Kinek kell három és fél millió hektó magyar bor?

2009. május 27., szerda, 06:29 • Utolsó frissítés: 2009. május 27., szerda, 07:29
Szerző: hvg.hu

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#10)

Magyarországon évente úgy 3,5 millió hektoliter bor készül, aminek 70 százalékát mi magunk eresztjük le a torkunkon. Az utóbbi években azonban növekszik az import is, ami eléri az évi 200-400 ezer hektolitert. Ha a borászaink nem akarnak visszafejleszteni, akkor szükség van a magyar bor vásárlásának ösztönzésére itthon és külföldön egyaránt. Ez pedig hatékony marketingstratégiát kíván. Megnéztük, miféle elképzelések vannak a magyar bor jobb eladására.

Key Account Sales Specialist

Álláshirdetés

Az elfogadott marketingstratégia kulcseleme a borturizmus fejlesztésének támogatása. Ezzel ugyanis növelhető a pincénél történő értékesítés aránya. Felmérések szerint a hagyományos bortermelő országokban ez akár 30 százalék is lehet, míg nálunk 10 százalék körül mozog. Márpedig a pincénél való eladáskor az árbevétel sokkal nagyobb része marad a termelőnél, mint más kereskedelmi csatornák esetében. Továbbá azoknak a termelőknek is javulnak az értékesítési lehetőségei, akiknek borai márkátlanság, mennyiségi problémák, rossz alkupozíció vagy a túl szigorú feltételek miatt nem jelenhetnek meg a kereskedelmi láncok kínálatában. Az EU támogatja a borturizmus fejlesztését, így ebbe érdemes is befektetni.

Az elmúlt években mind mennyiségben, mind pedig értékben csökkent a magyar bor exportja. Ez nyilván összefügg azzal, hogy a világ borkereskedelme is visszaesett. A kiviteli trend megfordítására megvan a lehetőség, hiszen rendelkezésre állnak Magyarországon azok a szőlőfajták és megfelelő minőségű bortermékek, amelyek keresettek a világpiacon, s az egyediségük miatt különböznek a tömegtermékektől.

A Magyar Bormarketing Kht. elemzése a borágazat erősségeiről és gyengeségeiről fontos alapadatokat szolgáltatott. Az erősségek a következők. Széles a termékpaletta, s megvannak a borkülönlegességeink. A világpiac számára felfedezetlen fajtákkal, egyedi, markáns karakterű termékekkel tudunk kiállni. Elismerten Magyarországon termelik a régió legjobb borait, jelentős a belföldi fogyasztás, s a hazai fogyasztás szerkezete mindinkább a minőségi igények megjelenését mutatja. Növekednek a belföldi árak, erősödik a borturizmus s a termelői háttér. További lehetőségeket tartogat, ha néhány különleges szőlőfajtánkban (kéknyelűben, kékfrankosban, kadarkában, hárslevelűben stb.) rejlő potenciált kiaknázzuk. Nagy lehetőségeink vannak a borturizmusban, a közös magyar bormárka (Wines of Hungary) megteremtésében, a borkultúra fejlesztésében, illetve a bor magyar referenciatermékké fejlesztésében.

Ugyanakkor számos gyengeséget is feltártak. Javul, de alacsony színvonalú a fogyasztási kultúra. A borvidékek és borrégiók közötti nézetkülönbségek és az egyedi utak erőltetése megnehezíti, hogy a magyar bor egységes arculattal jelenjék meg a külpiacokon. Gyakran nem a minőség, hanem az elégtelen megtermelt mennyiség akadályozza meg, hogy jól fizető piacokra belépjünk. Gyenge vagy hiányzik a kommunikáció, korlátozottak az eszközök, gyenge az érdekérvényesítési képesség, kevés az ilyen célokra fordítható forrás. Ront a helyzeten, hogy a magyar termékeket regionális ellenszenv övezi. A szélesebb piacokon pedig az ismeretlenség és az el nem ismertség akadályozza, hogy a magyar borok a minőségüknek megfelelő pozíciót tölthessenek be. Végül hiányzik az ágazati stratégia, a minőségellenőrzési rendszer pedig gyenge. Emellett fenyeget a szürkegazdaság térhódítása, illetve a nagy áruházláncok túlsúlyossá válása, amelyek kínálatában fontos szerepet játszó olcsó importborok erodálhatják a magyar termelők hazai piacát.

A belföldi bormarketing-stratégia legfontosabb célja, hogy új tudással lássa el a magyar fogyasztókat, megismertesse a különböző ízeket, termékfajtákat, s megmutassa, mit és mikor érdemes fogyasztani. Az üzenet végső soron azt, hogy „magyar bort mindenkor”. Mert – vélik a stratégia kialakítói – minden pillanat alkalmat ad a borfogyasztásra, s minden pillanatra van magyar bor, s a bor sokszínűsége miatt minden helyzetben képes értéket közvetíteni. Ez az üzenet már csak azért is fontos, mert a kutatások azt mutatják, hogy a magyarok többsége passzívan áll a bor fogyasztásához, aminek a legfőbb oka, hogy a borral kapcsolatos tudás nem tartozik a szükségesnek vélt kulturális ismeretek körébe. A borral szembeni bizonytalanság pedig bizalmatlanságot eredményez. E helyzet megváltoztatására az egyik legfontosabb eszköznek egy interaktív online tudástár létrehozását tartják a szakemberek, amely a borokkal kapcsolatos legkülönfélébb ismeretek mellett az egyéni tapasztalatok összegyűjtését és kicserélését, illetve közösség építését is lehetővé teszi.

Mit üzen a magyar bor? » « vissza az első oldalra

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#10)

KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

Az első lépés Európában (x)

A CBTC (China Brand Trade Center) a közép-kelet-európai vállalkozások és Kína felé nyitó cégek elsőszámú üzleti platformja.

