„Ha nem hozunk létre egységet, Európa perifériájára kerülünk”

Nagy feltűnést keltett Futó Péter minapi bejelentése a gazdasági-társadalmi változások elősegítését zászlajára tűző „reformszövetség” megalakulásáról. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnökét többek között arról faggattuk, hogy a befolyásos magyar üzletemberek hogyan próbálják keresztülverni a szerintük szükséges és halaszthatatlan átalakításokat.

hvg.hu: Ezek szerint a reformszövetség az első próbálkozás csekély sikerének következménye, s most nagyobb összefogással, nagyobb erővel kívánják átnyomni az elképzeléseiket a politikai döntési fórumokon?

A MGYOSZ elnöke a gazdasági csúcson. Építőbb hangulat © MTI

F. P. : Ha nincs a gazdasági válság, akkor ezek az elképzelések, ha nem is olyan gyorsan, mint szerettük volna, de nagy valószínűséggel valóra válnának. Legalábbis a kormánnyal folytatott tárgyalásokon ebbe az irányba haladtunk. Konzultáltunk a parlamenti pártok gazdaságpolitikáért felelős vezetőivel is, s abszolút szimpátiával találkoztunk.

Szerencsétlen pillanatban ért bennünket a válság kitörése. Már nagy nehezen lefaragtuk a hiányt, már talán vissza lehetett volna kapaszkodni a növekedési pályára, már a hitelminősítőktől kapott osztályzataink is javulóban voltak, amikor ezt a folyamatot megakasztotta a krach.

Éppen ezért széles összefogásra volna szükség. A gazdasági csúcson már építőbb hangulat volt, mint a nemzeti csúcson. Az ijedség, úgy látszik, valamennyire felülírta a rövidtávú pártérdekeket. Így aztán annak ellenére, hogy a pártok tagadják, a javaslataikban sok a hasonlóság. Ez lehetővé tenné számukra a megegyezést, s szerintem az érdekeik is ebbe az irányába mutatnak. De ez nem zárja ki, hogy a politikai diskurzus visszacsúszik az irrealitásba, s a tűzoltás befejezése után a veszekedések ott folytatódnak, ahol abbamaradtak. Én mindenesetre optimista vagyok. A reményt az táplálja, hogy nagyon „leegyszerűsödtek” a feladatok: gondoskodni kell a pénzpiaci likviditás fenntartásáról, a gazdaságélénkítésről és a munkahelyek megőrzéséről. Egyébként nagyjából ugyanezek a problémák, illetve feladatok jelennek meg az uniós gyáriparos szövetség, a Business Europe elemzéseiben is. Azaz nem politikai oldalak, s nem is elsősorban földrajzi elhelyezkedés szerint mutatkoznak a problémák. Az a különbség, hogy a gazdagabb országok a nagyobb tartalékokból könnyebben kezelik a helyzetet.

hvg.hu: A költségvetés körüli politikai viták retorikájában ez a közös érdekrendszer egyáltalán nem jelent meg. Mintha nem az optimista forgatókönyv válna valóra, hanem a veszekedős, irracionalitást erősítő változat. Milyen kockázata van annak, ha ez a trend lesz végül az uralkodó?

Futó Péter

Futó Péter (62 éves) matematikusból lett nagyvállalkozó. Előbb a Fundy édesipari céggel ért el sikereket, majd ennek eladását követően a Futureal cégcsoporttal szerzett jelentős pozíciókat az ingatlanfejlesztési piacon. A társaság nevéhez fűződik többek között a Corvin Sétány több száz milliárdos beruházása a Józsefvárosban. A MGYOSZ elnökévé választását üzleti sikerei és szerteágazó társadalmi, gazdasági kapcsolatai mellett az a pályázati dolgozat alapozta meg, amelyben kifejtette, hogy a szervezetnek pártpolitikától függetlenül kell működnie, a megnyilvánulásaikban nem lehetnek rögtönzések, csak „professzionális anyagokat engednek ki”, s megerősíti a szervezeti demokráciát a MGYOSZ-ban, amely ötven szakmai szövetségbe tömörült hatezer vállalatot képvisel, s több mint 60 százalékban reprezentálja a magyar versenyszférát tőkében, forgalomban és a munkavállalók számát tekintve is. Futó Péter nyilvános megjelenéseiben egyre több erőt fordít a munkaadók és gyáriparosok képviseletére, amit az tesz lehetővé, hogy a bostoni Harvard egyetemen MBA képesítést szerzett fiával már megosztja a Futureal irányítását.

F. P.: Jelenleg hihetetlen veszélyben van a magyar gazdaság, mert százszámra vannak olyan vállalatok, amelyeknek nem újítják meg a lejárt hiteleit. A bankok közötti bizalomhiány miatt nincs pénz a piacon, ezért nem jutnak hitelhez a vállalatok sem. Ha nem sikerül ezen a helyzeten állami beavatkozással segíteni, akkor a dominóeffektus egész vállalatcsoportokat dönthet le a lábukról. A vállalkozások legtöbbjének 12 hónapos folyószámla-hitele van, s olyan cégeknek sem hosszabbítják meg a következő egy évre a szerződését, amelyek akár tíz-húsz éve ugyan annak a banknak az ügyfelei.

A tanulság, hogy a reformlépéseket a korábbiaknál sokkal gyorsabbra kell fogni. Ma ugyanis mire történne valami, addigra megváltozik a helyzet, a korábbi elképzeléseket talonba teszik, s nekifognak újak kidolgozásának. Végül alig történik változás. Jó példa erre a munkaerőpiac, ahol már régóta tudott, hogy a rossz munkaerő-struktúra versenyhátrányt okoz az országnak, de sem a képzéssel, sem a munkahelykínálat illetve a foglalkoztatási feltételek változtatásával nem sikerült alkalmazkodni a helyzethez, s felszívni az állástalan tömegeket. A válság talán kikényszeríti a gyorsabb változásokat. Hasonló a helyzet a bürokráciával is, ami amellett, hogy hatalmas súllyal nehezedik a gazdaságra, a korrupció melegágya is. Így a bürokrácia gyors visszaszorítása szintén létérdek, s az ország versenyképességének javítására az egyik legfontosabb eszköz.

Rá kéne döbbennie az országnak, hogy végre össze kellene fogni, és bizalommal kellene lenni egymás iránt. Enélkül ugyanis igen nehéz lesz versenyben maradnunk, akár csak a régióban is. Ha nem hozunk létre egységet, Európa perifériájára fogunk kerülni.