szerző:
HVG

Ötévnyi előkészület után elölről kezdheti uniós hulladékgazdálkodási pályázatát 168 település, Várpalota ugyanis nem fogadja be annak tervezett fő elemét, a szemétégetőt.

HVG
Felborulhat a korábbi kényes egyensúly, valamint az ahhoz elvezető háttéralkuk sorozata, ha a 2006-os önkormányzati választások után megalakult várpalotai képviselő-testület továbbra is kitart hulladékégetés-ellenes politikája mellett. A szocialista-liberális vezetésű grémiumot váltó jobboldali többség 2006 decemberében változtatási tilalmat rendelt el ugyanis az inotai erőmű területére, ahol a társulás szemetét elégetnék. Ezzel hosszas pereskedés veheti kezdetét, már amennyiben újra kell írni az uniós pályázatot.

Az eredeti nagyszabású elképzelés szerint a 168 településből álló Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás nemcsak lerakással, hanem a szemét energetikai hasznosításával, azaz égetéssel ártalmatlanítaná a nem hasznosítható hulladékokat. Most azonban ez az elképzelés a helyi ellenállás miatt a pályázat beadásáig sem juthat el. Pedig a települések egymásra vannak utalva, mivel az uniós irányelvek alapján egy-egy önkormányzatnak önmagában nincs esélye támogatásra. De ha legalább 100 ezer lakos szemetét gyűjtő régió pályázik, akkor úgynevezett komplex fejlesztést hajthat végre a brüsszeli pénz (a 2007-2008-as keretből például több mint 70 milliárd forint) felhasználásával. A helyhatóságok ebből rekultiválhatják szigeteletlen, legkésőbb 2009 júliusa után kötelezően bezárandó lerakóikat, újakat alakíthatnak ki, eszközöket szerezhetnek be a szelektív és a hagyományos gyűjtéshez, komposztáláshoz, s égetőműveket építhetnek. Utóbbi megoldást Budapesten kívül eddig egyikük sem választotta, jóllehet Európa-szerte közel ötszáz olyan égetőmű üzemel, amely kommunális hulladékot semmisít meg.

Az új összetételű várpalotai képviselő-testület az égetőmű megakadályozására a városrendezés eszközéhez nyúlt, s szinte azonnal nekilátott a többéves előkészület után 2006 márciusában elfogadott rendezési terv felülvizsgálatának. Tavaly októberben főépítészt váltott, s határozatban rögzítette, hogy szükségesnek tartja az addigra már harminc pontban módosított terv további korrekcióját. E munka elvégeztéig pedig marad a változtatási tilalom. Így a zöld hatóságnak tavaly el kellett utasítania a tervezett, évi 100 ezer tonna kapacitású hulladékégetőre beadott egységes környezethasználati engedélykérelmet, kötötte ugyanis a várpalotai építéshatóság állásfoglalása.

"A települések testületi döntéssel csatlakoztak a 2003 szeptemberében a polgármesterek által aláírt konzorciális szerződéshez. Várpalotán népszavazást is tartottak róla, és 2005 márciusában aláírták, hogy belépnek a konzorciumba, amely 2006 szeptemberében társulássá alakult. A város vezetői pontosan tudták, mi a terv, ha most mégsem fogadják be az égetőt, a társulás elnöke jogi útra terelheti az ügyet. A kárpótlási igény akár több milliárd forintra is rúghat" - mondta a HVG-nek Farkas Endre, a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás irodavezetője. A csatlakozott önkormányzatoknak nem csupán az a káruk, hogy át kellene tervezni a beruházásokat - akár máshol létesülne égető, akár új lerakót hoznának létre -, illetve az amúgy is felülvizsgálat alatt álló, beadásra váró pályázati dokumentumokat. Az előkészítésre Farkas szerint közel 700 millió forintot költöttek - ebből 190 millió forint vissza nem térítendő támogatás volt -, ám ennél is nagyobb érvágás lehet, hogy be kell zárni a régi lerakókat, így messzebbre kell vinni a szemetet, ami a szolgáltatást is jócskán megdrágítja.

