„Kelet-Európa nem egy ország”

A teljes kelet-európai régió gazdasági zuhanás felé halad, és ennek pénzügyi terhét Nyugat-Európa fogja megfizetni - írta a Le Monde című napilap kedden.

Key Account Sales Specialist Álláshirdetés

Az elemzés szerint a terheket meg kellene osztani azok között, akiket a politikai felelősség illet a jelenlegi helyzet kialakulásáért és azok között, akik Nyugaton ezt a felelőtlenséget bátorították. "Kelet-Európa nem egy ország". Ez a Le Monde szerint az alapvető oka annak, hogy a régiónak szóló 180 milliárd euró értékű stabilizációs és integrációs programot, amelyet Magyarország javasolt a gazdasági válság leküzdésére, az Európai Unió állam- és kormányfői elutasították, és inkább az uniós szolidaritás alapelveire emlékeztettek. 
   
A Le Monde elismeri, hogy az új EU-tagoknál jelentkező válság okainak egy része azonos. A folyómérleg jelentős hiányát mindenhol a külföldi devizában kölcsönző bankokra épülő pénzügyi rendszer súlyosbította. Az általános tendencia mögött azonban jelentős helyi különbségek jelentkeznek. A túlköltekező költségvetési politika is jellemző a régióra, de például nem igaz Lengyelországra, ahogy a devizában történő hitelezés alól pedig Csehország kivétel.
   
Mindezek ellenére a teljes régió "durva gazdasági zuhanás" felé halad - írja a lap -, és Nyugat-Európa fogja annak nagy részét megfizetni, hiszen bankjain keresztül 1300 milliárd eurót kölcsönzött ezeknek az országoknak. 
   
A Le Monde szerint a segélyprogramot szigorú feltételeknek kellene követniük, és a terheket meg kellene osztani azon felelőtlen politikusok között, akiknek a döntései a jelenlegi helyzet kialakulásához vezettek és azok között, akik Nyugaton mindent megtettek ennek a felelőtlenségnek a bátorításáért. 
   
"Az biztos, hogy azok az országok, amelyeknek segítségre lesz szükségük Kelet-Európában, meg fogják azt kapni, mert nincs más választás. De cserébe meg kell, hogy fizessék annak az árát" - idézi a cikket Venczel Katalin, az MTI párizsi tudósítója.
   
A The Washington Post elemzője szerint téved, aki azt hiszi, hogy Európa egységére leginkább a kelet-európai gazdasági válság jelent veszélyt, és hogy a gyengébb, volt kommunista gazdaságok lehúzzák gazdagabb, nyugati szomszédaikat - jelentette Hofer László, az MTI washingtoni tudósítója.
   
A hosszú ideje a minél szorosabb és szélesebb gazdasági együttműködést hirdető Európai Unió bajban van, ez azonban nem keletről ered - szögezte le Anne Applebaum, a mértékadó, liberális hangvételű lap szerkesztőségi bizottságának tagja.
   
A valóságban a válság nem egy Nyugat és Kelet közötti régi törésvonalat tárt fel, és pláne nincs szó új vasfüggönyről, - írja Applebaum -"ahogy az ingerült és eredménytelen magyar miniszterelnök fogalmazott". Inkább egy még régebbi és nyilvánvalóbb igazságra derült fény: a legtöbb ember másokat hibáztat a saját hibái miatt, még azokért a hibákért is, amelyeket egyértelműen saját maga idézett elő - írta a Pulitzer-díjas szerző.
   
A legelső és legmélyebb gazdasági válság Európában nem Keleten, hanem Izlandon tört ki. A legmélyebb recesszió pedig nem a lassabb Délen, hanem Írországban, a dinamikus Északon következett be. Lettországban, Európa új tagjában, ahol a kormány csődöt jelentett, valóban voltak erőszakos tüntetések, de sokkal erőszakosabb demonstrációkra került sor Görögországban, amely régebbi tagja Európának, sőt a közös európai valutaövezet tagja. 
   
Igaz, hogy a magyarok 240 milliárd dolláros különleges segélyt kértek Kelet-Európának, és a kérést elutasították, de egyetlen brit bank, a Royal Bank of Scotland 425 milliárd dolláros segélyt kért, amelyet meg is fog kapni a kormánytól. Csak a brit pénzintézetek több rossz adósságot halmoztak fel, mint a lengyel és cseh államadósság együttvéve, s e két országban még nem volt bankcsőd - fejtegeti az elemző.
   
A francia elnök azt sugallta, hogy országa gyenge ipari teljesítményéért részben a csehek okolhatók, akik olcsóbb Renault-kat gyártanak. A magyarok dühösek, hogy gazdagabb szomszédaik nem segítik ki őket több évi felelőtlen költekezés után. A brit munkások tiltakoznak a külföldi munkavállalók miatt, akik többnyire olyan állásokban dolgoznak, amelyeket a britek régóta nem vállalnak el. Az Egyesült Államokban is hasonló jelenség figyelhető meg: azok, akiknek nem kellett volna hiteleket felvenni, azokat hibáztatják, akiknek nem kellett volna hitelezni. Európában azonban a szenvedélyeket elkerülhetetlenül nemzeti felhangok kísérik.
   
A The Washington Post elemzője szerint ezek az ellentétek valóban szétfeszíthetik az Európai Uniót, de nem a Nyugat-Kelet tengely mentén. Az európai intézményeket évek, évtizedek óta képmutatás hatotta át: az európai vezetők miközben a nyilvánosság előtt a nemzetközi együttműködést hirdették, a színfalak mögött dédelgetett nemzeti ügyeket támogattak. Miközben Európa nagyobb nemzetközi szerepéről esett szó, vezetői nem tudtak valódi európai kül-, vagy energiapolitikát teremteni - írta Anne Applebaum a The Washington Postban.
   
A pénzügyi válság a jelek szerint az euróövezeti felvételi folyamat rövidítésének megfontolására késztetett egyes európai uniós vezetőket - írta a Financial Times, amelynek cikkét Kertész Róbert, az MTI londoni tudósítója ismereti.
   
A londoni gazdasági napilap szerint a hétvégi csúcstalálkozó után több uniós politikus is jelezte: átgondolják azt a magyar javaslatot, amely az ERM-II. árfolyamrendszerben az euróövezeti belépés előtt kötelezően eltöltendő - jelenleg két évi - időszak rövidítését célozza.
   
A lap szerint viszont Varsó nem feltétlenül támogatja a belépési szabályok javasolt módosítását. A Csehország által is képviselt lengyel hozzáállás része annak a politikának, amellyel Lengyelország igyekszik megkülönböztetni magát a térség nagyobb bajban lévő országaitól, például Magyarországtól.