Nem kaptak többséget sem az ellenzéki, sem a kormányjavaslatok

Nem kapták meg a kormány és az MSZP frakció támogatását önálló indítványaikhoz az ellenzéki képviselők, a kormány adócsomagját és a társadalombiztosítási nyugellátások módosítását célzó javaslatait pedig az ellenzék szavazta le az Országgyűlés költségvetési bizottságának keddi ülésén.

Az egyéni indítványokat így nem vette tárgysorozatba, a kormányjavaslatokat pedig nem tartotta általános vitára alkalmasnak a bizottság.
   
Hirt Ferenc (Fidesz) és Soltész Miklós (KDNP) a fogyatékosokat támogató szervezetek és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete javára szeretett volna átcsoportosítani az idei költségvetésen belül a kormány kommunikációs kiadásai - ezen belül a lakossági tájékoztatás - terhére. Soltész Miklós elmondta: a javaslat az infláció mértékével növelné a 2008. évinek megfelelő támogatási szintet. Bathó Ferenc, a Pénzügyminisztérium (PM) főcsoportfőnöke a kormány képviseletében nem támogatta az indítványt. A kormány már maga is jelentős összeget vont el a megterhelni kívánt előirányzatból, s e szervezetek a Nemzeti Civil Programból forrásokhoz juthatnak - mondta. 
   
Szatmáry Kristóf és Kovács Ferenc fideszes képviselő a koktélkészítés, fröccskimérés problémáját szerette volna megoldani, valamint az adminisztrációt és a bírságolási fenyegetettséget csökkenteni a jövedéki adóról szóló törvény módosításával. 
   
Fröccs és koktél készítésére a jelenlegi jogszabály szerint is lehetőség van, bérfőzött pálinka üzleti ajándékként nem adható - mondta Karácsony Imréné, a PM szakállamtitkára. Erre vonatkozóan már megjelent a Vám- és Pénzügyőrség (VP) honlapján az iránymutatás - tette hozzá. Az alkoholtermékekre vonatkozó eredetigazolásokat most is három napon belül kell bemutatni az adóhatóságnak, ha az ellenőrzéskor nem fellelhető - hívta fel a figyelmet. A javaslatokat az MSZP frakció sem támogatja - mondta Kovács Tibor -, aki szerint az egyik javaslat a VP állásfoglalásával megoldódott, a másik pedig megkönnyítené a visszaéléseket. Horn Gábor (SZDSZ) úgy vélekedett, hogy a rossz szabályokat módosítani kell - példaként a standolást említette -, ezért tovább engedte volna a javaslatot. 
   
Tállai András, Fónagy János és Szijjártó Péter fideszes valamint Soltész Miklós kereszténydemokrata képviselő a benzin és az alapvető élelmiszerek árának csökkentése érdekében azok jövedéki, illetve forgalmi adótartalmának csökkentését javasolta. Szijjártó Péter szerint javaslatuk elfogadása havonta 4.500 forinttal többet hagyna a családok zsebében a kormány javaslatához képest, s tankolásonként átlagosan 1.350 forint megtakarítást jelentene. A javaslatot költségvetési okokból sem a kormány sem a szocialisták nem támogatták. Az élelmiszerek áfájának csökkentése az idén 122 milliárd, jövőre 252 milliárd forint bevételkiesést jelentene az államtitkár szerint. Kovács Tibor (MSZP) felhívta a figyelmet: az üzemanyagok jövedéki adója 2002 óta nem változott. Tállai András arra emlékeztetett, hogy az alapvető élelmiszerek áfája 12-ről 20 százalékra nőtt 2002 óta. Horn Gábor egyetértett azzal, hogy a válság közepette a legszegényebbeket támogatni kell, ám ezt szerinte célzott módon kell tenni. Szijjártó Péter erre úgy reagált, hogy az alapvető élelmiszerek áfájának mérséklése nagyobb tehercsökkenést jelentene a rászorulóknak, mert fogyasztási kosarukban ezek a termékek nagyobb súlyt képviselnek. Végül, hosszas vita után, a javaslat tárgysorozatba vételét elutasította a bizottság.
   
Nem kapta meg a többség támogatását Kóka János és Fodor Gábor SZDSZ-es képviselő indítványa sem, akik a plafontörvény módosítását kezdeményezték, és 2009-re 355 milliárd forintos kiadáscsökkentést indítványoztak, amit a makrogazdasági mutatók jelentős változásával, valamint a az adóteher-csökkentés megalapozásával indokoltak. Egyebek mellett azt szerették volna elérni, hogy már 2009-ben vegye vissza a kormány a 13. havi illetményt, továbbá, hogy az állami szféra bérkiáramlásának dinamikája egyezzen meg a GDP-ével, ezen túlmenően csak többletteljesítmény alapján járjon juttatás. Az indítványt a kormány nem támogatta. Szabó Lajos (MSZP) úgy vélekedett, hogy a plafontörvény be tudja tölteni feladatát. Tállai András szerint vágyálmak gyűjteményéről van szó.
   
Az adótörvények kapcsán Kóka János felszólította a kormányt: vonja vissza javaslatát, mert nem alkalmas a válság kezelésére, és terjesszen be olyan csomagot, ami segít Magyarországon. A Reformszövetség javaslata erre szerinte alkalmas. Tállai András azt mondta, maximálisan egyetért Kókával, ez nem válságkezelő program, hanem pótcselekvés, a foglalkoztatás növelésére, a stabilitás megteremtésére nem alkalmas. Molnár Albert (MSZP) egyebek mellett hangsúlyozta: az adócsomagban a bevételek és a kiadások egyensúlyban vannak, ezért a hiánycélt nem kell módosítani, s a csomag a későbbi növekedési pályát megalapozhatja. A Reformszövetség javaslatával szerinte az a baj, hogy megvalósíthatatlan elemek vannak benne, példaként az iparűzési adó megszüntetését, a gyors privatizációt említette.  
   
Nem tartotta általános vitára alkalmasnak a bizottság a társadalombiztosítási nyugellátás módosításáról szóló törvényjavaslatot sem, amely az adócsomaghoz hasonlóan 14 igen és 14 nem szavazatot kapott. Varga Ágnes, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese az öt intézkedést tartalmazó csomagot ismertetve elismerte: azok együttesen sem reformértékűek. Borsos József (Fidesz) úgy vélekedett, hogy a barkácsolás egyetlen célja, hogy rövid távon pénzt vegyenek ki a rendszerből. Így is finanszírozhatatlan, de alacsonyabb színvonalon - mondta.