Bár Németh Árpád (Fidesz-KDNP) várpalotai polgármester választási programjának nem volt része az égető elutasítása, véleményét minden fórumon világossá tette. "Ha a heiligenkreuzi szemétégető a hivatalos magyar álláspont szerint nem kívánatos, akkor nálunk miért támogatna bárki egy hasonló létesítményt?" - fejtegette a polgármester. "Ha hét éve nem zárták volna be Inotán a szenes erőművet, hanem azonnal hulladéktüzelésre állnak át, tán fel sem tűnt volna. De most már szeretnénk élvezni a pernye- és koszmentes levegőt, és a város eddig rejtve maradt értékeit fejleszteni, kellemes lakóhellyé tenni, több zöldövezetet kialakítani" - érvelt az elutasítás mellett. Sajátos módon ezekbe a tervekbe a városvezetés a társulás forrásait is bevonná: többször tárgyalt azokról az útfelújítási, energetikai és zöldfelület-növelő beruházásokról, amelyekkel a többi önkormányzat az égető várpalotai befogadását ellentételezné. "Ha netán mégsem tudnánk megakadályozni az égetést, legalább tegyünk szert kompenzációra" - magyarázta.

Baljós előjelek már korábban is kísérték a tervezett beruházást. Várpalota korábban a veszprémi központú hulladékgazdálkodási konzorcium tagja volt, ahonnan 2004-ben lépett át a közép-Duna-vidékibe. Az inotai részönkormányzat elnöke, Sajtos János - aki akkor is, most is a képviselő-testület tagja, függetlenként - 2004 októberében még helyi népszavazás kiírását is kiharcolta, amelyben Inota elszakadásáról lehetett volna dönteni az akkor égetőpárti Várpalotától. Ezen a voksoláson egy tizedszázaléknyi hiányzott az érvényességhez, a 2005. februári népszavazás pedig mindössze a városlakók 18 százalékát mozgatta meg. Utóbbin a képviselő-testület a regionális konzorciumváltás megerősítését kérte, vagyis - kimondatlanul - az égetőmű támogatását. A lappangó feszültséget jelzik az inotai szemétégető elleni tüntetések is - legutóbb tavaly szeptemberben, amikor félpályás útlezárással tiltakoztak. Az ellenzők hivatkozhatnak a zöld hatóság elutasító határozatába rejtett bírálatra is: e szerint "bizonytalan az egyes (füstgáztisztító) leválasztó egységek hatásfokának a megítélése. (...) A hatásfok két, egymástól eltérő adatsorral szerepel", továbbá hiányos az információ a dioxin-határérték betarthatóságáról is.

Az időközben megváltozott jogszabályok miatt az égetőművet a lakóépületektől távolabb kellene elhelyezni, s az uniós pályázat eredményességéhez más változtatásokra is szükség van. Jelenleg ugyanis a leendő regionális hulladékgazdálkodási rendszer területébe a nem csatlakozó települések "fehér foltjai" ékelődnek, másokat csak a szomszédos régiókon keresztül lehetne elérni (lásd térképünket a 78. oldalon). Brüsszel viszont egységesen lefedett területeket preferál, így a várpalotai lázadástól függetlenül is van mit átdolgozni a pályázaton. Nehéz megjósolni, hogy a várpalotai városatyák meddig feszítik a húrt. Elképzelhető, hogy igyekeznek magasabbra srófolni a hulladékégető befogadásának árát, ennek azonban ellentmond, hogy már a jelenlegi, 770 millió forintos kompenzációs csomag is hosszas alku eredménye. A társulás beleegyezett, hogy a tavalyi áron 22,7 milliárd forintra becsült égetőmű költségeinek több mint 3 százalékáért utakat, víziközműveket építenének, korszerűsítenék az inotai távfűtést, és új zöldfelületeket alakítanának ki - mintegy a beruházás részeként.

SZABÓ GÁBOR

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Magyar gazdaság

Piacféltés

Bár a hatályos közszolgáltatói szerződések lejártával - általában 2010-2012 között - pályázatot kell kiírni a...