Kinek kell három és fél millió hektó magyar bor?

2009. május 27., szerda, 06:29 • Utolsó frissítés: 2009. május 27., szerda, 07:29
Szerző: hvg.hu

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#10)

Magyarországon évente úgy 3,5 millió hektoliter bor készül, aminek 70 százalékát mi magunk eresztjük le a torkunkon. Az utóbbi években azonban növekszik az import is, ami eléri az évi 200-400 ezer hektolitert. Ha a borászaink nem akarnak visszafejleszteni, akkor szükség van a magyar bor vásárlásának ösztönzésére itthon és külföldön egyaránt. Ez pedig hatékony marketingstratégiát kíván. Megnéztük, miféle elképzelések vannak a magyar bor jobb eladására.

„Soha nem kínálkozott jobb alkalom megismerni a magyar borokat, mint most, hiszen ötven veszendőbe ment év és két évtizednyi erőfeszítés után Magyarország ismét felfedezte saját gazdag borászati örökségét. A magyarok nemcsak arra képesek, hogy kiemelkedjenek a tömegből boraik karaktere és minősége által, hanem arra is, hogy megfeleljenek az értéket kereső ínyencek minden kívánságának is.” Többek között ilyen szép szavakkal jelentette be a brit The Drinks Business szakfolyóirat szerkesztője, Gabriel Savage a lap magyar borászattal foglalkozó mellékletét.

S bár a britek egy része mostanában jókat gondol a magyar borokról, s a hazai bortermelés kétségkívül megújult, a termékek jelentős része kiváló vagy megállja a helyét, a magyar borászat mégis versenyhátrányban van a nemzetközi piacokon, mert az ebben az ágazatban oly meghatározó marketingben hatalmas a lemaradásunk. A változásra csak azután nyílott meg a lehetőség, hogy a 2007 tavaszán módosított bortörvény alapján a hazai árutermelő borászatok által befizetett forgalomba hozatali járulék 60 százaléka, évente mintegy 750 millió forint fordítható közösségi bormarketingre. A következő lépés a közösségi bormarketing-stratégia kidolgozása volt, amelyet nemrégiben véglegesítettek és fogadtak el a hazai borászati szakmai szervezetek. A Magyar Bormarketing Kht. vezetésével létrehozott stratégia országos, regionális és külpiaci lépéseket, teendőket is előirányoz.

A Vylyan borgazdaság barrique-pincéje Kisharsányban. Megmutatni
az országnak és a világnak

A stratégia legfontosabb célja, hogy megteremtse a magyar bort (idehaza és külföldön) mint márkát, s a kereskedők, végül pedig a vásárlók szemében is a minőségének megfelelően a világ legjobbjai közé emelje. A hazai adottságok és a hazai fajták révén megvan a lehetősége, hogy vonzó kínálattal jelenjünk meg a világ fontos borpiacain. Ehhez azonban ki kell alakítani a magyar bor egységes imázsát. Ez nem lesz könnyű, ugyanis a magyar bortermelés a sok borvidék és -fajta miatt tarka-barka (s persze ez gazdagságának forrása is), ráadásul az egyes régiók nem sok hajlandóságot mutattak eddig az együttműködésre, sőt, elég sok volt az ellentét, mindenki a saját regionális elképzeléseit erőltette. A szétszabdalt termelés miatt pedig már nem a jó minőség, hanem az egyes termékekből előállított alacsony mennyiség vált a piaci terjeszkedés akadályává.

Ez a borászati ágazat fejlődését eddig nem zavarta túlságosan, hiszen a megtermelt bor 70 százalékát belföldön értékesítették. Ezért érthető, hogy az új marketingstratégia fontos eleme a magyar borkultúra fejlesztése és a fogyasztásösztönzés. A Magyar Bormarketing Kht. irányításával tavaly készült fogyasztási szokásokat feltáró kutatás kiderítette, hogy szükség van a minőségi bor fogyasztásának ösztönzésére, a fogyasztási alkalmak körének bővítésére, a motivációk meghatározására és megerősítésére, a helyszínek számának gyarapítására, s az új fogyasztók megnyerésére. Ez annyit jelent, hogy a borfogyasztást egyre távolabb kell vinni a puszta alkoholbevitel gondolatától és gyakorlatától, s egyre inkább a mindennapi kultúra részévé kell tenni. Kevés ugyanis az igényes magyar borfogyasztó, többek között azért is, mert a borral kapcsolatos ismeretek nem jutnak el a nagyközönséghez. Amíg egy műszaki berendezés vásárlásakor mérlegelni lehet a márka ismertségét, a technikai paramétereket (képátlót, tárolókapacitást, felbontást, sebességet stb.), garanciális feltételeket, addig egy palack bornál a márka viszonylag vagy teljesen ismeretlen, a minőségi paraméterek ismeretlenek és összehasonlíthatatlanok a legtöbb vásárló számára. Ezért az ár/érték-arányt sem képesek mérlegelni, s marad az ár, legfeljebb a palack és a címke megjelenése alapján történő választás. A potenciális vásárlók kiművelésében ezért hatalmas kiaknázatlan lehetőségek vannak.

(Zárójelben meg kell jegyezni, hogy a bor nemcsak másik borokkal, hanem más italfajtákkal is versenyez. S vesztésre áll. Miközben a magyar közösségi bormarketingre összesen 750 millió forint jut, addig például a sörreklámokra egyetlen kampányban fordítanak ennyit, méghozzá koncentráltan.)

Erősségek és gyengeség - borturizmus, export, kultúra »

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#10)

KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

10 HOZZÁSZÓLÁS, MELYEK KÖZÜL A LEGFRISSEBBEK:

2009. május 28., 09:31

H.J.

