Kell-e nekünk a gyors euró, avagy mikor lépünk be az ERM-II.-be?

2009. március 18., szerda, 06:23 • Utolsó frissítés: 2009. március 19., csütörtök, 08:55
Szerző: hvg.hu

Címkék: euró; eurózóna; euróbevezetés; ERM-II.;

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#33)

Az elmúlt hetekben széleskörű vita bontakozott ki arról, hogy a pénzügyi válság hatásainak mérséklésére hogyan menekülhetnénk be mielőbb az eurózóna védőernyője alá. A 320 forintos euró látványát követő pánikroham elmúltával ez mintha már nem is lenne olyan sürgős.

Key Account Sales Specialist

Álláshirdetés

A közös valuta bevezetése nemcsak a mi kívánságunk, hanem az Európai Unió egyik legfontosabb célja az újonnan belépő tagok esetében. A maastrichti megállapodás ugyanis meg akarta akadályozni a „kétsebességes” Európa kialakulását, így az euró bevezetéséhez vezető kötelező konvergenciafolyamat végigjárását, majd az így elért stabilitási kritériumok betartását tűzte ki. Magyarország tehát az uniós csatlakozási szerződésben vállalta, hogy törekszik az euró mielőbbi bevezetésére. A kérdés persze az, hogy mikor lehet az a mielőbbi.

Az euró bevezetése előtti kötelező, legalább kétéves várakozási idő kezdete az úgynevezett ERM II.-es árfolyammechanizmusban nem szabadon választható. Egyrészt ide az unió be kell, hogy fogadjon, másrészt csak akkor érdemes belépnünk, ha a gazdaságunk már képes illeszkedni az eurózóna követelményeikhez. Ha éretlenül engednék be a kopogtatókat az euróövezetbe, azzal éppen nekik okozhatnának jelentős károkat, de az engedékenységet a többi eurót használó ország stabilitása is megsínylené.

Ez az oka, hogy amikor Magyarország jobb kondícióban volt – hiszen többek között jelentősen nőtt a GDP, komoly mennyiségű külföldi tőke érkezett az országba, lényegesen alacsonyabb volt az államadósság, nagy volt az ország iránti bizalom –, akkor sem kezdeményezte belépését az ERM-II.-es mechanizmusba. Ekkoriban – a 90-es évek közepén – ugyanis a növekedési lehetőségeinket támogató rugalmas árfolyamstratégiát követtünk, miközben a gyors működőtőke-beáramlás és a spekulációs célú forró pénzek bezúdulása felértékelte a forintot.

A maastrichti kritériumok

Az Európai Árfolyam-mechanizmus (angolul European Exchange Rate Mechanism, azaz ERM) az Európai Közösség által 1979 márciusában az Európai Monetáris Rendszer (European Monetary System, EMS) részeként abból a célból létrehozott rendszer, hogy a gazdasági és monetáris unió létrehozására, illetve az euró bevezetésére való felkészülés jegyében csökkentse az árfolyamingadozást és közelebb vigyen a monetáris stabilitáshoz a Közösség (a majdani Európai Unió) tagállamaiban.

Az 1992. február 7-én aláírt maastrichti szerződés döntései szerint a közös pénz övezetéhez csak azok a tagállamok csatlakozhatnak, amelyek gazdasága teljesít egyes, a gazdaság stabilitását, valutaunióra való érettséget bizonyító, a legjobb monetáris eredményeket felmutató tagállamok teljesítményéhez konvergáló, a monetáris unió szempontjából kiemelkedően fontos feltételeket. A meglehetősen szigorú, a közös pénz egyes tagállamokban történő bevezetéséhez szükséges feltételek, az úgynevezett maastrichti konvergenciakritériumok a következők:

• Árstabilitás A fogyasztói árszint (infláció) emelkedése a vizsgált évben 1,5 százaléknál jobban nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációs rátájú tagállam átlagindexét.

• Kamatok konvergenciája A hosszú lejáratú kamatláb a vizsgált évben 2 százaléknál többel nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációjú tagállam átlagát.

