Veres: lehetőleg nem nyúlunk a hitelkerethez

Magyarországnak nem áll szándékában, hogy felhasználja a 6,5 milliárd eurós európai hitelkeretét - jelentette be Veres János pénzügyminiszter az uniós pénzügyminiszterek brüsszeli tanácskozása (Ecofin) után.

Remélhetőleg két héten belül sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal (EB) a Magyarország rendelkezésére bocsátott 6,5 milliárd eurós pénzügyi támogatási mechanizmus konkrét feltételeiről — közölte Veres János Brüsszelben, az uniós pénzügyminiszteri tanács, az Ecofin ülése után kedd este. A pénzügyi tárca vezetője hangsúlyozta, „nem az a szándékunk, hogy felvegyük ezt a pénzt”, bár hozzátette, ha nem lesz szabad forrás a piacokon vagy állami garanciákat kell nyújtani a bankszektornak, a kormány felhasználhatja az Ecofin által kedden hivatalosan is jóváhagyott hitelkeret egy részét.

Az EB az Ecofintól kapott felhatalmazás birtokában az Európai Közösség nevében 6,5 milliárd euró erejéig maximum 5 éves futamidejű kölcsönöket vehet fel a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményektől, amelyeket aztán továbbhitelezhet Magyarországnak. A hitelkeret két évig áll majd rendelkezésre, de ez a készenléti idő Veres szerint szükség esetén további két évvel meghosszabbítható.

A támogatás lehívásának konkrét feltételeiről, így a finanszírozás módjáról, a futamidőkről és a kamatokról az EB-nek és a magyar kormánynak még egyezségre kell jutnia, amit egy egyetértési nyilatkozatban rögzítenek majd. Egy biztos, a tagállamok fizetési mérlegének középtávú támogatásáról szóló 2002-es közösségi rendelet értelmében a kamatokat és minden egyéb felmerült költséget a kedvezményezett tagállamnak kell viselnie. Veres ezzel kapcsolatban utalt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ama korábbi kijelentésére, miszerint a kamatszint az IMF és az EU által nyújtott kölcsön esetében is valahol 4 és 7 százalék között mozog majd, ám a tárgyalások előtt nem kívánt jóslásokba bocsátkozni.

Az EB-vel kötendő megállapodás politikai feltételei azonban már körvonalazódtak. A magyar kormánynak új programot kell kidolgozni az államháztartás konszolidációjára, el kell fogadtatnia a költségvetési folyamat új törvényi szabályozását és a kiadások ellenőrzésének új mechanizmusait, erősítenie kell a válságkezelő képességét a pénzügyi szektorban, és közben a lisszaboni stratégiával kapcsolatos kötelezettségeiről sem feledkezhet meg. Úgy tűnik, a magyar gazdaságpolitika az eddiginél is szorosabb uniós kontroll alá kerül: a vonatkozó rendelet szerint az egyetértési nyilatkozatban lefektetett célok teljesítését az EB rendszeres időközönként megvizsgálja majd, és az ellenőrzés megállapításaitól függően határoz arról, hogy Budapest lehívhatja-e a hitel egyes részleteit.

Vida László / Brüsszel