A GKI tovább ronott az idei előrejelzésein

Tovább rontotta az idei gazdasági kilátásokra vonatkozó előrejelzését a GKI Gazdaságkutató Zrt., a korábban várt 4-5 százalékos visszaesés helyett 6,5 százalékot prognosztizál 2009-re - derül ki a kutatóintézet legfrissebb előrejelzéséből.

A kutatók szerint az infláció az idén éves átlagban 5 százalék lesz, noha márciusban még 3,5 százalékot vártak. A beruházások 8 százalékkal esnek vissza a korábban várt 5 százalék helyett, és az export is jóval nagyobb mértékben esik vissza a márciusi prognózisban előrejelzettnél: 9 százalék helyett 15 százalékkal, míg az import 17 százalékkal szűkül.

A világgazdaság, s ezzel Magyarország 2008. III. negyedévében pénzügyi-gazdasági-bizalmi válságba került. A 2009. I. negyedévi adatok világszerte rosszabbak a korábbi prognózisoknál, ami májusban a nemzetközi intézményeket is idei előrejelzéseik rontására késztette. A világot jellemző mély pesszimizmus és piaci pánik viszont április-májusban enyhült. A bizalmi indexek az EU-ban és Magyarországon továbbra is nagyon kedvezőtlen kilátásokat tükröznek, de kissé javulnak. Miközben a magyar gazdaság teljesítménye idén 6,5 százalék körüli mértékben esik, a külső egyensúly látványosan javul, a belső pedig megfelel a nemzetközi követelményeknek. A recesszió mélypontja a III. negyedévben várható, gyors kilábalás azonban sehol sem valószínű.

Magyarországon a GDP az I. negyedévben 6,7 százalékkal csökkent, ezen belül a magágazatok (az agrárium és közszolgáltatások nélküli GDP) 9 százalékkal, vagyis az átlagosnál is nagyobb mértékben. A szolgáltatások – a kereskedelem kivételével – viszont az átlagosnál kevésbé estek vissza. A beruházások 7,7 százalékkal, a háztartások végső fogyasztása 5,9 százalékkal (ezen belül a vásárolt fogyasztás 7,3 százalékkal) volt kisebb az egy évvel korábbinál.

A foglalkoztatási és bérfolyamatok fokozatosan alkalmazkodnak a recesszióhoz. Az elbocsátásokról nincs statisztika, de azok bizonyosan bőven 100 ezer feletti dolgozót érintettek, eleinte főleg a feldolgozóipari exportszektorokban, később a nagy és közepes szolgáltató cégeknél is. Idén február-áprilisában a foglalkoztatottak száma csaknem 85 ezerrel volt kevesebb, mint egy éve. A munkanélküliségi ráta 9,9 százalékra emelkedett a 2008 végi 8 százalékról, illetve az egy évvel ezelőtti 7,7 százalékról. A regisztrált munkanélküliek száma 60 ezerrel nőtt, a munkaerő felmérés szerint (amely a szürke munkavégzést is kiszűri) viszont csak 10 ezerrel.

A kisvállalkozások tevékenysége érdemben szürkült. A bruttó átlagkeresetek az I. negyedévben a versenyszektorban 4,8 százalékkal emelkedtek. A költségvetési szektorban a februári-márciusi bérkiáramlás összességében stagnálást jelez. A reálkereset végeredményben 2,7 százalékkal csökkent az I. negyedévben.

A lakosság mérsékli halasztható és/vagy hiteligényes fogyasztását, így leginkább a tartós fogyasztási cikkek vásárlását, ezért GDP-arányos nettó megtakarítási rátája emelkedik. 2009. I. negyedévében a hiteltörlesztés már meghaladta az új hitelfelvételt. A fogyasztási hitelfelvét hatodára, a lakáscélú harmadára esett vissza. Az első négy hónapban 6 ezer lakás kényszerértékesítésére került sor, de a hitellel rendelkezők óriási többsége vagy normálisan törleszt, vagy megállapodott az átütemezésről.

A válság kitörésétől 2009. április végéig a lakosság mintegy 600 milliárd forint vagyonvesztést szenvedett el a tőzsdei részvényeken és a befektetési jegyeken. Ez éves jövedelmének 6-7 százaléka.

Az első öt hónapban az államháztartás bevételei a tervezett jelentős növekedés helyett csak stagnáltak, s a hiány elérte az éves GDP 2,2 százalékát. A kormány az év során egyrészt több lépcsőben kiadáscsökkentésekről döntött, másrészt előbb 2,9 százalékra, majd – a nemzetközi szervezetekkel egyeztetve – 3,9 százalékra emelte a hiánycélt.

A kormányváltás jelentős strukturális reformok megkezdésével járt a nyugdíj- és a szociális támogatási rendszerben, illetve átrendezésekkel az adórendszerben. Az év első öt hónapjában az infláció 3,2 százalék volt. Májusban – részben időjárási okokból, de részben a tartósan gyenge forint miatt – 3,8 százalékra ugrott.

A forint euróhoz viszonyított árfolyama a 2008 végi 265-ről március elejére 317-re gyengült, majd május végére 275-285 közé erősödött. Ilyen körülmények között a jegybanki alapkamat – amely a 2008. októberi 11,5 százalékos csúcsról január közepére 9,5 százalékra csökkent – hónapok óta változatlan. A forint erősödése mellett május végére, a magyar állampapírok piaci hozama csökkent, a BUX – nagyon alacsony szintről –, de látványosan erősödött. A magyar gazdaság iránti bizalom valamelyest javult, de még nagyon törékeny. 

A világ nagy országai fiskális és monetáris expanzióval hatalmas összegeket költenek bankmentésre, államosításra, fogyasztói keresletnövelésre, a foglalkoztatás megőrzésére és a szociális válság elkerülésére. Ennek nyomán 2009 késő tavaszán a szabadesés minden bizonnyal végetért, a pénzügyi rendszer összeomlását sikerült elkerülni. A költségvetési hiányok és az államadósságok viszont drasztikusan emelkednek.

A válságból való kilábalás valószínűleg az USA-ban, Kínában és Indiában kezdődik meg, esetleg már idén. Az előző negyedévhez viszonyított pozitív növekedési adattal az EU-ban és Magyarországon legkorábban 2010 első felében lehet számolni. Az EU összevont GDP-je 2009-ben várhatóan 4,5 százalékkal, Németországé 6 százalékkal csökken.