Még az árakkal sincsennek tisztában: "a külföldi vevők már egy euró körüli árat fizetnek a korábbi 0,7 eurós átlagárra" Még diszkontáruházakban sem látam magyar bort 2,50€ alatt! Ès ez igy jó! Ne kövessék a szalámiipart. Pickszalámi a diszkontban nem reklám, inkább antireklám.

2009. május 28., 08:38

vidéki

Rendben van, hogy a kereskedelemben az eladást kellene ösztönözni, azonban a borturizmus sokkal de sokkal nagyobb lehetőségeket rejt magában. Ezért még nagyobb figyelmet és még több lehetőséget kell biztosítanunk ennek az ügynek!

2009. május 27., 19:58

Alföld

Sajnálatos módon egyetlen egy üzletlánc sem hoz magyar bort ( nem is merek többesszámot használni és borokat emlegetni ) a piacra például Hollandiában.Viszont képviselik magukat a világ borvidékei termékeikkel a polcokon, még a kisebb falvakban is. Ennek olvastán senki se bújjon a régi felfogás mögé, hogy a hollandok sörivó nemzetként ismeretesek. A hungaricumok mellet viszont vannak más jó tájjellegü izletes borok, amelyek megállnák a helyüket a többi konkurrens kollega ( nevezzük konkolléga boroknak ) között. Idestova 45 év külhon és piacismeret után megengedem magamnak, hogy mezitlábas - glottgatyásnak nevezzen a magyar marketinget általában, a bormarketingggel egyetemben. Hogy mi a glottgatya ? vegye elö az értelmezö szótárt, avagy kérdezzen rá egy alföldi borásznál, mondjuk úgy Kiskörös és Cebe környékén. Tisztelettel Kaposvári György

2009. május 27., 19:10

Moré Csaba József

Amióta EU tagok lettünk, bekerültünk abba a globalizációs helyzetbe, ahol a szabad kereskedelem szabályozza a bortermelő országokban a termelés mennyiségét, az exportot és importot. A világon több mint 70 bortermelő ország van, közel 8 millió hektáron folyik a termelés,mely éves szinten közel 300 millió hektárt jelent. Tendencia, hogy a nagy hírű, klasszikus európai bortermelő országok folyamatosan veszítenek világpiaci részesedésükből,mert az igen olcsó munkaerővel nagyüzemben előállított ausztrál, Új- Zélandi, Kaliforniai (USA),Chilei, Argentin és Dél-Afrikai borok lassan elárasztják a világot. A magyar bortermelés elaprózódott, legtöbbjük öreg tőkéken terem. 160 szőlőfajta 75 %-a fehér, 25 %-a vörös.Miután az EU-ban évente mintegy 25 millió hl. felesleg keletkezik,így EU támogatásokkal vágattak ki szőlőket, hogy némileg egyensúlyba kerüljön a fogyasztás és kínálat aránya. Hazánkban sajnos csökken a borfogyasztás ( 32-34 liter/év/fő), míg a sörfogyasztásnál emelkedés tapasztalható. A hazai borfogyasztás növelését elsősorban ORVOSI AJÁNLATRA LEHETNE ELÉRNI. A korábbi és a mostani orvosi kutatások igazolják, hogy a borok fogyasztása előnyösen hat az egészségre. (MÉRSÉKELT FOGYASZTÁSA, napi 1-2 deci.) Különösen a vörösbort ajánlják ! Javallat: emésztési zavarok esetén, vesekő megelőzésére, szív- érrendszeri problémáknál, stresszhatások ellen, hosszan tartó betegség után a lábadozási időszakban, és érdekes, hogy a legújabb kutatások alapján még a CUKORBETEGEKNEK is ajánlanak napi 1 deci borfogyasztást, mert vércukorszint csökkenést okoz ! Egyedül GYOMORFEKÉLYES BETEGEKNEK NEM AJÁNLOTT!!!) - Ízületi fájdalmak esetén tönköly, vagy kipréselt szőlő héjával kell pakolást alkalmazni, de arcbőrre is ajánlott vörös szőlő héját felpakolni, mert hidratáló, öregedést gátló hatása van!! A fentiek alapján jó lenne, ha az egészségügyi szervek, orvosok, kozmetikusok reklámoznák a bor fogyasztás egészségügyi, élettani előnyeit. ( Persze kozmetikus nem fog adni ilyen tanácsot, mert ők 5-10 ezer Ft-os arckrémeket és ismeretlen összetételű arcpakolásokat alkalmaznak... )

2009. május 27., 17:15

shlomo

A borfogyasztás nemcsak nálunk, hanem globálisan is csökken, ugyanakkor a minőségi boroké növekszik, ami azt jelenti, hogy az olcsó kategóriákban van drasztikus visszaesés. Európa számára külön probléma az újvilági borok egyre nagyobb térnyerése, azokban az országokban alacsony termelési költséggel, nagyüzemi körülmények között készítik a jó minőségű bort. A bor elsősorban presztizstermék, ezért a legfontosabb a profi marketingmunka, a jó image kiépítése külföldön is. Nyugaton azért tartják drágának a magyar borokat, mert nincs tekintélyük, és nem a spanyol vagy olasz borkhoz, hanem a bulgárhoz és románhoz hasonlítják.Ezekhez képest valóban drága, ez az oka, hogy a skandináv boltokból mára eltüntek a magyar borok, ugyanis a balkáni termelők vették át a helyüket a legolcsóbb szegmensben.

További 5 hozzászólás megtekintése »