Általános vitára ajánlották az adótörvényeket

Az emberi jogi, valamint a sport- és turisztikai bizottság kivételével minden bizottság általános vitára alkalmasnak találta a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó és a vagyonadóról szóló törvényjavaslatokat; kilenc bizottság többségi és kisebbségi álláspontját kedden ismertették a Parlamentben.

Kékesi Tibor (MSZP), a költségvetési bizottság többségi álláspontjának előadója elmondta: a bizottság mindkét törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta. Úgy vélte, elvi egyetértés mutatkozik a parlamenti pártok között abban, hogy szerkezetváltásra van szükség az adórendszerben, melynek keretében csökkenteni kell az élőmunkát terhelő adók és járulékok mértékét, eközben növelni a fogyasztást és vagyont terhelő adók súlyát. Kékesi Tibor szerint a jelenlegi adóátrendezés megfelel ennek az elvnek, ezért támogatják.
   
A képviselő úgy vélte, az adóátrendezés segíti a munkahelyek megőrzését, számos egyszerűsítést tartalmaz, és hozzájárul a gazdaság kifehéredéséhez is, amire egy válságban különösen nagy szükség van. A költségvetési bizottság kisebbségi álláspontját Tállai András (Fidesz) és Mádi László (Fidesz) ismertette. 
     
Tállai András kifogásolta, hogy nem látszik az a gazdaságpolitikai irány, amelybe a törvényjavaslat beleilleszkedik. Úgy vélte, az adóátrendezés egyetlen kérdésre van csak tekintettel, ez pedig az államháztartási hiány kézben tartása, az IMF-szerződés betartása. Mint mondta: "a kormány mindenre képes azért, hogy az IMF-lélegeztetőgépet ne vegyék le az országról".
   
Tállai András leszögezte: a kormány tervezett adócsomagja nem jelenti az össz-adóteher csökkenését. "Kommunikációs tréningnek", hazugságnak nevezte, hogy a pénzügyminiszter az elmúlt húsz év legnagyobb adócsökkentéséről beszélt.
   
Mádi László (Fidesz) felszólalásában úgy vélte, a vagyonadóról szóló törvényjavaslat előkészítetlen, végiggondolatlan, mivel nincsenek mögötte hatástanulmányok.    
   
A foglalkoztatási bizottság többségi álláspontját Nagy László (MSZP) ismertette. Úgy vélte, az adócsomag hozzájárul majd ahhoz, hogy a magyar gazdaság a válság elmúltával újra növekedési pályára állhasson, hiszen azt célozza, hogy jobban megérje foglalkoztatni és munkát vállalni, illetve többletmunkát végezni.
   
Herényi Károly független képviselő a foglalkoztatási bizottság kisebbségi véleményét összefoglalva elmondta: a kormány céljai támogathatók, ugyanakkor kifogásolta, hogy az adórendszer a változásokkal nem lesz egyszerűbb, nem csökken az adók száma.     
   
A gazdasági bizottság támogató többségi álláspontját Göndör István (MSZP) vázolta. Kiemelte: az szja-változásokkal jelentősen nő a többség nettó jövedelme, a havi 240 ezres keresetnél például 16-17 ezerrel marad több a borítékban, és 13.900 forinttal csökken a munkáltató költsége. Úgy vélte, a nettó bér emelkedése bővíteni fogja a belső keresletet.
   
Szatmáry Kristóf (Fidesz) a gazdasági bizottság kisebbségi véleményét ismertette. Vitatkozva Göndör Istvánnal úgy vélte, hogy a magyar kkv-knek 2010 nehezebb év lesz, mint a korábbiak, és az emberek zsebében sem marad több pénz, hiszen noha az szja csökken, az áfa és a jövedéki adó nő. Kifejtette: a csomag bizonyos lépései, így az élőmunka terheinek csökkentése, elméletileg elfogadhatóak, ám fontos látni, hogy nincs szó adócsökkentésről, csupán adóátrendezésről. Ezzel egy időben azonban várhatóan 8-10 százalékkal csökkenni fog a belső kereslet, ami miatt összességében rosszabb helyzetbe kerülnek a magyar vállalatok.
   
Szatmáry Kristóf Tállai Andráshoz hasonlóan hiányolta a határozott gazdaságpolitikai stratégiát, kritizálta, hogy az adómódosításokat kizárólag fiskális szempontoktól vezérelve hozzák meg. Ennek kapcsán rámutatott, a caféteria elemeinek megadóztatása "szét fogja verni talán az utolsó patrióta rendszert", amely kulcsszerepet játszik a belgazdaságban. A vagyonadót átgondolatlannak, igazságtalannak és alkotmányellenesnek nevezte.
   
Hajdu László (MSZP) az önkormányzati bizottság támogató többségi álláspontját ismertette, ugyanakkor aggályokat fogalmazott meg a vagyonadó kapcsán az ingatlan értékének önbevallása, valamint a helyi adóapparátus sorsa kapcsán az iparűzési adó beszedésének APEH hatáskörébe utalása miatt.
   
A független Pettkó András az emberi jogi bizottság többségi elutasító véleményéről szólt. Úgy vélte, a többség az adóátrendezés vesztesei közé fog tartozni, s kifogásolta, hogy a közterhek átcsoportosítása a civil szervezeteket és az egyházakat összességében hátrányosan érinti.
   
Bókay Endre (MSZP) elmondta: az ifjúsági és szociális bizottság többsége általános vitára alkalmasnak találta az adótörvényeket. Ugyanakkor Hoppál Péter (Fidesz) kisebbségi álláspontot ismertetve kiemelte: az önkéntes pénztári befizetések megadóztatása az öngondoskodás terjesztésében elért évtizedes munka eredményeit veszélyezteti.
   
Schiffer János (MSZP) a kulturális bizottság többségi támogató álláspontját egyebek közt azzal indokolta, hogy az adócsomag az ötöslottó-bevételek átcsoportosításával biztosítja a Nemzeti Kulturális Alap stabil finanszírozását.  
   
Tatai-Tóth András (MSZP) elmondta, hogy az oktatási bizottság többsége támogatta a törvényjavaslatokat, mert az szja-változások többségében kedvezően hatnak a köz- és felsőoktatásban dolgozó pedagógusokra. Révész Máriusz (Fidesz) a kisebbséget képviselve ugyanakkor úgy vélte, a caféteria megadóztatása egyértelműen hátrányosan érinti majd a pedagógusokat.
   
Mohácsi József (MSZP) elmondta: a sport és turisztikai bizottság nem támogatja a javaslatot. Ezt egyebek közt az üdülési csekk tervezett megadóztatásával indokolta, amely visszavetheti a turizmus fejlődését.