Aláírták az orosz-szerb megállapodást a Déli Áramlatról

Dmitrij Medvegyev orosz és Boris Tadic szerb államfő szerdán Moszkvában aláírta a végleges megállapodást az átfogó orosz-szerb energiaügyi együttműködésről, amelynek keretében Szerbián is áthalad majd a tervezett Déli Áramlat földgázvezeték, a szerb NIS olajtársaság többsége pedig orosz kézbe kerül.

Key Account Sales Specialist Álláshirdetés

Az aláírás előtti megbeszélésen Medvegyev azt mondta, hogy a megállapodás alapot teremt Szerbia és a térség energiaügyi biztonságához.

Tadic hangsúlyozta, hogy az energiaügyi megállapodás erős gazdasági köteléket jelent Szerbia és Oroszország között. Megemlítette, hogy Szerbia az EU tagja akar lenni, egyszersmind baráti kapcsolatban Oroszországgal.

A Gazpromexport és a szerb gáztársaság, a Srbijagas együttműködésében kiterjesztik Szerbián át a tervezett Déli Áramlat gázvezetéket, az elágazást együtt építik meg és üzemeltetik - a közös vállalatban 51 százalékkal részesedik a Gazprom, 49 százalékkal a Srbijagas -, és gáztározót építenek a vajdasági Szőlősudvarnoknál (Banatski Dvor). A NIS olajvállalat 51 százalékát a Gazprom olajrészlege, a Gazprom Neft szerzi meg. Korábban a Gazpromon kívül az osztrák OMV és a Mol Nyrt. is érdeklődött a NIS iránt.

A Gazprom 900 millió eurót fizet, ebből 400 millió a közvetlen vételár, a többit a NIS fejlesztésére és a gáztározó építésére költi 2012-ig. A Srbijagas igazgatója, Dusan Bajatovic kedden azt mondta, az orosz beruházások értéke elérheti az 550 millió eurót is.

Korábbi értesülések szerint a Gazprom garantálja, hogy évente 10 milliárd köbméter földgáz halad majd át Szerbia területén a tervezett Déli Áramlat vezetéken. A Déli Áramlat vezetékrendszer teljes tervezett szállítókapacitása évi 30 milliárd köbméter.

A Gazprom évi 300 millió köbméter földgázt garantál a szőlősudvarnokra tervezett tározó számára, ezt később évi 850 millió köbméterre lehet emelni.

Szerbia jelenleg csak Magyarországon keresztül kap földgázt. A Gazprom decemberben tett ajánlatot, egy csomagban a NIS-ajánlattal, a Déli Áramlat kiterjesztésére Szerbia felé is, az előzetes megállapodást idén januárban írták alá.

A Gazprom és az olasz Eni olajtársaság tavaly november 22-én Moszkvában megállapodást írt alá fele-fele arányú vegyesvállalat alapítására. Ez a közös vállalat lesz közvetlenül felelős az évi 30 milliárd köbméter szállítókapacitásra tervezett Déli Áramlat vezeték üzemeltetéséért orosz földön és a tenger alatti szakaszon. Egyelőre piackutató munkát végez, és a megvalósíthatósági tanulmányokat készíti el.

A földgáz nagyobb részét a Gazprom adja majd, kisebb része az Eni oroszországi lelőhelyeiről származhat; ez utóbb lelőhelyek korábban a csődbe ment orosz YUKOS olajcégé voltak.

A legkevesebb 10 milliárd euróba kerülő vezeték Novorosszijszk kikötőjétől 900 kilométeren a Fekete-tenger alatt húzódik majd a bolgár tengerpartig. Onnan két útvonalra szólnak a jelenlegi tervek: Görögországon át és ismét tenger alatt Dél-Olaszországig, illetve Bulgárián, Románián, Szerbián, Magyarországon tartana a vezeték folytatása, részint a Bécs melletti fő közép-európai elosztóig, illetve Csehországba is.

Január 18-án aláírták a megállapodást arról, hogy fele-fele arányú orosz-bolgár vegyesvállalatot alakítanak a Déli Áramlat bulgáriai szakaszának építésére és kezelésére. Február 28-án aláírták a vonatkozó orosz-magyar megállapodást is a vezetékszakasz és egy nagy tározó megépítésére, szintén fele-fele arányú közös vállalkozásban.

A Déli Áramlat vezetéken 2013-ban indulhat meg az Ukrajnát elkerülő orosz földgázszállítás Európába, a jelenlegi tervek szerint.