Gyurcsány: határozottabb lépésekre is van lehetőség

Gyurcsány Ferenc szerint a Reformszövetség és a munkáltatók által javasoltaknál is határozottabb és mélyebb szerkezeti átalakításra van szükség, s az állam kiadásainak alapos elemzése után jelentős kiadáscsökkentést kell meglépni.

A kormányfő az Országos Érdekegyeztető Tanács pénteki ülésén Budapesten kifejtette: a változtatásra kész Magyarország vízióját kell megteremteni. A csomag megalkotásánál öt program elemeit szükséges figyelembe venni: a kormány már ismertetett intézkedéseit, a Reformszövetség munkaadók által is támogatott programját, Bokros Lajos volt pénzügyminiszter reform publikációit, az MSZOSZ javaslatait és a Fidesz koncepcióját.
  
A munkaadók azonosulnak a Reformszövetség programjával, amely az adórendszer egészét érintő, 10 százalékpontos járulékcsökkentést javasol, valamint az euró előszobájába, az ERM-2 árfolyamrendszerbe való minél gyorsabb belépést - mondta Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke  a munkáltatói oldal képviseletében.
 
A munkavállalói terhek növelését elfogadhatatlannak tartja  az OÉT munkavállalói oldala, elutasítják a cafeteria megadóztatását, és kifogásolják a kormány adóelképzeléseit, mivel szerintük kizárólag a magasabb keresetűeknek kedvezne.
 
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke kifejtette: a kormány és a munkaadók közteher-átrendezési javaslatainak csak az iránya elfogadható, a konkrét elképzelésről azonban tovább kell tárgyalni. 
 
A válságkezelési folyamatot elemezve Gyurcsány Ferenc elmondta: szeptember óta a költségvetésben 800 milliárd forintos kiadáscsökkentést valósított meg a kormány, a betétekre tavaly ősszel garanciát vállalt, vagyis azok teljes biztonságban vannak, s a négynapos munkahét lehetőségével is számos vállalkozás él. Gyurcsány Ferenc kompromisszumot, az álláspontok közelítését javasolta a béren kívüli juttatások (cafeteria) megadóztatásának kérdésében. 
  
A kormányfő azt mondta: a kabinet átgondolja elképzeléseit, és úgy vélte, hogy a három oldal képes lesz megegyezni. Hozzátette: a munkavállalóknak el kell fogadniuk, hogy az eddigi rendszer változik, de különösen az üdülési csekkekre és az étkezési utalványok megadóztatására vonatkozó szakszervezeti kifogásokban vannak olyan elemek, amelyeket újra meg kell fontolni. A jövő hét végén a kormány be kívánja nyújtani a nyugdíj és adóváltoztatásokra vonatkozó törvényjavaslatait az Országgyűlésnek - jelentette be Gyurcsány Ferenc, arra kérve az Országos Érdekegyeztető Tanács résztvevőit, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy Magyarország még az idén megfeleljen minden követelménynek, amellyel beléphet az euró előszobájába, az ERM-2 árfolyamrendszerbe. Legkésőbb szeptember végén meg lehet állapodni az euró bevezetésének menetrendjéről - tette hozzá. 

Rolek Ferenc,  az MGYOSZ alelnöke szerint a rövidtávú válságkezelési és a hosszabb távú versenyképességi intézkedéseket nem lehet szétválasztani, hiszen összefüggő rendszerekről van szó. A munkát terhelő adók és járulékok csökkentése már rövid távon is javítja az exportra termelő vállalkozások versenyképességét, és lelassítja a piacvesztést, a munkahelyek számának csökkentését - tette hozzá.
 
A munkaadók arra kérik a kormányt, hogy lépjen azonnal, ne törekedjen minden áron megegyezésre, az idő ugyanis nagyon sürget. Rolek Ferenc szerint a  béren kívüli juttatások (cafeteria) egy részét érdemes megtartani, tehát ezen a téren közelíthetők a munkavállalók és a munkavállalók javaslatai.
 
Borsik János, az Autonóm szakszervezeti szövetség elnöke az adókedvezmények szűkítése miatt aggodalmát fejezte ki az önkéntes nyugdíjpénztári rendszert illetően. Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke pedig javasolta a tárgyalások kettébontását, egy gyors, "embert kímélő" válságkezelésre, és a hosszabb távú, versenyképesség növelését szolgáló kérdésekre.
 
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szerint a kormánynak bátrabb lépést kell tennie, nem segélyt kérni, hanem az elmúlt 20 év alatt az országból "kiszivattyúzott" profit egy részét kell visszakérni.
 
A munkavállalói oldal elfogadhatatlannak tartja a magánszemélyek különadójának - a 7 millió forint feletti jövedelmek adójának - eltörlését. Pataky Péter hangsúlyozta: éppen a jelenlegi helyzet követeli meg az igazságos teherelosztás érdekében, hogy ez megmaradjon. 
  
A munkavállalói oldal elutasítja az adókedvezmények megszüntetését, úgy vélik vannak olyan elemek, amelyeket feltétlenül meg kellene tartani. A béren kívüli juttatásokat illetően arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek nem  kizárólag a munkavállalók kedvezményei, legalább annyira a munkaadóké is. Sőt néha a munkaadók jobban szeretnének ezzel élni, mint ahogy azt a munkavállalók szeretnék - mondta az MSZOSZ elnöke.
   
Az OÉT pénteki és két héttel ezelőtti ülésének téziseiről írásbeli emlékeztetőt írt alá 9 munkaadói szervezet, négy szakszervezeti szövetség és a kormány képviselője.