általában a megváltozott munkaképességűek vagy gyermeküket otthon nevelők, roma származásúak, 45 éven felüliek, hátrányos munkaerőpiaci térségben élők, munkanélküliek, pályakezdők stb.

A kutatók azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a távmunka elsősorban nem a szociálpolitika eszközrendszerének a része és megvannak azok a sajátosságai, amelyek eleve megkérdőjelezik ezeknek a szempontoknak az érvényesíthetőségét. A távmunka végzéséhez viszonylag nagy önfegyelemre és nem utolsósorban fejlett munkakultúrára, munkamorálra van szükség, ezért a tanulmány szerint joggal feltételezhető, hogy a munkából hosszabb-rövidebb időre kiesett regisztrált munkanélküliek vagy munkatapasztalatot nem szerzett pályakezdők nem éppen a legideálisabbak az ilyen jellegű munkavégzésre. Továbbá a távmunka végzéséhez az otthon dolgozók esetében különösen fontos a nyugodt munkakörnyezet kialakítása is, ami miatt viszont az sem valószínű, hogy a 10 évesnél fiatalabb gyermeküket otthon nevelők jó célcsoportnak tekinthetőek.

Javaslatok és vélemények (Oldaltörés)


A távmunka itthon bizalmi jellegű állás
© Fazekas István
A magyar támogatási rendszer ezidáig valóban nem azt a réteget célozta, amely jellemzően részt vesz a távmunkában és az elmúlt években jelentősen nem is lendítette fel az ilyen jellegű munkavégzést – mondta el a hvg.hu kérdésére Forgács Tamás, a Magyar Távmunka Szövetség elnöke –, de az mindenképpen értékelendő a minisztérium részéről, hogy megpróbálja támogatni. Mindezek mellett viszont azt is figyelembe kell venni, hogy a tárca keze bizonyos szempontból meg van kötve – jegyezte meg Forgács Tamás. A helyzet pikantériáját leginkább az adja, hogy míg a minisztérium az új munkahelyek létrehozását és a bizonyos szempontból hátrányos helyzetűek munkaerőpiacra történő bevonását tudja támogatni, addig itthon a távmunka egy bizalmi jellegű állás, amelyet azon munkavállalók számára tesznek lehetővé, akik már bizonyították alkalmasságukat. Vagyis kevés az esélye annak, hogy egy újonnan felvett munkaerőt azonnal távmunkában alkalmazzanak a cégek.


Déri Tamás, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium vezető tanácsosa ezzel szemben nem osztja azt a véleményt, miszerint a távmunka-programok nem a megfelelő célcsoportokat céloznák meg, bár elmondása szerint is a távolról dolgozók nagy része általában titkárnői, fordítói, gépelői, szervezői, adatbáziskezelői munkát lát el – vagyis olyan munkákat, amelyek azért valamilyen munkatapasztalatot már feltételeznek. Déri Tamás szerint ezek a programok a foglalkoztathatóságot javítják. A jelenleg inaktív munkaerő egy része azért munkanélküli, mert hátrányos helyzetben él és ezen társadalmi csoportok munkához jutásának esélye jelentősen növekedhet az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásával. Ugyanakkor a távmunkában dolgozók további tapasztalatokat is szerezhetnek (pl. bővíthetik a számítógépes ismereteiket), amellyel egyben javíthatják a későbbi elhelyezkedési esélyeiket is.

Igaz a kormány – korábbi sajtóhírek szerint – az elkövetkezendő hat évben uniós támogatással további 5,5 milliárd forintot szeretne fordítani a távmunka népszerűsítésére, ezt a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint az eddigi programokhoz hasonló koncepció alapján tenné.

A távmunka elterjedésének akadályát Déri Tamás a szemléletbeli problémákban látja leginkább, ezért szerinte ahhoz, hogy ezek a foglalkoztatási formák beépüljenek a köztudatba, a már elindított programokhoz hasonló, pozitív példákat felmutató pilot projektekre van szükség. A szemléletváltás elősegítése érdekében a támogatásokkal is a mobil foglalkoztatás melletti elkötelezettségre próbálják a munkáltatókat rávenni. Ez azonban új munkaerő felvétele esetében nem könnyű, a távoli helyről történő foglalkoztatás bizalmi jellege miatt. Mindezek ellenére a pályázatokból leszűrt tapasztalatok azt mutatják – mondta Déri Tamás –, hogy az így létrehozott távmunkahelyek fele kerül ki a már meglévő munkahelyből és a fele új munkaerő felvételéből. Továbbá kiemelte, hogy egy, a tárca által készített, három évet felölelő, a pályázói kört vizsgáló felmérése szerint a résztvevő szervezetek egyharmadánál nőtt a foglalkoztatottság.

Az MTA kutatói viszont úgy vélik, hogy a hatékonyabb ösztönzés érdekében az eddigieknél reálisabban kellene felmérni a távmunka lehetőségeit. Ahhoz, hogy pontosabban lehessen látni a vállalatok és intézmények szintjén jelentkező versenyképességet érintő lemaradásunk szerkezetét, illetve az ezen a téren jelentkező erősségeinket, a foglalkoztatáspolitikai döntéshozóknak egyrészt el kellene készíttetnie az ország munkaszervezeti paradigma-térképét. Másrészt, a kutatók úgy vélik, a további kormányzati programoknak a távmunka mellett a munkaszervezet és munkakultúra fejlesztésének tágabb kérdéskörére is koncentrálniuk kellene. Ugyanis, ha ezen a területen sikerül átütő eredményeket elérni, az előbb-utóbb növeli a távmunka iránti keresletet is, ráadásul további versenyképesség-javító folyamatokat indíthat el az eddig meglehetősen elhanyagolt kis és közepes vállalkozások szintjén is.

Szabó Zsuzsanna

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
MTI Karrier

Távmunka: a programiroda felkavarja az állóvizet?

Az Európai Unió támogatásával két héten belül a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalnál feláll egy olyan programiroda, amely a magyarországi távmunka fellendítését hivatott elősegíteni - mondta Székely Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára.

MTI Karrier

Távmunka-program 2010-ig: 12 milliárd forint a bérköltségre

A távmunka és a rugalmas foglalkoztatás mintegy 40 ezer ember számára biztosít munkalehetőséget, ezen túlmenően kezeli a legfontosabb munkaerő-piaci egyenlőtlenségeket - mondta Simon Gábor, az MSZP-frakció esélyegyenlőségi, foglalkoztatási és civil ügyek munkacsoportjának vezetője.