szerző:

„A magyar lakosságnak elfelejtettek szólni a válságról” – kommentálták hétfőn reggel a Commerzbank Zrt. elemzői, hogy az elbocsátásokról záporozó hírek ellenére a hétvégén zsúfolásig teltek a plázák vevőkkel. A sajátos magyar virtust az Országos Kereskedelmi Szövetség adatai is alátámasztják.

Pedig a krízis hazai kirobbanása, vagyis október eleje óta mintegy 10 ezer munkavállaló került utcára, a következő egy-két évben pedig akár a 100 ezret is elérheti a megszűnő álláshelyek száma. Ez azt jelenti, hogy heti átlagban egyáltalán nem lesz különleges 1-2 ezer ember elbocsátása. A tömeges elbocsátásokban eddig elsősorban két ágazat, a járműipar, valamint a híradás-technikai és elektronikai szektor járt élen.  Magyarországon ez a két ágazat adja az export csaknem felét, miközben belső kereslet híján évek óta a kivitel jelenti a gazdaság motorját.

Kritikus a helyzete az építőipari cégeknek, miután az immár második éve fogyókúrán lévő ágazat a banki források elapadása miatt végképp elvesztheti fizetőképességét. Bár a felszámolási és végelszámolási eljárások mennyisége októberben még nem tükrözte a válság hatásait – csak a szokásosnak számító 10 százalékos bővülést jelezte az egy évvel korábbi állapothoz képest –, a számok egyértelműen az építőipart mutatják a legkockázatosabb ágazatnak. A banki bizalmatlanságot pedig jól jellemzi, hogy még a kormány által propagált, zömében uniós forrásokból táplálkozó Új Magyarország mikrohitelprogram feltételei is romlottak.

A válságról és elbocsátásokról szóló cikket megtalálja a legfrissebb, csütörtöki HVG-ben.