szerző:
HVG

„A magyar lakosságnak elfelejtettek szólni a válságról” – kommentálták hétfőn reggel a Commerzbank Zrt. elemzői, hogy az elbocsátásokról záporozó hírek ellenére a hétvégén zsúfolásig teltek a plázák vevőkkel. A sajátos magyar virtust az Országos Kereskedelmi Szövetség adatai is alátámasztják.

Pedig a krízis hazai kirobbanása, vagyis október eleje óta mintegy 10 ezer munkavállaló került utcára, a következő egy-két évben pedig akár a 100 ezret is elérheti a megszűnő álláshelyek száma. Ez azt jelenti, hogy heti átlagban egyáltalán nem lesz különleges 1-2 ezer ember elbocsátása. A tömeges elbocsátásokban eddig elsősorban két ágazat, a járműipar, valamint a híradás-technikai és elektronikai szektor járt élen.  Magyarországon ez a két ágazat adja az export csaknem felét, miközben belső kereslet híján évek óta a kivitel jelenti a gazdaság motorját.

Kritikus a helyzete az építőipari cégeknek, miután az immár második éve fogyókúrán lévő ágazat a banki források elapadása miatt végképp elvesztheti fizetőképességét. Bár a felszámolási és végelszámolási eljárások mennyisége októberben még nem tükrözte a válság hatásait – csak a szokásosnak számító 10 százalékos bővülést jelezte az egy évvel korábbi állapothoz képest –, a számok egyértelműen az építőipart mutatják a legkockázatosabb ágazatnak. A banki bizalmatlanságot pedig jól jellemzi, hogy még a kormány által propagált, zömében uniós forrásokból táplálkozó Új Magyarország mikrohitelprogram feltételei is romlottak.

A válságról és elbocsátásokról szóló cikket megtalálja a legfrissebb, csütörtöki HVG-ben.

hvg.hu Sport

Válság ide vagy oda, a BOM készül a 2020-as olimpiára

Nem módosított a globális válság a Budapesti Olimpia Mozgalom (BOM) tervein: a civil mozgalom célja továbbra is az, hogy Budapest 2011-ben pályázhasson a 2020 nyári olimpiai játékokra. A végső döntést a 12 év múlva esedékes sportünnep helyszínéről csak 2013-ban hozza meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság.

MTI Gazdaság

Leginkább Nyugat-Ukrajna sínylené meg a válságot

Ha tovább súlyosbodna a gazdasági válság, akkor azt - a közvélekedéssel ellentétben - elsősorban Nyugat-Ukrajna sínylené meg, nem a keleti országrész, mondta Mihajlo Papijev, ukrán munkaügyi és szociálpolitikai miniszter.

MTI Gazdaság

A vállalati hitelezésen egyelőre nem látszik a válság hatása

A nemzetközi pénzügyi válság legújabb hullámverésének kezdetén, októberben erősen lassult a bankközi hitelezés növekedése, viszonylag gyorsan lassult a lakossági hitelezés bővülése is, de a pénzügyi szektoron kívüli vállalatok hitelellátása továbbra is jól tartotta magát, még mindig rekord közeli ütemben nőtt, ez derül ki az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön megjelent statisztikájából.

hvg.hu Gazdaság

A vállalkozások egyre erősebben érzik a válság hatását

A vállalakozások egyre erősebben érzik, hogy a gazdasági válsággá fejlődött pénzügyi krízis Európában is mély és időben elhúzódó lesz. A pénzügyi turbolenciák októberi globális és hirtelen fellobbanása, ereje igazolta a vállalatok borúlátását. A recessziós félelmek valóra váltak, néhány nagygazdaságban (USA, Németország) a termelés harmadik hónapja csökken – áll az Ecostat legújabb elemzésében.

MTI Gazdaság

PSZÁF: bizalmi válság után forrásoldali krízis

Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) felügyeleti tanácsának elnöke szerint a banki szférából kiinduló, a világot sújtó válság Magyarországon és Közép-Kelet-Európában bizalmi válságként jelentkezett, ami azután forrásoldali krízissé vált.