• Árfolyamok stabilitása Az EMS árfolyam-mechanizmusán (ERM) belül a nemzeti valutát az utóbbi két évben nem értékelik le.

• Stabil kormányzati pénzügyi pozíciók A vizsgált évben a költségvetési deficit a GDP 3 százalékát, az államadósság pedig a GDP 60 százalékát nem haladhatja meg (utóbbi az esetben elvileg elfogadhatónak tekintik a 60 százaléknál magasabb szintet is, ha az adósságállomány folyamatosan csökkenő tendenciát mutat).

A konvergenciakritériumok meghatározó jelentősége, hogy egy tagállamnak a monetáris unió harmadik szakaszában való részvételéről az EU állam- és kormányfői a konvergenciakritériumok tejesítése alapján határoznak.

Az első nagy pofon a piactól »

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#33)

KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

Az első lépés Európában (x)

A CBTC (China Brand Trade Center) a közép-kelet-európai vállalkozások és Kína felé nyitó cégek elsőszámú üzleti platformja.

33 HOZZÁSZÓLÁS, MELYEK KÖZÜL A LEGFRISSEBBEK:

2009. március 22., 15:23

attiluck

hogy is merülhet fel a kérdés,mikor is az államadósság több mint a GDP 70%-a; a követelmény alapján pedig 60% alatt kellene lennünk!? és ahogy a dolgok alakulnak ez az arány csak magasabb lesz...

2009. március 22., 00:29

shlomo

Lehet most hisztizni, hogy eladósodtt az ország, eltávolodtunk a Maastrichti kritériumoktól, stb, de annak idején (Medgyessy száz lépésekor) senki sem mondta, hogy nem kéri a magasabb bért,a 13.-ik havi nyugdíjat,a nagyobb segélyt,ne épüljön autópálya stb, csakhogy egyensúlyban maradjon a költségvetés és bevezethessük az eurót. Mindenki örült a magasabb életszínvonalnak, nem törődött vele, hogy mindez külföldi hitelből van. Most viszont jött a fájdalmas felébredés, annak felismerése, hogy ingyenebéd nincs, annyit fogyaszthatunk csak el, amennyit megtermelünk, a hiteleket pedig kamatostul vissza kell fizetni. Viktornak sem lesz más választása, csak a brutális "megszorítás", óriásit fog majd csalódni benne a messiásváró magyar nép.

2009. március 20., 20:41

Pintér József

Kedves SUM PETER! #26 „Továbbá arra is kíváncsi lennék, hogy akik az euró övezeti belépést ellenzik, vajon még a mostani leckét sem értették meg, amikor az EU és az IMF tart minket a víz felszíne felett, mert a magas életszínvonalunkat nem voltunk képesek kitermelni, s a vágyainkat hitelekkel finanszíroztuk.” Én nem foglalkozok az euróval,ellenzem az EU tagságunkat. Csalással léptették be az országot,a tagság csak a nyugatnak hozott a konyhára. Nagyon szeretném egyszer megérni azt a napot,mikor a nyers valóságról beszélnénk,hazánk függetlenségének kiárusításáról. Minden más sokadrangú kérdés. Milyen magas életszínvonalról beszél kedves Sumpeter? Ne nevettesse ki magát. Hol él maga? A magyar nép többsége nem élt,nem él magas életszínvonalon. Nézze meg nemzetünk egészségi állapotáról szóló adatokat,a népesedési problémákról nem is beszélek. Az a világ,amelyben élünk haldoklik.Erkölcsileg megsemmisült. Nagyon őszinte,tisztességes,szélsőségektől mentes, gondolkodó emberként,egész életemben nem tettem,tehettem mást,mint elviseltem a hazugságokat,a soha nem teljesülő ígéretek következményeit,az újabb és újabb áldozatokat,amelyek hasznát mindig az érdemtelenek élvezték. Kérem, gondoljon bele,micsoda egy aljas cselekedet az,ha egy pap évtizedeken át hirdeti, ne paráználkodj,aztán egy napon nyit egy kuplerájt. A szocialisták ezt tették velünk! Az egész rendszerváltást prostituálta e társaság hatalomba maradása. Nézzük az új példaképeinket. Elengedték a tartozásainkat,amelyeket egy katonailag megszállt ország kollaboráns rezsimje hozott létre? Nem ! Megerősítették hazánk gazdaságát,versenyképességét? Nem! Kikényszerítették a valóban demokratikus politikai rendszer létrehozását? Nem! A százmilliárdos adósság a bizonyítványa ennek a rendszernek,az összes hordalékával egyetemben. Az EU és az IMF tart minket a víz felett? Bennünket ,kisembereket nem,ezt rövidesen mindenki érezni fogja. A hatalmat,amely működteti a bennünket ellehetetlenítő pénz szivatyúkat,tartja a víz felszíne felett a két szervezet és szövetségesei. Nevezzük nevén a gyereket,ne hazudjunk egymásnak!

