Mi van Gyurcsány csomagjának mélyén?

A parlamentben hétfőn Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette azokat a gazdasági intézkedéseket, amelyekkel a kormány a válság hatásait szeretné mérsékelni, illetve el kívánja indítani az országot a kiegyensúlyozott fejlődés irányába. A csomag segítségével kellene kitörni (hivatalos megfogalmazás szerint) a gazdasági válság és a struktúraátalakítási kényszer kettős szorításából.

Gyurcsány Ferenc a parlamentben. Belevágott... © Stiller Ákos

A helyzet nagyjából világos. A világgazdaság mély válságban vergődik, a magyar  államháztartás megszorításokkal helyrebillentett egyensúlya igen törékeny, a fenyegető államcsőd elkerüléséhez  adósságainkat tovább kellene csökkenteni. Ám ahhoz, hogy a hazai gazdaság növekedési pályára térhessen, elengedhetetlen volna a munkahelyek megőrzése. De ezekért éppen az élénkülő gazdaság szavatolhatna. Ráadásul az úgynevezett nagy ellátórendszerekkel is kezdeni kellene valamit, mert finanszírozásuk a GDP-nek túlságosan nagy szeletét emészti fel, ami  versenyképtelenné teszi a magyar gazdaságot.

Gyurcsánynak és stábjának ezt a gordiuszi csomót kellene átmetszenie. Jó pár évi halogatás és spekulálás után, és (többek között) az IMF erőteljes nyomásának engedve hétfőn letették az asztalra a csomagot. Nézzük a javaslatok legfontosabbjait és a kilátásba helyezett hatásokat!

Az adórendszer változásai

A munkára rakódó adó- és járulékterheket mérsékelni kell, mert ezek a magyar cégek versenyképességét tönkreteszik. A csökkentések forrását a javaslat szerint a fogyasztást terhelő adók emelése, illetve a különböző mentességek és kedvezmények hasonló nagyságrendű megszüntetése teremti meg, miközben kevesebb lehetőség lesz az adózás elkerülésére is. A tervezett változásokat 2009-2010-ben két lépésben hajtják végre, és  miközben az adóterhek változatlanok maradnak,  700-800 milliárd forint adót átcsoportosítanak. 

Két ütemben, 32 százalékról  27 százalékra csökken a munkáltatók járulékterhe (egészségbiztosítási járulék 3, munkaadói járulék 2 százalékponttal). 2009 júliusától a járulékcsökkentést a minimálbér kétszereséig lehet igénybe venni, 2010 januárjától pedig már a bér teljes összege után. A tételes egészségügyi hozzájárulás összege változatlanul havi 1950 forint.

Két lépésben csökkennek a személyi jövedelemadó normatív terhei. A kulcs júliustól a jelenlegi 18-36 százalékról 19-38 százalékra változik, miközben a sávhatár a jelenlegi 1,7 millióról 2009 júliusában 2,2 millióra, 2010 januárjától pedig 3 millió forintra nő. Az alsó kulcs emelkedését a legalacsonyabb kereseteknél az adójóváírás növelése kompenzálja. 2009 júliusában megszűnik a különadó, 2010 januárjától pedig a vállalkozások különadója.

Az adócsökkentések forrását megteremtő lépések:

2010-től a háromszorosára nő a rehabilitációs hozzájárulás összege. Ezt csak azok a húsznál több főt alkalmazó munkáltatók fizetik, amelyek nem foglalkoztatnak legalább 5 százalékban csökkent munkaképességű dolgozót.

2010-től 19 százalékra emelkedik a társasági adó kulcsa, és a beruházási kedvezmények kivételével (fejlesztési tartalék, kis- és középvállalkozások beruházási kedvezménye, gyorsított értékcsökkenés) lényegében minden társaságiadóalap-kedvezmény megszűnik.

2010-től jelentősen szűkül a munkáltatók által adott természetbeni juttatások adómentessége és az egyéb adómentes jövedelmek köre is.

A három- és többgyermekesek családi kedvezménye kivételével megszűnik a legtöbb személyijövedelemadó-kedvezmény.

2009 júliusától 3 százalékponttal emelkedik az áfa normál kulcsa.

2009 júliusától nő a dohánytermékek, az üzemanyagok és az alkohol jövedéki adója. Az üzemanyag esetén úgy, hogy emelkedő világpiaci árak esetén automatikus kompenzációs mechanizmus lép életbe.

2011-2013 között sor kerül az általános, értékalapú  ingatlanadó bevezetésére. Fokozatosan váltaná fel az önkormányzatok által ma is kivethető ingatlanadókat.

Az intézkedések várható hatásai:

A kormány számításai szerint mintegy 7 százalékponttal mérséklődik a bérek adóéke, vagyis az összes bérre fordított kiadásból az adók és járulékok aránya. Így először fordul majd elő, hogy egy átlagos kereső több pénzt kap kézhez, mint amennyit a bére után ő és munkáltatója befizet az államkasszába. Jelenleg 100 forint bér után 117 forintot kell a dolgozónak és a munkáltatójának adóként és járulékként befizetnie, ennek összege 2009 második felében 97 forintra, 2010 januárjában pedig 90 forintra csökken.

A munkáltatói járulék csökkentése jelentősen mérsékli a munkáltatók bérköltségét. 2009 júliusától az alacsonyabb keresetek bérterhe mérséklődik nagyobb arányban, majd 2010-től minden kereseti sávban azonos arányú lesz a járulékcsökkentés. A bérköltség minden munkavállalónál 3,7 százalékkal csökken, de a magasabb kereseteknél nagyobb összegű lesz a munkáltatók megtakarítása. Mindent egybevetve, ezzel a magyar vállalkozási adók és a bérterhek együttes szintje a legalacsonyabb lesz a térségben, ami a beruházásokért folytatott harcban feltétlenül előnyt jelenthet.

Az szja-kulcsok és a sávhatár

2009-2010-es változása elsősorban az átlagos és átlag körüli keresetek nettó összegét növeli erőteljesen. A legalacsonyabb kereseteknél az alsó adókulcs 19 százalékra emelését jórészt ellensúlyozza az adójóváírás összegének növekedése. A magasabb jövedelműeket érintő adókulcs 2 százalékpontos növekedését viszont a szolidaritási adó eltörlése ellensúlyozza, bár az átlagos kereseteknél arányaiban mérsékeltebb nettó keresetnövekedés következik be. Az átlagkereset nettó összege 2010-ben, változatlan bér mellett 10,2 százalékkal, több mint 12 ezer forinttal lesz magasabb, mint 2009 elején.

Mivel 2010-től már az adózók 83 százaléka fog az alsó kulcs szerint adózni, az adójóváírás csökkenő mértékét is figyelembe véve a bérnövekményt terhelő adó, az úgynevezett marginális adókulcs a havi 150-240 ezer forint közötti sávban csaknem a felére csökken. Ez nagyobb ösztönzést ad a munkába állásra, hiszen több pénz marad a munkavállaló zsebében.

A vállalkozások nyereségét terhelő adók 2010 januárjában csökkennek, ezzel durván 40 milliárd forinttal marad több a vállalatoknál. A különadó megszüntetésével egyidejűleg 19 százalékra emelkedik a társasági adó, és megszűnik a társaságiadóalap-csökkentő kedvezmények többsége. Megmaradnak viszont a beruházó, fejlesztő vállalkozásokat segítő kedvezmények: a fejlesztési tartalékképzés lehetősége, a kis-, és közepes vállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, a gyorsított értékcsökkenési leírás lehetősége.