Sztrájkok és mellékhatások

Az országnak milliárdos veszteséget okozott a közlekedési dolgozók sztrájkja. Munkaadói körökben már a laza sztrájkjog szigorítását javasolják, a kormány a döntést az Országos Érdekegyeztető Tanácsra hárítja.

Az utóbbi idők közlekedési sztrájkjai egyre élesebben vetik fel a kérdést, túszul ejthet-e egy-egy érdekérvényesítő munkavállalói csoport egy várost, netán az egész országot. Klasszikus esetben a sztrájk a munkaadó és a munkavállaló között kialakult vita következménye, vállalati belügy, a munkabeszüntetés célja pedig nem más, mint a munkaadót rákényszeríteni a dolgozói bérigények teljesítésére, a munkakörülmények javítására. Más a helyzet a közszolgáltatást végző vállalatok esetében, mert a cégnek okozott kár eltörpülhet az ország veszteségei mellett. Még sajátosabb, ha a közszolgáltató állami tulajdonban van, így a dolgozói követelések a központi költségvetést és így a kormányzati politikát érintik. Ráadásul a legutóbbi közlekedési munkabeszüntetések során a felek az úgynevezett elégséges szolgáltatásról - vagyis a sztrájk idején is nyújtani kötelező minimális teljesítményről - sem tudtak megállapodni.

© Pataky Zsolt

Elsőként a munkaadók elégelték meg, hogy az állami vállalatoknál alkalmazott közlekedési dolgozók - akik az utóbbi években mindig a versenyszférát meghaladó fizetésemelést értek el - rajtaütésszerű munkabeszüntetésekkel blokkolják a gazdaság működését. A péntekre beígért 24 órás BKV-sztrájk, amelyre feltehetően ismét rászervezi a maga akcióját a Gaskó István vezette Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ), a korábbinál is kezelhetetlenebb közlekedési káosszal fenyeget. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) múlt csütörtöki ülésén szenvedélyes vita robbant ki a felek között amiatt, hogy a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a sztrájktörvény módosítását szorgalmazta. Mivel Dávid Ferenc VOSZ-főtitkár maga mellé állította a teljes munkaadói oldalt, a szervezet véleménye közös nyilatkozatban került az OÉT elé. Ebben a sztrájk jogának deklarált elismerése mellett annak érdekében sürgetnek módosítást a munkaadók, "hogy az ország lakossága biztosan hozzájuthasson az általa megfizetett alapvető közszolgáltatásokhoz". Azt kívánják elérni, hogy a módosított jogszabály immár konkrétan határozza meg a munkabeszüntetés kezdetének és végének bejelentési kötelezettségét, egyértelműen definiálja az elégséges szolgáltatás biztosításának kötelezettségét és annak tartalmát, rögzítse a sztrájkjoggal való visszaélés alapeseteit, szabályozza a munkaadók és munkavállalók együttműködési normáit a sztrájk előtti tárgyalásokon és a munkabeszüntetés ideje alatt egyaránt.

A jelenlegi sztrájkgyakorlat olyan alkotmányos jogokat sért, mint például a munkaadók tulajdonhoz való jogát, valamint a munkavállalók jogát a munkavégzéshez - véli Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének képviselője. A szakszervezetek képviselői az OÉT ülésén felzúdultak, és kinyilvánították, a törvény úgy jó, ahogy van, "nem kellene babrálni" - ahogy Borsik János, a mozdonyvezetők képviselője fogalmazott. Csakhogy a közlekedésiek még a szakszervezetek körében is kezdenek elszigetelődni. Egy érdekvédelmi vezető például azt fejtegette a HVG-nek, hogy nem a törvénnyel, hanem annak értelmezésével van a gond, és szerinte az egész szakszervezeti mozgalmat lejáratja a VDSZSZ bizonytalan időre szervezett és mindig bizonytalan időre felfüggesztett sztrájkja. A kormányzat az OÉT-re bízná, hogy a sztrájkkal kapcsolatos, puhán szabályozott kérdésekben a felek egyezségre jussanak, ám a törvényt nem tartja örök érvényűnek. Herczog László, a munkaügyi tárca szakállamtitkára a HVG-nek diplomatikusan kifejtette, bár a törvény szigorítását nem támogatják, egyértelmű eljárási szabályokra volna szükség, amelyek a tárgyalások módját jobban körvonalazzák; az elégséges szolgáltatásról pedig meg kell állapodni, akár döntőbíráskodás útján is.