szerző:
MTI/hvg.hu

Az euróövezetben májusban minden várakozást meghaladva, átlagosan 3,7 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban, közölték az EU statisztikai hivatalában hétfőn végleges adatként, módosítva a május 30-án kiadott, 3,6 százalékos első becslésen. Az elemzők 3,5 százalékos tizenkét havi drágulásra számítottak előzőleg.

Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke. Emelés előtt
© AP
Áprilisban 3,3 százalékos, előtte márciusban 3,6 százalékos volt a tizenkét havi infláció az euróövezetben: az volt az előző, a most májusi pedig a legújabb rekord a közös statisztika 1997. januári bevezetése óta. A tizenkét havi infláció tavaly szeptember óta van az Európai Központi Bank (EKB) legföljebb 2 százalékos célja fölött.

Eszerint az infláció áprilisi lassulása csak átmeneti jelenség volt, egyszeri fejlemény miatt: egyes tételek, például a társasutazások meredeken olcsóbbodtak a húsvéti ünnepek után, amelyek idén márciusra jutottak.

Az energia-, az élelmiszer-, az alkohol- és a dohányárakat kiszűrő maginfláció májusban 1,7 százalékos volt tizenkét hónapra számolva az euróövezetben az áprilisi 1,6 százalék után, kissé közelítve az EKB tűrésküszöbéhez. Ez márciusban volt 2,0 százalékon.

Az egész EU-ban a tizenkét havi infláció májusban átlagosan 3,9 százalékra gyorsult az áprilisi 3,6 százalékról. A legnagyobb volt Lettországban, 17,7 százalékos, a legkisebb Hollandiában, 2,1 százalékos.

A legutóbbi, június eleji kamatértekezletén az EKB ismét változatlanul, 4 százalékon hagyta az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát. Tavaly júniusban emelte utoljára, negyed százalékponttal, azóta nem változtatott rajta, mert pénzügypolitikája a gyorsuló infláció és a „nem elsőrendű válság” következményei miatt lassulni várt gazdasági növekedés két tüze közé szorult.

A két héttel ezelőtti kamatdöntést követő sajtóértekezleten felolvasott hivatalos nyilatkozatában az EKB elnöke, Jean-Claude Trichet még folytatódó "nagyon szoros odafigyelést" ígért, ami a bank tolvajnyelvén változatlan kamatot jelent a következő értekezleten. Azonban a sajtóértekezlet kérdés-felelet részében az EKB elnöke azzal a kijelentéssel lepte meg a piacokat és az elemzőket, hogy "lehetséges, de nem biztos" a kamatemelés júliusban. Most hétfőn az EKB igazgatótanácsának osztrák tagja, Gertrude Tumpel-Gugerell a szakzsargon szintjén is pontosította a várhatót: "emelt éberséggel" figyeli a fejleményeket az EKB, mondta a Wirtschaftsblattban megjelent nyilatkozatában. Ez már csak hajszálnyira van az „erős éberségtől”, ami az EKB zsargonjában biztos kamatemelést jelent a következő értekezleten.

Már nem a növekedés, hanem az infláció miatt aggódnak (Oldaltörés)

Ennek hátterében az áll, hogy az EKB mind kevésbé aggódik a gazdasági növekedés miatt, és mind jobban az infláció miatt. Az EKB e hónap elején 1,5-2,1 százalékra emelte az euróövezet idei gazdasági növekedésére szóló előrejelzését a márciusban jósolt 1,3-2,1 százalékról. Decemberben 1,5-2,5 százalékot valószínűsített erre az évre. Az EKB 2005 végén felülvizsgált felfogása szerint az euróövezetben az árstabilitás szempontjából fenntartható potenciál közelebb van évi 2,0 százalékhoz, mint az addig számított 2,5 százalékhoz. A jövő évi növekedésre szóló előrejelzését ellenben csökkentette, 1,0-2,0 százalékra a márciusban jósolt 1,3-2,3 százalékról.

Az EKB véleménye eszerint más, mint az Európai Bizottságé. A bizottság az április végén megjelent tavaszi előrejelzésében 1,7 százalékra csökkentette az idei GDP-növekedési előrejelzését az euróövezet számára a februárban jósolt 1,8 százalékról. Ráadásul május végén az EU pénzügyi biztosának szóvivője azt mondta, az évi átlagos növekedés 1,7 százaléknál is kevesebb lehet majd az idén, a kőolaj rekordról rekordra emelkedő ára miatt, azonban - tette hozzá - még korai módosítani a hivatalos előrejelzést.

