MNB: zárolni kell a tartalékokat, különben nem lesz meg az idei hiánycél

Akkor tartható a 2009-re tervezett, GDP arányosan 3,9 százalékos eredményszemléletű államháztartási hiány, ha a kormány zárolja a GDP 0,3 százalékát kitevő, 78 milliárd forint összegű stabilitási tartalék nagyobb részét, ha ez nem valósul meg, akkor a hiány 4,1 százalék lesz - hangzott el szerdán a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új inflációs jelentésének szakértői ismertetésén.

Mivel a korábbi prognózistól elmaradnak a gazdálkodó szervezetek befizetései, ugyanakkor megnőnek az egészségügyi kiadások, amit nem ellensúlyoznak az alacsonyabb kamatkiadások és a vártnál kissé magasabb bérhez kötődő bevételek, ezért az MNB jelenlegi, 4,1 százalékos eredményszemléletű (ESA-módszertan) hiány várakozása 0,2 százalékponttal magasabb a hivatalos hiánycélnál - mondta Kovács Mihály András. A jegybank elemzői stábjának helyettes vezetője úgy véli, hogy a GDP 0,3 százalékát kitevő, 78 milliárd forint összegű stabilitási tartalék egy részének zárolásával érhető el a kitűzött hiánycél.

Az MNB szakértői 2010-ben 3,7 százalékos, a 2009-esnél alacsonyabb hiányt várnak, mivel, a GDP-arányos kiadások csökkenése a kiigazító intézkedések eredményeképp meghaladja a bevételek visszaesését. (Ez a 3,7 százalékos deficit némileg kisebb a kormány által jelzett 3,8 százalékos hiánycélnál.)

Kovács Mihály András felhívta arra is a figyelmet, hogy 2011-ben az szja-sáv 15 millió forintra való kiterjesztése miatt csökken az adóbevétel, ráadásul a 2010. évi MNB veszteség utólagos megtérítése miatt összességében 4,3 százalékra nőhet az eredményszemléletű hiány.

Az MNB új inflációs jelentése nem változtatta meg a bruttó hazai termékre vonatkozó (GDP) prognózist, amely szerint a gazdaság 2009-ben 6,7 százalékkal, jövőre 0,9 százalékkal esik vissza. Az infláció 2009-ben átlagosan 4,5 százalék, jövőre 4,1 százalék lesz, 2010 harmadik negyedévében már 2,5 százalékra csökken. A fogyasztói árindex 2010. első negyedévében éri el csúcspontját 6,3 százalékkal, a következő negyedévben 5,3 százalékra, a harmadik és negyedik negyedévben 2,5-2,5 százalékra mérséklődik.

Az MNB ennek alapján azt rögzíti, hogy az alacsony inflációs környezet kialakulása lehetővé, az elhúzódó recesszió pedig szükségessé teszi, hogy visszafogott mértékű béremelésben egyezzenek meg az érdekelt felek. Egy ilyen bérmegállapodás hozzájárulhat a munkahelyek megtartásához és a magyar vállalatok versenyképességének növeléséhez.

Az új inflációs jelentésben - a júliusi átlag alapján - az MNB erre az évre 281,1 forintos, jövőre 272,1 forintos euró árfolyammal kalkulált. A májusi jelentés 2009-re 294,9 illetve 2010-re 295,1 forint/euró árfolyammal készült.

A júliusi átlag alapján 2009-re 59 dolláros, 2010-re 71,6 dolláros hordónkénti olajárat vár az MNB a májusi 52 dolláros illetve 62,2 dolláros árral szemben.

Az MNB által jelzett új makrogazdasági pálya szerint az idén a háztartások fogyasztási kiadásai 8,3 százalékkal esnek vissza, a beruházások 9,2 százalékkal csökkennek. A közösségi fogyasztás 2,2 százalékkal, a természetbeni juttatás 1,0 százalékkal csökken.

A kivitel 14,5 százalékkal, a behozatal 17,9 százalékkal zsugorodik, a folyó fizetési mérleg hiánya az idén 2,9 milliárd euró lesz a korábban várt 4,1 milliárd euróval szemben. A GDP arányában a külső finanszírozási igény a májusban jelzett 2,0 százalék helyett 0,9 százalék lesz a tavalyi 7,3 százalék után.

A munkaerő-piaci prognózis szerint a nemzetgazdaságban a bruttó átlagkereset idén 0,4 százalékkal nő, jövőre 2,7 százalékkal. A versenyszférában a bruttó átlagkereset 2009-ben 4,2 százalékkal emelkedik, jövőre 3,9 százalékkal. A lakossági reáljövedelem az MNB előrejelzése szerint az idén 4,3 százalékkal, jövőre 1,5 százalékkal csökken.