Milyen a magyar kapitalizmus?

Magyarországon rossz kapitalizmus alakult ki, intézményeink gyakran nem támogatják az értékteremtésre törekvő vállalkozókat – állapítja meg a Közjó és Kapitalizmus Intézet által készített Jelentés a magyarországi kapitalizmus állapotáról című elemzése.

A tanulmány szerint a magyar gazdaság működése egyre inkább a tőlünk délre és keletre fekvő országokéhoz hasonlít, az emberek pedig úgy érzik, hogy tudás és szorgalom révén nem lehet érvényesülni ma Magyarországon.

A mai Magyarországon a bizalom infrastruktúrája is hiányzik. Súlyos gond a bizalom hiánya, valamint az, hogy a piac működését nem segítik erős garanciák, és rosszul működik az állami szerződéskikényszerítés is. A vállalkozók ennek hiányát személyes hitelükkel pótolják, a bizalom infrastruktúrája a magyar kapitalizmusban a gazdaság főszereplőinek hírnevére, telefonkönyvére épül – mondta Szepesi Balázs, a tanulmány egyik készítője az elemzés bemutatásakor.

Az intézetről

A Közjó és Kapitalizmus Intézet egy független, magánszemélyek által létrehozott alapítvány, amely elő akarja segíteni, hogy Magyarországon olyan kapitalizmus alakuljon ki, melyben az egyént tudása és szorgalma alapján díjazzák, és melyben a jobb sorsúak kötelességüknek érzik az elesettek támogatását. Az intézet munkáját hétfős kuratórium irányítja, melynek tagjai: Balázs Zoltán, Csák János, Dénes Ferenc, Gál Róbert, Kata Péter, Lantos Csaba és Urbán László.

A tanulmány szerint a vállalkozók 91 százaléka szerint az adórendszer bünteti a tisztességesen vállalkozni akarókat és 93 százalékuk szerint a költségvetés rosszul használja fel a vállalkozások által befizetett adót. Az adó mértékét pedig elsősorban a könyvelők ügyessége, másodsorban a cég teljesítménye, harmadsorban pedig az APEH informális elvárásai határozzák meg.

Miközben a vagyonbiztonság egyre erősebb hiányosságait az állami gyakorlat nem ismeri el, a segélyezési rendszer pedig egyre jobban elszakad az elfogadott közösségi értékektől, e két jelenség ellen a középosztály „lázadása” bontakozik ki, azaz szaporodnak az ilyen jellegű kezdeményezések – mutatott rá Szepesi Balázs.

A szerzők szerint a válság leküzdéséhez a bizalom megerősítésére van szükség, és hatékony állami eszközökkel meg kell akadályozni, hogy a szerződő felek kibújjanak a szerződésekben vállalt felelősség és kötelezettségek alól.

A tanulmány készítői úgy vélik, ahhoz, hogy jobb kapitalizmus alakuljon ki Magyarországon, nem azon kellene gondolkodni, hogy mi legyen az állam szerepe, hanem azon, hogy a rendszer hogy működhetne jobban. A meccs nem az államról szól, az állam csak a bíró szerepét játssza. Továbbá az értékteremtésre kellene helyezni a hangsúlyt és nem az elosztásra: vagyis, hogy honnan teremtse elő a társadalom a jövedelmet valamint az erőforrásokat.

Szepesi Balázs ugyanakkor kiemelte, hogy a jelenlegi elemzés nem a válságról szól, annak hatását a következő helyzetjelentés tartalmazza majd. Remélik azonban, hogy a válság megadja majd a jó kapitalizmus megszilárdításához szükséges impulzusokat.