2009. március 19., 11:22

cohen

Jelenlegi árfolyamon nagy hiba lenne a forintot az euróhoz kötni.Konzerválná a nemztközi viszonylatban mért szegénységünket, olcsóságunkat. Hibás politika az,amikor az olcsóságunkkal akarunk versenyezni,mert így nem vagyunk rákényszerítve a hatékonyságnövelésre és a fejlesztésre, beruházásra.Ráadásul mindig lesz nálunk olcsóbb ország. Indiában sem gépesítenek, mert ocsó a munkaerő, és száz ember végzi el azt a munkát, amit az USA-ban három.

2009. március 19., 08:13

Demokratata

Kedves Vitatársak! Szlovákiába jártak át ismerőseim korábban vásárolni rendszeresen.Ma viszont onnan járnak át ide, hasonlóan mint a 60-as években a májkonzervturizmus idején (Miskolcra megérkezett a Kassai vonat, egy órán belül nem lehetett májkrémet kapni). Ma kocsival és a hipermarketeket szállják meg. Ott minden jóval drágább lett az euro bevezetésével. Itt is várható hasonló. (a szlovák csoda egyrésze itteni sajtótermék, másrésze meg olyasmin alapul, amit itt a népszavazás ellehetetlenített, és sajnos, a gazdasági szaklapok (pl HVG!) sem részletezték eléggé ezeknek az alapoknak a szükségszerűségét) Előny: bizonyos gazdasági döntések nem helyben történnek, tehát az aktuális kormány beavatkozási potenciálja csökken. Azaz a voluntarista, szavazatvásárlási jellegű húzások esélye csökken. Az elszámolási rendszer is szigorúbb. És nem lehet csacskaságokkal vakítani a választókat. Tehát bizonyos rendet hoz. Hátrány:Viszont a gazdaság fejletlenségéből, felkészületlenségéből adódó versenyhátrányok kiegyenlítésére nincs akkora lehetőség. A vállalkozások kitettsége megnő. A "kiváló adottságú mezőgazdaságunk" és vállalkozásaink valódi értékét (előnyeit és hátrányait) nem lehet hangzatos szólamokkal elfedni.(bár ez az előnyök között is szerepelhetne!) A gazdaságunk helyzetéről szóló sok politikai indíttatású hablaty megalapozatlansága egyértelműbb lesz/lehet. Tehát vannak előnyei és hátrányai is.(A 168óra gazdaságpolitikai fórumán is folyik ilyen vita) Nagyon megfontolandó: mikor és milyen feltételekkel illetve előfeltételekkel érdemes, optimális. Csodavárásra csak csalódás jöhet, kemény felkészülés nélkül vesztesei lehetünk, bár ezek a veszteségek (és nyereségek is!) egyértelműbben lesznek láthatók, mert tények és nem politikai indíttatású (azaz gyakran félrevezető) álltások mutatják, bizonyítják azokat. Tájékozottabbak lehetünk - ha akarjuk. És már ez sem semmi. Üdvözlettel: Demokratata

További 28 hozzászólás megtekintése »