10 HOZZÁSZÓLÁS, MELYEK KÖZÜL A LEGFRISSEBBEK:

2009. május 28., 09:31

H.J.

Még az árakkal sincsennek tisztában: "a külföldi vevők már egy euró körüli árat fizetnek a korábbi 0,7 eurós átlagárra" Még diszkontáruházakban sem látam magyar bort 2,50€ alatt! Ès ez igy jó! Ne kövessék a szalámiipart. Pickszalámi a diszkontban nem reklám, inkább antireklám.

2009. május 28., 08:38

vidéki

Rendben van, hogy a kereskedelemben az eladást kellene ösztönözni, azonban a borturizmus sokkal de sokkal nagyobb lehetőségeket rejt magában. Ezért még nagyobb figyelmet és még több lehetőséget kell biztosítanunk ennek az ügynek!

2009. május 27., 19:58

Alföld

Sajnálatos módon egyetlen egy üzletlánc sem hoz magyar bort ( nem is merek többesszámot használni és borokat emlegetni ) a piacra például Hollandiában.Viszont képviselik magukat a világ borvidékei termékeikkel a polcokon, még a kisebb falvakban is. Ennek olvastán senki se bújjon a régi felfogás mögé, hogy a hollandok sörivó nemzetként ismeretesek. A hungaricumok mellet viszont vannak más jó tájjellegü izletes borok, amelyek megállnák a helyüket a többi konkurrens kollega ( nevezzük konkolléga boroknak ) között. Idestova 45 év külhon és piacismeret után megengedem magamnak, hogy mezitlábas - glottgatyásnak nevezzen a magyar marketinget általában, a bormarketingggel egyetemben. Hogy mi a glottgatya ? vegye elö az értelmezö szótárt, avagy kérdezzen rá egy alföldi borásznál, mondjuk úgy Kiskörös és Cebe környékén. Tisztelettel Kaposvári György

2009. május 27., 19:10

Moré Csaba József

Amióta EU tagok lettünk, bekerültünk abba a globalizációs helyzetbe, ahol a szabad kereskedelem szabályozza a bortermelő országokban a termelés mennyiségét, az exportot és importot. A világon több mint 70 bortermelő ország van, közel 8 millió hektáron folyik a termelés,mely éves szinten közel 300 millió hektárt jelent. Tendencia, hogy a nagy hírű, klasszikus európai bortermelő országok folyamatosan veszítenek világpiaci részesedésükből,mert az igen olcsó munkaerővel nagyüzemben előállított ausztrál, Új- Zélandi, Kaliforniai (USA),Chilei, Argentin és Dél-Afrikai borok lassan elárasztják a világot. A magyar bortermelés elaprózódott, legtöbbjük öreg tőkéken terem. 160 szőlőfajta 75 %-a fehér, 25 %-a vörös.Miután az EU-ban évente mintegy 25 millió hl. felesleg keletkezik,így EU támogatásokkal vágattak ki szőlőket, hogy némileg egyensúlyba kerüljön a fogyasztás és kínálat aránya. Hazánkban sajnos csökken a borfogyasztás ( 32-34 liter/év/fő), míg a sörfogyasztásnál emelkedés tapasztalható. A hazai borfogyasztás növelését elsősorban ORVOSI AJÁNLATRA LEHETNE ELÉRNI. A korábbi és a mostani orvosi kutatások igazolják, hogy a borok fogyasztása előnyösen hat az egészségre. (MÉRSÉKELT FOGYASZTÁSA, napi 1-2 deci.) Különösen a vörösbort ajánlják ! Javallat: emésztési zavarok esetén, vesekő megelőzésére, szív- érrendszeri problémáknál, stresszhatások ellen, hosszan tartó betegség után a lábadozási időszakban, és érdekes, hogy a legújabb kutatások alapján még a CUKORBETEGEKNEK is ajánlanak napi 1 deci borfogyasztást, mert vércukorszint csökkenést okoz ! Egyedül GYOMORFEKÉLYES BETEGEKNEK NEM AJÁNLOTT!!!) - Ízületi fájdalmak esetén tönköly, vagy kipréselt szőlő héjával kell pakolást alkalmazni, de arcbőrre is ajánlott vörös szőlő héját felpakolni, mert hidratáló, öregedést gátló hatása van!! A fentiek alapján jó lenne, ha az egészségügyi szervek, orvosok, kozmetikusok reklámoznák a bor fogyasztás egészségügyi, élettani előnyeit. ( Persze kozmetikus nem fog adni ilyen tanácsot, mert ők 5-10 ezer Ft-os arckrémeket és ismeretlen összetételű arcpakolásokat alkalmaznak... )

2009. május 27., 17:15

shlomo

A borfogyasztás nemcsak nálunk, hanem globálisan is csökken, ugyanakkor a minőségi boroké növekszik, ami azt jelenti, hogy az olcsó kategóriákban van drasztikus visszaesés. Európa számára külön probléma az újvilági borok egyre nagyobb térnyerése, azokban az országokban alacsony termelési költséggel, nagyüzemi körülmények között készítik a jó minőségű bort. A bor elsősorban presztizstermék, ezért a legfontosabb a profi marketingmunka, a jó image kiépítése külföldön is. Nyugaton azért tartják drágának a magyar borokat, mert nincs tekintélyük, és nem a spanyol vagy olasz borkhoz, hanem a bulgárhoz és románhoz hasonlítják.Ezekhez képest valóban drága, ez az oka, hogy a skandináv boltokból mára eltüntek a magyar borok, ugyanis a balkáni termelők vették át a helyüket a legolcsóbb szegmensben.

További 5 hozzászólás megtekintése »