Németország és Kína együtt kíván működni a nemzetközi gazdasági és pénzügyi válság megoldásában. Ezt hangsúlyozta a két kormány vezetője a Berlinben tartott csütörtöki tárgyalások után. Angela Merkel kancellár és Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök a gazdasági együttműködés mellett politikai kérdésekről tartott megbeszéléseket.
A németek a kínaiakkal együtt akarnak válságot kezelni
Utolsó frissítés:
Merkel Tibettel kapcsolatban fölvetette az emberi jogok érvényesülésének szükségességét, úgy ítélte meg ugyanakkor, hogy ezen a téren Kína politikájában előrelépés történt. Egyúttal Tibet vallási vezetője, a száműzetésben élő dalai láma képviselőivel való tárgyalások folytatására szólított fel, s ehhez Németország konstruktív hozzájárulását ígérte. A kancellár úgy ítélte meg, hogy mindez nem kérdőjelezi meg a német kormány által is képviselt "egy Kína" politikát.
A tárgyalásokkal egy időben több mint száz Németországban élő tibeti tüntetett a kínai hatóságok politikája ellen.
A találkozót követő sajtóértekezleten a kínai miniszterelnök maga utalt arra: mostani németországi látogatása is jelzi, hogy a két ország kapcsolatai ismét a normális mederben fejlődnek. A kínai-német viszonyban 2007 őszétől átmeneti feszültséget okozott, hogy Angela Merkel hivatalában személyesen fogadta a dalai lámát, amit Peking a gazdasági együttműködés ideiglenes befagyasztásával "torolt meg".
A csütörtöki tárgyalásokon viszont a német kancellár és a kínai kormányfő megállapodott abban, hogy a két kormány összehangolja a nemzetközi gazdasági, illetve pénzügyi válság enyhítését célzó erőfeszítéseit, s erősíti a kölcsönösen előnyösnek tartott gazdasági együttműködést.
A találkozót követően a két küldöttség illetékesei több gazdasági együttműködési megállapodást írtak alá. Így egyebek között egyezmény született a környezetvédelem, illetve a megújítható energiaforrások előállítása terén való kooperációról, továbbá arról, hogy a ThyessenKrupp német ipari konszern technológiai berendezésekkel segíti a Kínában közlekedő Transrapid mágnesvasút újabb szakaszának építését. A német technológiával 2003 óta működő sanghaji Transrapid az egyetlen fizető forgalomban használt mágnesvasút. A Sanghajt a város repülőterével összekötő, minden órában közlekedő szerelvény 430 km-es óránkénti sebességet ér el. Előzetes megállapodás jött létre arról is, hogy a Daimler teherautókat gyárt Kínában.
A tárgyalásokkal egy időben több mint száz Németországban élő tibeti tüntetett a kínai hatóságok politikája ellen.
A találkozót követő sajtóértekezleten a kínai miniszterelnök maga utalt arra: mostani németországi látogatása is jelzi, hogy a két ország kapcsolatai ismét a normális mederben fejlődnek. A kínai-német viszonyban 2007 őszétől átmeneti feszültséget okozott, hogy Angela Merkel hivatalában személyesen fogadta a dalai lámát, amit Peking a gazdasági együttműködés ideiglenes befagyasztásával "torolt meg".
A csütörtöki tárgyalásokon viszont a német kancellár és a kínai kormányfő megállapodott abban, hogy a két kormány összehangolja a nemzetközi gazdasági, illetve pénzügyi válság enyhítését célzó erőfeszítéseit, s erősíti a kölcsönösen előnyösnek tartott gazdasági együttműködést.
A találkozót követően a két küldöttség illetékesei több gazdasági együttműködési megállapodást írtak alá. Így egyebek között egyezmény született a környezetvédelem, illetve a megújítható energiaforrások előállítása terén való kooperációról, továbbá arról, hogy a ThyessenKrupp német ipari konszern technológiai berendezésekkel segíti a Kínában közlekedő Transrapid mágnesvasút újabb szakaszának építését. A német technológiával 2003 óta működő sanghaji Transrapid az egyetlen fizető forgalomban használt mágnesvasút. A Sanghajt a város repülőterével összekötő, minden órában közlekedő szerelvény 430 km-es óránkénti sebességet ér el. Előzetes megállapodás jött létre arról is, hogy a Daimler teherautókat gyárt Kínában.