Ugyanakkor az EKB 3,2-3,6 százalékos évi átlagos inflációt vár idén az euróövezetben; márciusban 2,6-3,2 százalékot, decemberben 2,0-3,0 százalékot jósolt erre az évre. Jövőre 1,8-3,0 százalékos évi átlagos inflációra számít, márciusban 1,5-2,7 százalékot valószínűsített a jövő évre.

Az euróövezeti gazdaságok növekedése az első negyedévben 0,8 százalékra gyorsult a tavalyi utolsó negyedévi 0,3 százalékról, rendre az előző negyedhez viszonyítva, illetve az egy évvel korábbival összevetve 2,2 százalékra emelkedett 2,1 százalékról, az EU statisztikai hivatalának utolsó felülvizsgálata szerint. Tavaly évi átlagban 2,6 százalékkal, 2006-ban 2,8 százalékkal - hatéves rekord ütemben - bővült az euróövezeti GDP.

Eddig az EKB az infláció klasszikus belső forrásával, a pénzellátás rekord közeli növekedésével sem tudott mit kezdeni. Az euróövezeti M3-as pénzellátás összetevői közül a bankközi hitelezés és a lakossági hitelezés a "nem elsőrendű válság" miatt, illetve a lakossági fogyasztás renyheségével összhangban kissé csökken az év eleje óta - bár áprilisban már megint nőtt -, a vállalati hitelezés azonban hónapról hónapra újabb 15 százalékos rekord vagy rekord közeli ütemben emelkedik éves összehasonlításban a legutóbbi adatok szerint is. Az EKB álláspontja szerint ezt azzal kell ellensúlyozni, hogy - amint májusban a bank elnöke a Brüsszeli Gazdasági Fórumon részletezte - a béremelésnek el kell maradnia mind a termelékenység növekedésétől, mind a fogyasztói árindextől, különben a bank kénytelen lesz a legkeményebb szigort alkalmazni. Pedig erről az oldalról továbbra sem látszik különösebb veszély - legalábbis elenyésző a vállalatfinanszírozás hihetetlen méretű bővüléséhez képest -, hiszen az első negyedévben az euróövezeti bértömeg nominálisan mindössze 3,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a tavalyi utolsó negyedévi 3,2 százalékos többlet után. Az euróövezetben a bértömeg növekedésének üteme a tavalyi második félévben elmaradt az infláció ütemétől

MTI Gazdaság

Euróövezet: 3,3 százalékos tizenkét havi infláció áprilisban

Az euróövezetben az első negyedévben 0,7 százalékkal volt nagyobb az összesített GDP, mint a tavalyi utolsó negyedévben, és 2,2 százalékkal nagyobb, mint a tavalyi első negyedévben, jelentették az EU statisztikai hivatalában előzetes becslésként. Az elemzők 0,5 százalékos negyedéven belüli, és 1,9 százalékos éves növekedést vártak.

MTI Karrier

Romló foglalkoztatási helyzet az euróövezetben

Az euróövezet országaiban nőttek a munkaköltségek az idei év első negyedében az egy évvel korábbihoz képest, miközben lassult a foglalkoztatás növekedésének az üteme - tette közzé az EU statisztikai hivatala.

MTI Gazdaság

Euróövezet: 7,1 százalékon stagnál a munkanélküliség

Rekord alacsony szinten, 7,1 százalékon stabilizálódott a szezonális kiigazítással számolt munkanélküliség az euróövezet országaiban áprilisban – harmadik egymást követő hónapja változatlan –, és a 27 uniós tagországban is harmadik hónapja változatlan volt, 6,7 százalékon, jelentették az EU statisztikai hivatalában pénteken.

MTI Gazdaság

A hitelválság "kezdi kiszívni az erőt" az euróövezeti gazdaságból

A legutóbbi kemény hangvételű eurójegybanki nyilatkozat ellenére sem tekinthető eldöntött ténynek az euróövezeti kamatemelés, mivel az euróövezeti gazdaság lassul, és ez önmagában mérsékelni fogja az inflációt, áll a Moody's Investors Service hétfőn kiadott londoni elemzésében.

MTI Gazdaság

Euróövezet: májusban megint gyorsult az infláció

Az euróövezetben májusban minden várakozást meghaladva, ismét átlagosan 3,6 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban, közölték az EU statisztikai hivatalában pénteken előzetes becslésként. Az elemzők 3,5 százalékos tizenkét havi drágulásra számítottak előzőleg.

MTI Gazdaság

Euróövezet: tovább romlott a gazdasági hangulat

Az euróövezetben áprilisban az átlag szintjén romlott a gazdasági bizakodás, az Európai Bizottság hétfőn megjelent felmérésében az átfogó hangulatmutató 97,1 pontra csökkent a márciusi 99,6 pontról. Februárra 100,2 pont volt ez a mutató.